Miért van az, hogy mindenki nekiesett kriptovalutát bányászni?

A Bitcoin árfolyama az utóbbi időszakban hatalmasat nőtt, ennek rendjén nagyon sok személy kezdett el komolyabban foglalkozni a bitcoinnal, de úgy amúgy a kriptovaluták világával, mint alternatív pénzszerzési lehetőséggel. A közvetlen környezetemből egyre több embertől érkezett olyan visszajelzés, hogy bányásszák is a bitcoint, amivel éppen lehetőségük van: asztali számítógéppel, vagy a laptoppal. Ha még nem is beszélhetünk épp egy trend kialakulásáról, jelenleg hatalmas a kriptovaluták iránti érdeklődés.

Hogy miért kezdett neki mindenki bitcoint bányászni? Egyáltalán milyen rendszerre épül? A kriptovaluták mennyire jelentenek hasznos alternatívát a modern pénzügyi rendszerek mellett? Ennek próbáltunk utánajárni.

Hamarabb kellett volna nekiállni…

„Pont egy hónapja kezdtem el bányászni (február közepén – szerk.megjegyzés), látván hogy a kriptovaluták kezdenek igazán berobbanni. Már régebben is gondoltam rá, de azelőtt csak gyengébb laptopjaim voltak, amelyekkel nem igazán érte volna meg” – kezdi történetét Szilárd, akit arra kértem, hogy röviden avasson be az eddigi bányászási tapasztalataiba.

„Egy hónap alatt körülbelül 150 dollár értékű bitcoint sikerült összeszedni, úgy, hogy néha megállítottam a folyamatot a számítógépen. Eddig úgy látom, hogy havi szinten körülbelül 150 kilowatt többletfogyasztásom van a bányászat miatt, ami nagyjából +75 lejt jelent a számlán. Szóval, ha kivonom ezt az összeget és még a 10%-os adót is beleszámítom, akkor a profitom valamivel több mint 100 dollár/hónap” – magyarázta, mikor arra kérdeztem rá, hogy mekkora keresete van a bányászattal és a folyamat mennyire terheli a villanyszámláját.

„A hatékony bányászat érdekében érdemes utánanézni, hogy melyik videókártya segítségével termelhetünk a legtöbbet, hogy a lehető legkevesebb áramot fogyasszunk. Persze a processzor segítségével is lehet bányászni, például monero nevezetű kriptovalutát, ellenben ez még kevésbé profitábilis, mint például a sokkal elterjedtebb ethereum kriptovaluta. A bitcoint manapság csak specifikusan erre a célra készített gépekkel bányásszák” – magyarázza Szilárd.

Arra is rákérdeztem, hogy mi az, amit mondjuk másképp csinálna az eddigi tapasztalatai során.

„Mióta elkezdtem bányászni, a profitabilitás mintha csökkent volna kicsit. Szóval, ha tehetném, előbb elkezdtem volna bányászni, hisz már egy éve megvan ez a specifikus gépem, azóta pedig visszakereshettem volna az árát, talán még vettem volna 1 videókártyát pluszba is. De jelenleg horribilis összegekért lehet kártyákat vásárolni, úgyhogy ez már nem vonz. Egyébként az a hír járja, hogy az ethereum bányászatot is átveszik majd az erre specializálódott gépek, utána pedig kell keresni másik kriptovalutát, amit érdemes lesz bányászni, vagy egyszerűen csak meg kell válni a felhalmozott kártyáktól.”

De mi ez az egész bányászási őrület, valóban ennyire jövedelmező?

Erről már Újfalvi Csongor szoftverfejlesztőt kérdeztem, aki például a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF) szervezésében tartott előadást a kriptovaluták világáról olyan fiataloknak, akik érdeklődőnek bizonyultak a témában. Csongort azért kerestem fel, hogy főként saját motivációiról számoljon be, illetve ossza meg tapasztalatait a kriptovaluták világáról.Az elkövetkezendőkben tehát saját véleményét osztotta meg az olvasókkal, a cikknek NEM CÉLJA a befektetési tanácsadás!

Csongor saját bevallása szerint nem foglalkozik bányászattal, mert már nem tartja kifizetődőnek a bányászathoz szükséges számítógép megvásárlását. Elmondása szerint mire már megvásárolhatta volna a speciális felszerelést, az addigra annyira megdrágult, hogy a pénzügyi ráfordítás már nem éri meg igazán, csak akkor, ha valaki nagy tételben gondolkodik.

Újfalvi Csongor: – Én személy szerint inkább hosszú távra fektetek be kriptovalutákba, például egyik ilyen a bitcoin. Ez a legnagyobb, a legismertebb, ami az alapját adja az egész rendszernek. Január közepén vásároltam először, azóta szépen megnőtt az árfolyam, most körülbelül 50-60%-os profitban vagyok. De a bitcoinon kívül számos kisebb kriptovaluta is létezik, ezeknek az értéke is nagyon gyors ütemben nő. Azon kívül aktívan is kereskedek, ami annyit tesz, hogy egy bizonyos időintervallumon belül (napok vagy hetek) vásárolok és eladok kriptovalutákat. A kereskedést lényegében olyan hírek alapján végzem, amelyek meghatározzák az árfolyamok változását. Például: ha az egyik kriptovalutának a blokklánc hálózatát egy új verzióra fejlesztik, akkor valószínűsítem, hogy a fejlesztés előtt meg fog növekedni az ára, mivel a piac azt feltételezi róla, hogy az új fejlesztés után sokkal hasznosabbá válik, és akkor így látják benne az értéket.

Persze a jövedelmezőség nagyon sok mindentől függ. Lényegében a stratégián áll, hogy az aktív kereskedéssel, vagy a befektetéssel ér el az ember jobb eredményeket. Előbbi viszont rengeteg időt felemészt: az aktív kereskedéshez napi legalább fél órát/egy órát elemzésre kell szánjak, hétvégente napi 4-5 óra is rámegy.

Na de egy ilyen jövedelemforrás lehet a bányászat is, ami a kezdetekben jelentős befektetéssel jár. A bitcoin bányászásához egy alkalmazásspecifikus számítógépet kell venni, ami kimondottan csak erre jó. A bányászás pedig pofon egyszerű: beköti az ember az internetet, beállítja a paramétereket, vagyis, hogy az általa bányászott bitcoint hová küldje a rendszer, milyen bitcoin tárcára.

A bányászatnál egy másik fontos tényező az energiafogyasztás: a villanyszámlát ki kell fizetni, ami plusz költség a kezdeti beruházások mellett. Szóval én úgy látom, ez a művelet a nagy cégeknek térül meg igazán, viszont aki kitartó és jól csinálja dolgát, éves szinten tud profitálni belőle.

A nem alkalmazásspecifikus számítógépeken videókártyákkal nem bitcoint bányásznak, hanem ethereumot vagy más kriptovalutát. Azok, akik egyszerűen laptopon vagy netán telefonon bányásznak, azok olyan „bányászmedencéknek” a tagjai, amelyek több bányászt összekötnek, így lényegében egy egységként bányásszák a kriptovalutát. Ezzel a módszerrel tették lehetővé, hogy az átlagos emberek is csatlakozhassanak a bányászathoz. Több olyan bányászmedencét létrehozó szolgáltató van, aki az ethereumért vagy más kriptovalutáért cserébe bitcoinnal „fizetnek” a bányászóknak.

De egyébként önmagában mi a bányászat?

– A bányászat tartja életben a kriptovaluták rendszerét. Aki bányászik, az lényegében az adott kriptovaluták tranzakcióit elfogadja, vagy épp elutasítja. Utóbbit akkor, ha hamis tranzakcióról van szó, amely nem felel meg a rendszer specifikumainak.

Most térjünk vissza picit a kezdetekre. Honnan indult a kriptovaluta, egyáltalán milyen rendszeren fut?

– A kriptovaluták kezdete a 2008/2009-es válság idejére nyúlik vissza. Egy Satoshi Nakamoto nevű ember vagy akár társaság (nem lehet tudni pontosan ki volt az) indította el a bitcoint. Ez a titkos entitás akkor közzétett egy úgynevezett White Papert (fehér papír), amelyben felvázolta a blockchain (blokklánc) technológiát – ez adja a bitcoin és az egész kriptovaluta hálózat alapját.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a rendszer egy alternatívát adjon a hagyományos pénzügyi rendszer mellett, mivel igazságtalannak tartották, hogy akkoriban az amerikai állam kétszer is kimentette a bankokat a csőd széléről az állampolgárok pénzéből.

Nagyon sokáig csak a bitcoin létezett, aztán 2015 környékén hozták létre a másodgenerációs kriptovalutákat, ilyen például az ethereum is. Most tartunk ott, hogy már harmadik generációs kriptovalutákat is piacra dobnak, amelyek a korábbiaknál is hatékonyabbak, funkcionálisabbak.

A bitcoint sokan a digitális aranynak nevezik, mert nagyon ritka. Összesen 21 millió darab lehet belőle. Ez úgymond kőbe vésett dolog, nem lehet rajta változtatni, egyszerűen így volt megtervezve a rendszer. Szóval ezért olyan magas az ára, mert nagy a kereslet rá, és a kínálat szűkös. Jelenleg 18,5 millió bitcoin van kibányászva.

Nos itt van egy olyan érdekesség, hogy a bányászás körülbelül 3 és fél, 4 évente feleződik. Ez azt jelenti, hogy tegyük fel most 10 percenként ki lehet egy bitcoint bányszáni, akkor 3 és fél, 4 év múlva már csak egy fél bitcoint lehet 10 perc alatt bányászni. Lényegében ez határozza meg a ciklusait a kriptopiacnak.

Amikor feleződik a bányászási ráta, akkoriban megindulnak az árak szépen felfele, ez történt tavaly nyáron is, azóta lehet látni, hogy ismét megindult az árfolyama felfelé.

Ez azt jelenti, hogy a bányászoknak a jutalma mennyiségben fele annyi lesz, mint azelőtt, ami volt. Az árak ilyenkor felszaladnak, mert ugye ritkább lesz a kripovaluta és elkezdik újra felvásárolni az emberek. Létezik egy ilyen stock to flow modell, amivel meghatározzák, hogy körülbelül mi határozza meg az árfolyamot. Ennek a módszertana egyébként változhat.

Tehát a bitcoin emelkedése nem fog tartani az örökkévalóságig, idén év végén várják a ciklus végét, azaz, amikor már nem fog tovább növekedni az ára.

2017-ben hatalmas lufi lett belőle, ami ki is pukkant. Most már más a helyzet?

– 2017-ben is egy időben nagyon felugrott az árfolyama, viszont utána nagyon gyorsan elértéktelenedett, tehát egy nagy buborék lufi lett belőle. Az emberek nem ismerték a technológiát, mindenki csak azt látta benne, hogy „ingyen pénz”. Szóval gyorsan felvásárolták, és ahogy esni kezdtek az árak, megszabadultak tőle, így aztán egyenesen zuhanásnak esett.

Én úgy látom, hogy most talán azért másabb a helyzet, mert sokkal nagyobb a médiafelhajtás körülötte. A hétköznapi emberek és cégek is befektetnek, már bankok is fontolgatják, hogy kincstárban tartsák a bitcoint. Tehát sokkal több pénz kerül be a bitcoint bányászó cégekhez, vagy azokhoz, akik egyszerűen a kutatásával foglalkoznak. Személyes véleményem szerint így fejlődik ez az egész blockchain technológia, meg ez az egész infrastruktúra, ami fenntartja a rendszert.

Rendszerint megcáfolódik az a várakozás, hogy „this time is different”

Ezt már Dr. Nagy Bálint Zsolt , a BBTE Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar docense mondta el.

Nagy Bálint Zsolt: – Általában a befektetési buborékoknál van egy olyan közkeletű mondás, hogy „this time is different” , azaz: most más lesz. Sokan úgy gondolják egy újabb buborék megjelenésekor, hogy ez most nem fog kipukkadni, vagy az sokkal később fog kipukkadni. Ezek a várakozások rendszerint megcáfolódnak.

2017-ben eléggé elterjedté vált az a nézet, hogy blokklánc technológiát számos területen alkalmazni fogják: a smart contractoktól (okos szerződések) kezdve egészen a politikai szavazások lebonyolításáig, millió dologról mondták, hogy blokklánc alapúvá válhat és ezáltal hatékonyabb lehet. Ez a potenciál természetesen továbbra is fennáll, csak valahogy ezek az elképzelések sosem jöttek létre úgy, mint ahogy azt 2017 körül várták.

2020-ban nem a koronavírus robbantotta be az árfolyam emelkedését, de véleményem szerint valamelyest az egész járványhelyzet is közrejátszott benne. Tavaly február-március környékén gyakorlatilag minden pénzügyi eszköz zuhanásnak indult: a részvények, az arany, a kőolaj, de még a kriptovaluták is gyengélkedtek. A bitcoin árfolyama november környékén kezdett hatalmas emelkedésbe, ami azt jelenti, hogy nem tekinthetünk rá menedékvalutaként. Ha az lenne, már tavaly márciusban sokan oda „menekültek” volna.

Meglátásom szerint sok befektető azért is látott benne potenciált, mert tavaly hatalmas likviditás árasztotta el a pénzpiacot, annak nyomán, hogy a FED, az Európai Központi Bank és gyakorlatilag minden jegybank a világon minimális szintekre vágta vissza a kamatlábakat, és rengeteg készpénzt nyomtak ki. Ez meg nagyon felborította a pénzügyi eszközök árfolyamait. Ha emlékszünk, áprilisban már minden pénzügyi eszköz erőteljes növekedésbe kezdett, néhány korrekciótól eltekintve tehát a tendencia egy nagyon erős bika piac volt. Ennek tetejében, az a rengeteg likviditás eljutott a befektetési bankokhoz, eljutott a befektetési alapokhoz, de eljutott a hétköznapi emberekhez is (lásd Joe Biden történelmi pénzosztása), ez pedig ahhoz vezet, hogy a sok többlettőke és többletlikviditás keresi a megtérülési formákat és lehetőségeket.

Ily módon tehát a kriptovaluták is felértékelődtek: a hagyományos pénzügyi eszközökbe való befektetés mellett ott voltak alternatívaként, ami abban az időszakban épp felívelő szakaszban volt. A felívelés pedig egyértelmű, ha az emberek több olyan nyilatkozatról olvasnak, hogy a „nagyok” látnak fantáziát a bitcoinban, egyrészt mint menedékvaluta, másrészt, mint lehetőség, hiszen idővel egyre elfogadottabb fizetőeszköz lehet.

Egyelőre kevés a megvalósítás a sok nyilatkozatalapú elképzeléshez képest, de természetesen vannak ilyen példák: például Svájcban egy kantonban már lehet bitcoinnal adót fizetni.

Nyitókép: Getty Images/Bloomberg