Az elektromos autózást és a hazai akkumulátorgyártást is új szintre emelné Románia helyreállítási terve

Hétfőn elküldte Brüsszelnek, szerdán pedig nyilvánosan is bemutatta a kormány Románia Helyreállítási és Rezílienciaépítési Tervét. Az 1200 oldalas dokumentum egyik legizgalmasabb, és az ország jövője szempontjából minden bizonnyal meghatározó energetikai komponensében a kormány 6 reformot és 6 nagy beruházást vállal. Ezeket foglaljuk most össze.

Az már rengetegszer elhangzott nem csak a kormány képviselőinek részéről, hanem a sajtó is rendre kiemelte, hogy Románia Helyreállítási és Rezílienciaépítési Terve (PNRR) elsősorban a reforomokról szól, valamint olyan beruházásokról, amelyek ezeket a reformtörekvéseket segítik elő. A dokumentum az energetikai komponense pontszerűen nevezi meg azokat a reformokat, amelyeket Románia a következő időszakban a helyreállítási alapból származó támogatásokból és olcsó hitelekből valósítana meg:

1. reform: Az elektromos energiapiac reformja, a szén helyettesítése az energiamixben, és egy olyan jogszabályi környezet létrehozása, amely ösztönzi a vállalati szféra beruházásait a megújuló energiatermelés területén.

2. reform: Olyan törvényi keret kidolgozása és életbe léptetése, amely kedvező helyzetet jelent a jövő technológiáinak térnyeréséhez. Az új jogszabályi keret különösen a hidrogén alapú technológiák térnyerését segítené elő, valamint az ebből származó energia tárolását is szabályozná. Ez azért fontos, mert az érdekelt vállalatoknak kockázatos új technológiákon alapuló, gyakran nagyon hosszú kifutású beruházásokat végrehajtani, ha nem világos, vagy akármikor változhat a hazai jogszabályi keret.

3. reform: Ez a reformpont az energiaszektorban működő állami tulajdonban lévő vállalatok vezetése terén vezetne be újszerű megközelítést. Itt a cél nagyon egyszerű, le akarnak számolni azzal a bevett gyakorlattal, hogy állami vállalatok felsővezetésében megkérdőjelezhető szakmai tudással rendelkező személyek, valamint az éppen hatalmon levő kormánypártokhoz köthető szakemberek foglalnak helyet.

4. reform: A román gazdaság energiaintenzitásának csökkentése az ipar energiahatékonnyá tételével. Az energiaintenzitás azt jelzi, hogy egy termék előállításához mennyi energia szükséges, ennek a reformnak az a célja, hogy beruházások révén a román ipar energiahatékonyabbá váljon.

5. reform: A fűtésrendszerek versenyképességének növelése, valamint a terület szénmentesítése. Arról több ízben is írtunk, hogy a hazai széntermelő vállalatok rendkívül versenyképtelenek, hatalmas összegeket kell kifizetniük a környezetre káros tevékenységük miatt az úgynevezett szén-dioxid bizonylatokra, ami rendkívüli mértékben rontja ezeknek az erőműveknek a gazdaságossági mutatóit.

6. reform: A szállítás és közlekedés szénmentesítése olyan beruházások által, amelyek az elektromos szállítási infrastruktúra fejltesztését célozzák, valamint a környezetbarát közlekedés népszerűségét elősegítő ösztönzőrendszerek bevezetése.

Milyen beruházásokra lehet számítani, és kik lesznek a nagy nyertesek?

A hat energetikai reformhoz hat kiemelt beruházás is társul, amelyek a szektor digitalizálását, az energetikai infrastruktúra fejlesztését, elektromos autókhoz szükséges töltőállomás-hálózat kiépítését, és természetesen az energetikai átállás elősegítését is célozzák.

Az Economica.net gazdasági portál a legfontosabb beruházások felsorolása mellett érdekes megközelítésre vállalkozott, és itt olvasható elemzésében azokat a vállalatokat is kiemelte, amelyek a helyreállítási tervbe foglalt reformok és beruházások legnagyobb nyertesei lehetnek. Az alábbiakban a 6 legfontosabb beruházást emeltük ki:

1. Digitalizáció és energetikai tranzíció, valamint a megújuló forrásokból származó energiakapacitások növelése

Ez a beruházási fejezet legalább négy fontos célt is megnevez. Az első egy olyan támogatási rendszer létrehozása az energiatermelésben érdekelt kis- és közepes vállalkozások számára, amellyel a kormány azt szeretné elérni, hogy a megújuló energiát költséghatékonyan, versenyképes áron előállító vállalatokat a termelési kapacitásuk növelésében támogassa. A támogatás odaítélésénél a szokásos szempontok mellett a projekt érettsége és helyszíne, valamint a társfinanszírozás összege alapján fognak dönteni.

A fejezet második pontja már a stratégiai beruházásokra vonatkozik, és a kormány részéről olyan nagyvállalatokat neveznek meg potenciális kedvezményezettként, amelyek a megújuló forrásokból történő termelést tárolási tevékenységgel is kiegészítik. Emellett van a fejezetnek digitalizációval kapcsolatos fejlesztésekre vonatkozó része is, valamint olyan komponense, amely a hálózatüzemeltetőket támogatná abban, hogy megújuló energiaforrásokból fedezzék a saját fogyasztásukat is.

Ebben a fejezetben legfennebb 15 millió euró támogatást kaphat egyetlen projekt, míg a fentebb felvázolt célokra összesen 200 millió euró lesz elkölthető a helyreállítási alapból származó forrásoknak köszönhetően.

2. A földgázelosztási infrastruktúra fejlesztése kombinálva a hidrogénnel

Ebben a fejezetben a kormány arra tett vállalást, hogy egy, a földgázhálózathoz „gyengén” csatlakozó romániai régióban olyan infrastrukturális beruházásokat (földgáz szállítása, elosztása, sűrítő állomások létrehozása) hajt végre, amely innovatív módon az adott a hidrogéngáz vagy a biometán felhasználását is lehetővé tenné az adott övezetben (10%-os kapacitásig).

A beruházás jelentős, a dokumentumban 400 millió euróra becsülték az erre a célra fordítandó összeget, de egyelőre nem nevezték meg a konkrét helyszínt arra hivatkozva, hogy szakértői tanulmányok alapján hoznak erről végső döntést. Azt viszont megjegyzik, hogy az előzetes elemzéseik során arra jutottak, hogy Olténia lehetne a beruházás egyik megfelelő helyszíne, hiszen a térség két megyéjében, Mehedinți és Dolj megyékben alig van olyan település, amely csatlakoztatva van a földgázhálózatra.

Becslések szerint a beruházás részeklnt 4 ezer kilométernyi „okos gázvezeték” épülhet, amelyhez 160 ezer felhasználó csatlakozhat, a fogyasztást pedig szintén „okos” mérőeszközökkel követnék.

Középtávon a fejlesztések nagy nyertese a Transgaz, részben állami tulajdonban levő vállalat, az ország földgázvezeták rendszerének működtetője lehet, amely nem mellesleg a hidrogén beviteléért is felelne az új rendszerbe.

3. Akkumulátor gyártó- és újrahasznosító kapacitások létrehozása, napelemek gyártása, energetikai kutatás-fejlesztés, és energiatárolási kapacitások növelése

A fejezet több területet is érint, kiemeli például, hogy Romániában egyetlen olyan üzem működik, amely akkumulátorokat gyárt. Az energetikai átállás tekintetében ez nem túl biztató, hiszen piaci várakozások szerint évente átlagosan 17%-kal fog növekedni az akkumulátorok iránti igény az évtized végéig. A nagyobb teljesítményű akkumulátorok gyártása mellett azzal is érvelnek, hogy azok komoly előrelépéseket jelenthetnének az energiatárolási kapacitások növelése terén: leegyszerűsített példával élve, ha van hol tárolni az elektromos energiát, akkor sokkal jobban támaszkodhatna az ország energiarendszere a megújuló energiaforrásokra.

Ebben a fejezetben három fő beruházási intézkedést neveznek meg ennek a célnak az élérése érdekében. Az első a napelemek esetében a gyártási lánc minden szereplője számára elérhető lenne, 167,5 millió euró összértékű vissza nem térítendő támogatások formájában. A második, szintén 167,5 millió euró költségvetésű támogatási projekt az akkumulátorok gyártása, illetve az elektromos energia tárolási kapacitásokkal kapcsolatos kutatási projektekre adna támogatást. A harmadik projekt egy 100 megawattóra kapacitású tárolórendszer építését foglalná magába, amely 32,5 millió euróból épülne.

4. Az ipar és a KKV-k energiahatékonyabbá válását ösztönző támogatási rendszer

A PNRR-ben foglaltak szerint a román állam létrehoz egy új intézményt, amely az Országos Energiahatékonysági Beruházási Alap nevet kapná, emellett kidolgoznának egy olyan támogatási keretrendszert, amely az ipari vállalatok, valamint a kis- és közepes vállalkozások energiahatékonyságot célzó beruházásait segítené.

A támogatási keretrendszert csak azt követően fogják kidolgozni, hogy elkészül egy tanulmány, amely a piaci igényeket mérné fel, és az alkalmazható technológiákat vizsgálná. Az említett elemzés már 2021-ben elkészülne, de csak 2022-től alkalmaznák, amikortól az újonnan létrehozott beruházási alap 100 millió euró támogatást osztana szét. A pénzt pályázati alapon a legjobb elképzelések kapnák, de a nagyvállalatok és a kisebb cégek külön kategóriában kell majd versenyezzenek a támogatásokért. A tervek szerint a támogatások szétosztásánál nagy hangsúlyt kap az is, hogy a pályázók mekkora önrészt vállalnak a beruházásból, így érnék el, hogy a valóban kompetens, erős pénzügyi helyzetben lévő vállalatok jelentős összeget invesztáljanak a helyreállítási tervben megfogalmazott célok elérésére.

5. Töltőállomás-hálózat elektromos autóknak

Ugyan az elmúlt időszakban Romániában több olyan együttműködést is bejelentettek nagyvállalatok, amelyek az elektromos töltőhálózatok fejlesztését tűzték ki célul, a dokumentum szerzői szerint komoly állami beavatkozásra is szükésg lesz a területen. Ki kell küszöbölni ugyanis azt a problémát, hogy a töltőállomások telepítésében csak a forgalmasabb közúti folyosók mentén lesznek érdekeltek az iparági vállalatok.

Azzal is érvelnek, hogy Romániában az elektromos mobilitást lehetővé tévő infrastruktúra már most nagy hiányoságokkal küzd, megoldásként a kormány gyakorlatilag azt vállalja, hogy támogatni fognak egy elektromos energia termelő vállalatot a villanyautók töltéséhez szükséges töltőállomások telepítésében az ország olyan régióiban, amelyek nem igazán tudnak a magánberuházások révén előrelépni ebben a tekintetben. Az Economica.net elemzése megjegyzi, hogy a projekt nagy nyertese az Electrica lehet, amely 400 töltőpontot telepíthet 10,5 millió euróból.

6. Hidrogén termelésével kapcsolatos integrált kutatási- és fejlesztési projektek

Ugyan azt a kormány a dokumentumban is beismeri, hogy a hidrogén felhasználása az energiaellátásban még túlságosan gyerekcipőben jár, ennek ellenére bátor vállalásokat tesznek, és négy olyan beruházást is megneveznek, amelyek előrelépést jelenthetnek a hazai energiaipar számára ezen a területen:

• A Romgaz és a GSP Power projektjének támogatása 320 millió euróval egy nagykapacitású gázerőmű, napelempark és egy hidrogéntermelő üzem létrehozására a Mehedinț megyei Halânga településen.
• Egy másik, szintén a Romgaz és GSP Power társuláshoz köthető együttműködés támogatása 265 millió euróval Konstancán, amely szintén gázerőmű, napelempark és hidrogén előállítására alkalmas üzem felépítésére vonatkozna.
• A Hidroelectrica hidrogéntermelésre vonatkozó beruházásait is támogatnák 100 millió euróval.
• Valamint 28 millió eurót adnának a Nuclearelectricának egy fotovoltaikus erőmű létesítésére Cernavodán, amely szintén hidrogén termelésére és tárolására lenne alkalmas.

Románia helyreállítási tervét a vonatkozó fejezetekkel itt olvashatjátok , az Economica elemzéséhez pedig ide kattintsatok .