Turisztikai szakember: az üdülési jegyek eltörlése csak az utolsó csepp volt a pohárban

A gazdasági szereplők tűhegyen ülve várják a 2021-es költségvetés közvitára bocsátását, amit a kormányfő a múlt héten épp szerdára ígért. Florin Cîțu miniszterelnök azt is előrebocsátotta, hogy a 2021-es évet 7–7,1%-os költségvetési hiánnyal szeretnék zárni, ami azt jelenti, hogy nagyon meg fogják húzni a kantárszárat. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is úgy fogalmazott: nagyon „ambiciózus” a kormány ilyen tekintetben.

Ha kicsit távolról figyeljük a mostani történéseket, akkor a válságok utáni szokásos forgatókönyvet látjuk: egy amúgy is túlfűtött gazdaságra villámként sújtott a koronavírus-járvány és minden vele járó nehézség, így a már alapból eladósodott költségvetés körül teljesen „elszabadult a pokol”. A friss kormánynak nem igazán van más választani valója, át kell váltani spórolási üzemmódba, még ha ez időnként borzasztó népszerűtlennek is bizonyul a választók körében.

Hogy ne hirtelen érje a kellemetlen meglepetés a választókat, a rossz híreket már a hét elején elkezdték csepegtetni: a megtakarítás jegyében idénre eltörölnék például az utazási utalványokat -hiszen érvelésük szerint a 2019-es és 2020-as évekből elegendő utalvány maradt a piacon, így ebben az évben kihagynák az ilyen szerű juttatást –, ami Kelemen Hunor szerint 1,7 milliárd lejes megtakarítást jelentene.

A HoReCa képviselői természetesenazonnali tiltakozásba kezdtek és perrel fenyegetőznek, mert állításuk szerint mindenkit meglepetésként ért ez a döntés, és a kormány senkivel nem konzultált róla. A legnagyobb probléma az, hogy az utazási utalványok programja látványosan fellendítette a belföldi turizmust, a szakértők szerint, ha idén ezt is eltörlik, az újabb terheket nyom a már amúgy is gyengélkedő belföldi turizmusra.

Felelőtlenség azt mondani, hogy rengeteg utalvány maradt kihasználatlanul

László Endrét , a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnökét kérdeztük a témában, aki elmondta, meglátása szerint az intézkedés melletti érvelés nem állja meg a helyét, mert az üdülési utalványok felhasználását legfeljebb a jegyeket kibocsátó cégek (Edenred, Sodexo, Yupii) mérhetik, ezek az adatok pedig titkosítottak. A szakértő szerint a kormány döntése mögött nem áll széleskörű felmérés, amely igazolná jogosultságát, egyszerűen arról lehet szó, hogy már nincs amiből finanszírozni ezeket a juttatásokat.

„Azt tudjuk, hogy például a saját vállalkozásunknál, esetleg a partnercégeknél körülbelül milyen arányban váltottak be üdülési jegyeket a turisták, de erre vonatkozóan nincsenek pontos felmérések, ezért mi sem bocsátkozhatunk semmilyen következtetésbe” – mondta el a turisztikai szakember.

Mindenkit érint, nem csak a szállodák tulajdonosait

László Endre szerint általánosságban véve azért elmondható, sok hotel és utazási iroda fogja érezni a hatását, ha az üdülési utalványokat nem adják ki. Tavaly a járvány időszaka alatt, amikor az emberek „bent ragadtak az országba”, de kicsit már fellazultak a járványügyi intézkedések, sokan az utalványokat felhasználva kerestek fel belföldi célpontokat és szálláshelyeket (az utalványok kitétele, hogy szállást is kell tartalmaznia azoknak a turisztikai csomagoknak, amelyeket a jegyekkel lehet kiváltani). Ennek fényében jogosak azok a kritikák, hogy a járvány miatt megtépázott ipari ágazatot sokkal inkább támogatni kellene, mintsem újabb csapást mérni rá.

A problémának ugyanakkor van egy másik vonatkozása is: sokan a jegyek nélkül egyszerűen anyagilag nem tudják megengedni maguknak ezeket a nyaralásokat, tehát ilyen téren is nehéz kérdésről van szó.

Az igazi probléma, hogy a koronavírus-járvány miatt járó támogatási intézkedések is nagyon meg vannak csúszva

„Gyakorlatilag most zajlanak a szektor támogatására kitalált támogatási projektek, a probléma pedig ott kezdődik, hogy nagyon lassú a folyamat és sok esetben késnek” – mondta el László Endre.

„Mikor márciusban beütött a krach, a szállodák működését nem tiltották, de a kijárási tilalom miatt szinte 0-ra esett az utazási kedv és mindenki meg volt ijedve, tehát egyszerűen nem volt senki, aki igénybe vette volna a szolgáltatásokat. Ilyen értelemben pedig nem volt értelme a nyitva tartásnak, sokan pedig ideiglenesen munkanélkülivé váltak. Ekkor az egyetlen támogatási program a technikai munkanélküliségre vonatkozott.

Azután következett a fizetési járulék utáni támogatás, a 41,5%-os, de azt csak azok kapták meg, akik minimum két hétre elküldték technikai munkanélküliségre az alkalmazottakat.

Majd nyáron jött egy újabb lehetőség, a kamatmentes hitel felvételére vonatkozó támogatási program. Ez jót tett a turizmusban operáló vállalkozóknak, viszont sokan nem igényelték, egyszerűen azért, mert szkeptikusak voltak. Bizonyított azonban, hogy ez egy rendkívül hasznos intézkedés volt: a kamatmentesség meg van hosszabbítva egészen június 30-ig, tehát aki a tavaly ősszel megkapta ezt a kedvező hitelt, az nyugodtan felhasználhatja működési tőkeként vagy akár a bérek kifizetésére. A program futamideje 3 év, és ezt lehet, hogy még meghosszabbítják. Ha lejár a kamatmentesség, akkor a programban szereplők továbbra is kedvezményezett kamattal igényelhetik a támogatást.

Majd következtek a legnagyobb port kavaró állami és EU-s támogatási programok:

1.

Az első azoknak a mikrovállalkozóknak szólt, akik egymaguk dolgoznak, nincsenek alkalmazottaik: azok egyszeri alkalommal igényelhető 2000 eurós támogatást kérvényezhettek, amelyet viszonylag kevesen használtak ki, a rendelkezésre álló összeget nem használták fel.

2.

Októberben jött a második projekt, amire már túljelentkezés volt. Ennél 22 226 kérés volt letéve, ezek feldolgozása még máig tart és nagyon lassan haladnak: eddig csak 2 900 esetben lett aláírva a szerződés és utalva a támogatás. Ez a program jelentette volna a legnagyobb mentőövet, hiszen ezt kimondottan a működési tőkére lehetett igényelni. Erre mai napig nagyon sokan várnak. Úgy vélem, ennek a támogatásnak a késlekedése nyomja rá a bélyeget most az üdülési jegyek körül kialakult elégedetlenségre.

3.

A harmadik, befektetést támogató programra való jelentkezést épp január végén zárták le, erről érdemben még nem tudunk beszélni, de láthatóan itt is túljelentkezés van.

4.

December végén volt egy specifikusan turisztikai ágazatot támogató kormányhatározat, amelynek részeként a 2019 és 2020-as évek összehasonlítása alapján megállapított forgalomkiesés 20%-át lehet megpályázni, viszont itt is nagyon lassan történik minden. A program kifutási határideje június 30., tehát addig lehet megpályázni. A probléma annyi, hogy az egyik kitétel szerint le kell legyen zárva a 2020-as év, ami még elhúzódhat. Gyakorlatilag valamikor március-április környékén indíthatják a programot, majd aztán jön csak a szerződések aláírása és a kifizetések, egészen 2021. december 31-ig.

Tehát késnek a kifizetések, késnek a támogatások, és ha még az üdülési jegyeket is visszavonják, akkor nem lesz egyszerű dolga a vendéglátósoknak” – összegezte a szakember.