Átláthatóvá tenné a fizetéseket, így számolna le a nemek közötti bérszakadékkal az Európai Bizottság

Lépéseket tenne az Európai Bizottság annak érdekében, hogy megszűntesse az azonos munkát végző nők és férfiak fizetése közötti különbségeket. Első lépésként egy olyan javaslatcsomagot nyújtottak be csütörtökön, amellyel a brüsszeli testület célja, hogy jogszabályok révén átláthatóságot teremtsen. Az elképzelések szerint a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles lenne információkat szolgáltatni arról, hogy mennyivel keresnek többet vagy kevesebbet a vállalatnál azonos munkakörben dolgozó nők vagy férfiak.

A munkabérek átláthatóságára vonatkozó jogszabályjavaslat Ursula von der Leyen egyik legfontosabb politikai ígérete volt. Az Európai Bizottság első női elnöke kinevezését követően azt vállalta ugyanis, hogy mandátumának első 100 napjában előállnak egy olyan javaslattal, amely hozzájárul a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez. Az Európai Bizottság ebből a szempontból viszonylag nagyot késett, hiszen március 4-én, jó egy éves késéssel nyújtotta be a tervezetet.

A javaslat indoklásában az szerepel, hogy a nemek közötti bérszakadék az Európai Unióban továbbra is magas, átlagosan meghaladja a 14,1%-ot. Az Európai Bizottság azt várja a tervezettől, hogy hozzájárulhat a bérszakadék csökkentéséhez azáltal, hogy az alkalmazottaknak is lehetőségük lesz ezzel az eszközzel élve azonosítani a diszkriminatív helyzeteket.

Az EB azzal is érvel a szabályalkotás szükségessége mellett, hogy jelenleg mindössze 10 EU-s országban – Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban – van érvényben olyan nemzeti jogszabály, amely biztosítja a fizetésekkel kapcsolatos szükséges átláthatóságot, és mindössze két olyan tagállam van – Írország és Hollandia –, ahol a törvényhozók egyáltalán fontolóra vették az ilyen jellegű szabályozások bevezetését.

A Politico azt emeli ki a javaslattal kapcsolatban, hogy ugyan nagyon kevés kutatás van, amely bizonyítaná az ilyen intézkedések hatékonyságát, mégis nagyon ígéretes az a 2020-ban készült tanulmány, amely azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy Dániában a fizetések átláthatóvá tételét biztosító jogszabályok összességében a nemek közötti bérszakadék 13%-kal való csökkenéséhez vezettek. Ezek a számok azért is nagyon biztatóak, mert a Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint a jelenlegi ütemben a bérszakadék eltűnésére legalább 250 évet kellene várni.

Milyen konkrét kötelezettségei lennének a munkaadónak?

A javaslat szerint bármely alkalmazottnak jogában állhat pontos információkat kérni a munkaadójától arra vonatkozóan, hogy a vállalatnál mennyi az azonos munkát vagy hasonló munkát végző alkalmazottak átlagfizetése, nemekre lebontva.

Szintén fontos intézkedés lehet, hogy a tervezet megtiltaná a leendő munkaadónak, hogy az állásinterjú során a jelentkező korábbi keresete iránt érdeklődjön, és megadná a jogot az állást keresőknek arra, hogy az állásinterjú során pontos információkat igényeljenek arról, hogy mekkora fizetést kapnak, ha az állásajánlat elfogadása mellett döntenek.

A nagyvállalatokra külön rendelkezések vonatkoznának. A 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok esetén az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy az érintett társaságoknak éves jelentésben kelljen beszámolni a nemekre lebontott átlagfizetések alakulásáról.

A javaslat arra az esetre is konkrét lépéseket ír elő, ha valóban beigazolódik, hogy számottevő eltérés van az azonos munkát végző nők és férfiak fizetése között. Az Európai Bizottság tervezete szerint, ha egy vállalatnál (az azonos munkát, vagy hasonló munkát végző) nemek közötti átlagfizetések szintje közötti eltérés meghaladja az 5%-ot, akkor az alkalmazónak a munkavállalók képviselőivel közösen megoldást kell találniuk, és „javítaniuk” kell a kölönbségeken.

A vállalatok nem örülnek

Ahogy a legtöbb fejük felett meghozott szabályozásnak, a vállalatok nem meglepő módon ennek a javaslatnak sem igazán örülnek. Attól tartanak ugyanis, hogy a szabályalkotók az ellenőrzés feladatát tulajdonképpen kihelyeznék az alkalmazottakhoz, ami perek hosszú sorát is eredményezheti számukra.

A vállalatok – főként a BusinessEurope lobbiszervezet révén – azzal is érvelnek a tervezet főbb elképzelései ellen, hogy ők egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy a szabályozások életbe lépése valóban megoldást jelentene a problémára, a túlszabályozások helyett szerintük inkább a problémák gyökerével, sztereotípiák lebontásával és a munkaerőpiaci szegregációval kellene kezdeni valamit.

A szakszervezetek sincsenek megelégedve a javaslatokkal, bár előrelépésnek tartják a szabályozásokat, szerintük rengeteg a hiányosság, például a tervezet nem oldja meg a vállalati visszaélések problematikáját, és nem védik eléggé a bérszakadék miatt elégedetlenkedő alkalmazottakat.

A Politico ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bizottságnál több munkaverzió is az asztalon van, így a szabályozás végső formája még jelentős módosításokon eshet át.