Az erdélyi magyar fiatalok bizonytalanok az itthoni munkavállalás tekintetében, de csak 1 évre mennének külföldre

A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Magyar Tagozatán működő MarkeTeam Szakkollégium tagjai felmérést végeztek az erdélyi magyar fiatalok munkaerőpiaci kilátásairól, erről egyébként nemrégiben videóinterjú is készült a Hoppipollán, most pedig röviden összefoglaltuk.

A kutatási minta bemutatása:

A kérdőívet 1323 személy töltötte ki, többségük a 20-23 éves korosztályba tartozik. A második legnagyobb csoportot képviselik a 16-19 évesek, míg a 24-26 és a 27-30 évesek összességében 23%-át tették ki a válaszadóknak. A nemi összetételt tekintve 65%-a nő és 35%-a férfi. A kérdőívet kitöltők egyharmada vidéken, míg másik egyharmada megyeszékhelyeken él, a maradék pedig megoszlik más városok és a főváros között.

A munkahelyi lehetőségek tekintetében az alapképzéseken hallgatók pesszimistábbak, mint a mesterisek

Mint kiderült, a romániai munkaerőpiaci kilátásokat a megkérdezett fiatalok 36 százaléka látja kedvezőtlennek, egy 1-től 5-ig terjedő skálán a mintában szereplők válasza 2,8-as átlagértéket mutat.

Ha korosztályokra bontjuk, a 16-19 és a 27-30 évesek inkább elfogadhatónak ítélik meg a munkaerőpiaci kilátásaikat, míg a 20-26 évesek már jóval pesszimistábbak. Egyéb érdekesség, hogy a gimnazisták, a középiskolások és a mesterképzéses hallgatók jobbnak ítélték a romániai lehetőségeket, míg az alapképzésen tanulók, illetve szakiskolások általában borúlátóbbak.

Nem mellékes adat ugyanakkor, hogy a munkaerőpiaci kilátásokról kialakult vélekedést jelentősen befolyásolja a román nyelvtudás, mivel kiderült, a válaszadó fiatalok csupán negyede beszéli kiválóan a nyelvet. Ők azok, akik egyébként kedvezőbben látják a jövőjüket.

Emellett a lakhely típusa is szignifikánsan hozzájárul a munkaerőpiaci kilátásokhoz, hiszen a fővárosban és megyeszékhelyen élők pozitívabban látják munkaerőpiaci kilátásaikat, mint a kisvárosban és községben lakók.

Kivándorlási hajlandóság van, de többségük nem tervez egy évnél több időre

A kutatás egy másik izgalmas eredményeként láthatjuk, hogy a kivándorlási hajlandóság lényegében a házasok és a párkapcsolatban együtt élő fiatalok tekintetében alacsony, a többieknél már lehetséges opcióként szerepel, azonban a kutatásban szereplők 61%-a nem tervez 1 évnél hosszabb időre kiköltözni külföldre. Az 1-től 5-ig terjedő skálán a kivándorlási hajlandóság átlagosan 2,3 lett.

Konklúziók

Elmondható, hogy az erdélyi magyar fiatalok általánosságban bizonytalanok a romániai munkaerőpiaci szereplőkkel, a kormányzattal és az igazságszolgáltatással szemben, míg például az oktatást illetően is a hagyományos iskolarendszeren kívüli szereplők (pl. nyelviskolák, szakképzések) iránt nagyobb a bizalmuk.

Persze, egy sor más tényező is befolyásoló hatással bír: ha megbízható a munkáltató, ha hivatalosan bejegyzett munkát végeznek, ha fejlődhetnek a készségek és kompetenciák, akkor jobbak a kilátások és pozitívabban állnak a munkaerőpiaci helyzetéhez a fiatalok.

Azonban a kutatás értelmében a munkahellyel rendelkezők összességben kisebb bizalmat mutatnak a munkaerőpiaci szereplők fele, a munkahely instabilitása és megbízhatatlansága reménytelenebbé teszi a kilátásokat.

Nyitóképünk illusztráció. Forrás: Ashwini Chaudhary, Unsplash