Messze nem váltak valóra a tavalyi pesszimista jóslatok, és az összkép még kedvezőbb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy pocsék mezőgazdasági év volt tavaly. Bálint Csabát kérdeztük.
Tavaly messze nem zuhant akkorát a román gazdaság, mint amilyen mély visszaesésre a járvány kitörését követő korai prognózisok alapján számítottak a szakértők. Az összkép még kedvezőbb, ha 3,9%-os éves gazdasági visszaesésből kiszűrjük annak a hatását, hogy tavaly a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt nagyon rosszul sikerült a mezőgazdasági év Romániában – mondta el a Pénzcsinálók nak Bálint Csaba , a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Ahogy arról múlt héten beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet előzetes, még nem részletes adatai szerint a román gazdaság teljesítménye csak 3,9%-ot esett 2020-ban az előző évhez képest. A statisztikusok azt is közölték, hogy:
- 2020 negyedik negyedévében nagy meglepetésre 5,3%-kal nőtt Románia gazdasága az előző, harmadik negyedévhez viszonyítva,
- ha pedig a gazdaság 2020 utolsó negyedéves teljesítményét 2019 azonos időszakához viszonyítjuk, akkor bruttó értelemben 1,5%-os, szezonálisan kiigazítva 1,7%-os a csökkenés.
„A havi frekvenciáju gazdasági mutatókból kiindulva a negyedik negyedévben látott nagyon erős, 5,3%-os GDP növekedés nehezen magyarázható. Azt hiszem, hogy ha csak a gazdaság gerincére (szolgáltatószektor, ipar, építőipar) fókuszálunk, és kiszűrjük a mezőgazdaságot, az állami szektor és a nettó adók szerepét, akkor egy sokkal árnyaltabb összképet fogunk majd kapni a év végi teljesítményről, azonban ezekre a számokra még várni kell néhány hetet” – indított Bálint Csaba arra a kérdésre válaszolva, hogy mivel magyarázhatóak a kedvező GDP-adatok.
A szakértő emlékeztetett, hogy a mezőgazdaságnak rendkívül magas, 9%-ot meghaladó súlya van a harmadik negyedévben (július-szeptember), míg a negyedik negyedévben (október-december) ez az arány csak 2%-os. Ez azért fontos, mert Bálint Csaba szerint a meglepő negyedéves GDP-számok részben azzal magyarázhatóak, hogy tavaly nagyon rossz mezőgazdasági évünk volt, a harmadik negyedévben 30%-os volt az ágazat visszaesése, ami csaknem 3 százalékpontot nyesett le a gazdasági növekedésből. A negyedik negyedévben viszont a mezőgazdaság rossz teljesítményének negatív hatása sokkal mérsékeltebben jelentkezhetett, emellett Bálint Csaba szerint az is elképzelhető, hogy az állami szektor jó teljesítménye és a nettó adók is hozzájárultak a meglepetéshez.
Bálint Csaba a friss adatokkal kapcsolatban rámutatott, hogy a román gazdaság teljesítményének vizsgálatánál nem elhanyagolható szempont az sem, hogy világszinten is megfigyelhető volt az elmúlt évben a vezető gazdaságok vártnál gyorsabb helyreállása. A válságok mélysége ugyanis általában három fő tényezőtől függ:
- (1) mekkora sokk éri a gazdaságot,
- (2) mekkorák a sérülékenységek,
- illetve (3) mekkora a döntéshozók mozgástere a költségvetési, valamint monetáris politikai döntéseket illetően.
Ami a sokk méretét illeti, Bálint szerint az elmúlt évben egy 2008-ashoz hasonló, vagy akár még nagyobb sokkról beszélhetünk. Sokat segített viszont, hogy a sérülékenység tekintetében Romániát 2020-ban jobb helyzetben érte a válság, mint 2008-ban: a háztartások megtakarításai magasabbak voltak, az eladósodottság pedig alacsonyabb, nem volt jelentős ingatlanpiaci lufi, és a pénzügyi szektor is sokkal egészségesebb, stabilabb lábakon állt. A harmadik tényezővel, a mozgástérrel kapcsolatban pedig arra mutatott rá, hogy miközben 2008-ban a költségvetés finanszírozása gyakorlatilag lehetetlenné vált és nemzetközi szervezetekhez kellett fordulni segítségért, most a nagyon magas költségvetési hiányt sikerült a piacról finanszírozni. Továbbá a monetáris politika is támogató volt, a kamatok mérséklődtek, az árfolyam pedig relatíve stabilitan alakult. Mindezek mellett az is segített, hogy az erős gazdaságokkal rendelkező államok nagy gazdaságvédelmi csomagokat jelentettek be a válság ideje alatt, aminek kedvező hatásai itthon is érződtek.
A jegybanki szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a meglepő román GDP-adatok vizsgálatánál fontos kiemelni, hogy a járvány Romániát a nagy visszaesést produkáló államokkal szemben kisebb késéssel érte, a tavalyi év első negyedéve így gazdasági szempontból viszonylag jól alakult. Szintén lényeges, hogy a román gazdaság struktúrája eltérő számos nyugati államhoz képest: a turizmus, a vendéglátás gazdasági súlya nálunk sokkal kisebb, mint például Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban vagy Horvátországban. Részben tehát ez is magyarázza azt, hogy Románia miért áll olyan előkelő helyen a gazdasági teljesítmény szerint felállított európai ranglistán.
Akár 5%-os növekedés is lehet idén
„A friss adatok fényében, és azt látva, hogy a magánszektor mennyire gyorsan tudott adaptálódni a járvány okozta nehézségekhez, a román gazdaság az előzetes várakozásoknál sokkal hamarabb, akár a 2021-es év második felében elérheti a 2019 negyedik negyedévi teljesítmény-szintet” – válaszolta Bálint Csaba a kilátásokkal kapcsolatos kérdésünkre.
Rámutatott arra is, hogy akár az 5%-ot meghaladó gazdasági növekedés is reálissá vált idénre. Ezt több tényezővel magyarázta: egyrészt az idei év a vártnál magasabb gazdasági aktivitási szintről indul, másrészt a tavalyi második negyedéves rekordvisszaesés az idei év szempontjából pozitív bázishatásként jelenik majd meg a számokban. Emellett a tavalyi pocsék év után egy átlagos mezőgazdasági teljesítménynek is nagy szerepe lehet a gazdaság növekedésében. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy bár a kilátások pozitívnak mutatkoznak, a kockázatok továbbra is rendkívül magasak. „A járványt nem győztük le, még érhetnek kellemetlen meglepetések. Az alapforgatókönyv ugyanakkor kedvezőnek néz ki” – tette hozzá.
A növekedési számokat a globális kontextus alakulása is jelentősen befolyásolhatja. Bálint Csaba rámutatott, hogy az Egyesült Államokban újabb gazdaságvédelmi csomag elfogadásán dolgozik a Biden-adminisztráció, aminek a végső formáját tekintve ugyan lehetnek változások, de amennyiben valóban elfogadásra kerül a program, annak hatásaként nagy löketet kaphat az eurózóna fő kereskedelmi partnerének számító amerikai gazdaság. Ugyan méretét tekintve a tavaly bejelentett Next Generation EU gazdaságfellendítési csomag kisebb az amerikainál, de szintén pozitív hatásai lesznek a gyakorlatba ültetésének, ahogy az is rendkívül lényeges a szakértő szerint, hogy Kína már rég ledolgozta a járvány okozta gazdasági visszaesést. „Amennyiben a várakozásoknak megfelelően valóban megvalósul ez a globális kontextus, az a román gazdaságra nézve is támogatóan fog hatni” – tette hozzá Bálint Csaba.
Bezavarhat az infláció?
Az Országos Statisztikai Intézet januárra 2,99%-os éves inflációt közölt. Arra a kérdésre, hogy ez mennyiben okozhat problémát a jövőre nézve, illetve mennyiben inti óvatosságra a jegybankot, Bálint Csaba elmondta, hogy a januári inflációs adatokkal kapcsolatban fontos azt is látni, hogy egy specifikus sokkról beszélünk, amelyet az energiaárak emelkedése okozott. „Nem azért nőtt várakozásokon felül az infláció, mert a gazdaság vagy a bérek elszálltak volna, hanem egy egyedi sokk szolgál magyarázatként. Ettől függetlenül a központi bank nagyon figyelmesen fogja követni az infláció alakulását. Azt is fontos megvizsgálni, hogy a korábban vártnál dinamikusabb gazdasági kilábalásnak milyen hatásai lehetnek az inflációs folyamatokra” – mondta Bálint Csaba.
Hozzátette: lehet örülni annak, hogy a gazdaság a vártnál jobban viselte az őszi járványhullámot, hiszen ez azt is eredményezi, hogy a kilábalás összességében gyorsabb lehet annál, mint amire korábban számítani lehetett.
Címoldali illusztráció: Rudi Skitterians/Pixabay
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!