Hamarosan új vezetői lesznek a megyei egészségügyi pénztáraknak. Miért bosszanthat ez egyes érdekcsoportokat?

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) kiírta a versenyvizsgákat a hatóság fennhatósága alá tartozó megyei egészségbiztosítási pénztárak igazgatói pozícióira. A tét nem kevesebb, mint a hatóság idén jelentősen megnövelt 45 milliárd lejes költségvetésének hatékony elköltése – ennyi pénzzel gazdálkodnak ebben az évben a CNAS megyei intézményei –, valamint az intézményrendszerrel kapcsolatos, Vlad Voiculescu leváltott egészségügyi miniszter által megkezdett reformok végrehajtása, amelyeknek komoly politikai és gazdasági vonzatai is vannak.

A versenyvizsgák kiírásának jelentőségét az is adja, hogy a megyei egészségügyi pénztáraknak jelenleg ideiglenesen kinevezett vagy máshonnan delegált vezetők állnak az élén. Ez azért is aggályos az Economedia nevű gazdasági portál szerint, mert a bizonytalan helyzetben lévő vezetőket „engedékenyebbé” teheti a politikai szféra esetleges nyomásgyakorlásával szemben.

Az ilyen jellegű „kitettség” azért is baj, mert a megyei egészségügyi pénztárak vezetőinek komoly hatalma van: ők döntenek költségvetésből származó források lehívásáról az adott megyében működő állami és magánkórházak javára, és az azzal kapcsolatos döntések meghozatalában is van mozgásterük, hogy milyen feltételek mellett hívhatók le és számolhatók el az összegek. Másképp fogalmazva: a megyei egészségügyi pénztárak vezetői irányítják a társadalombiztosítási költségvetésből származó pénzáramlásokat, ami helyi szinten jelentős hatalommal ruházza fel őket.

A reformoknak az is a része, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jövőben nem fog szerződéseket kötni az egészségügyi rendszer szereplőivel, a pénzeket majdnem teljes egészében a megyei egészségbiztosítási pénztárak kezelik. „A versenyvizsga révén kinevezett megyei vezetőknek lehetővé tesszük, hogy a valós igényeknek megfelelően kössenek szerződéseket olyan egészségügyi szolgáltatásokra, amelyekre valóban szükség van az adott megyében. Természetesen, a kiválasztott személyeknek menedzserként felelniük kell a pénzügyi források felhasználását illetően, de a vezetőnek lehetősége lesz megtenni azt, amire tényleg szükség van, anélkül, hogy aggódnia kellene a politikai szférától érkező nyomásgyakorlás miatt” – foglalta össze a reformok lényegét a Ziare.com portálnak egy neve elhallgatását kérő, a CNAS-nél dolgozó alkalmazott.

Az Országos Egészségügyi Pénztár 44,8 milliárd lejes, jelentősen megnövelt idei éves költségvetése a hatóságot az ország egyik legnagyobb büdzséjéből gazdálkodó szervezetévé tette. A CNAS 2011-ben még csak 17,8 milliárd lejből gazdálkodott, 2016-ban még csak 24,9 milliárd lej volt az intézmény költségvetése , tavaly már 44,7 milliárd lej.

Miből áll a versenyvizsga?

A megyei egészségügyi pénztárak vezetőit a tervek szerint egy három lépésből álló versenyvizsga keretén belül fogják kiválasztani: első körben ellenőrzik a versenyvizsgán részt vevők által benyújtott jelentkezési dossziékat (a jelentkezési feltételeknek való megfelelés érdekében), ezt egy írásbeli teszt, majd egy interjú követi. A dossziék benyújtási határideje április 20., a jelentkezési feltételeknek való megfelelésről szóló döntéseket április 23-án közlik, amit egy három napos fellebbezési időszak követ.

Az írásbeli vizsgát május 6-án tartják, míg az interjúra a következő négy munkanapon belül kerül sor. Az írásbeli vizsgát minden jelentkező a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház amfiteátrumában teszi le, míg az interjúkat a CNAS székhelyén szervezik.

A versenyvizsgán nem vehetnek részt olyan személyek, akik tulajdonosai vagy vezető beosztású alkalmazottai olyan vállalatoknak, amelyek egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, gyógyszerekkel vagy egészségügyi eszközökkel, berendezésekkel kereskednek. Emellett, nem vehetnek részt a versenyvizsgán olyan személyek, akiket korábban valamilyen bírósági ügyben ítéltek el.

Az Economedia forrásaira hivatkozva azt írja, hogy a versenyvizsga írásbeli részét az érettségihez nagyon hasonló módon szervezik: a terem kamerákkal lesz felszerelve, hogy meggátolják a csalás lehetőségét, míg az interjúkra egy neves, és mindenki által elismert szakemberekből álló bizottságot állítanak össze.

Kihez köthetőek a reformok?

A versenyvizsgával kapcsolatos részleteket egyébként Adrian Gheorghe , a CNAS januárban kinevezett új elnöke dolgozta ki. A még csak 35 éves Gheorghe a neves Imperial College London kutatója volt eddig, szakmája szerint egészségügyi közgazdász. A szakember 2016-ban a Cioloș-kormány idején is tagja volt a most menesztett Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter csapatának.

Gheorghe 2018 óta dolgozott vezető beosztásban az Imperial College London járványtani és fertőző betegségek osztályán. Van tapasztalata olyan rendszerek kiépítésében is, amelyek a betegektől származó visszajelzések alapján javítják egészségügyi intézmények működését. A Birminghami Egyetemen doktorált 2013-ban, két évig a londoni Higiénés és Trópusi Orvostudományi Iskolában dolgozott, majd 2015 és 2018 között egészségügyi közgazdászként az Oxford Policy Management nevű nemzetközi tanácsadó cégnél tevékenykedett, ahol alacsony és közepes jövedelmű országok számára dolgoztak ki stratégiákat a gazdasági növekedés elérése és a szegénység közpolitikák általi visszaszorítására.