Ha meg akarjuk erősíteni a bolygó immunrendszerét, új társadalmi szerződés kell az egészségügyről is

Mi a feltétele annak, hogy megerősítsük a bolygó immunrendszerét úgy, hogy ellenállóbbá váljon a világjárványokkal szemben? Milyen aktuális kihívást kell jól kezelni ahhoz, hogy sikerüljön új alapokra helyezni a válságba került, rosszul működő és alulfinanszírozott egészségügyi rendszereket? Többek között ezek a témák is szerepeltek a különleges helyzet miatt idén online megszervezett Világgazdasági Fórumon. Ez az az esemény, ahol visszajáró vendégként Greta Thunberg svéd klímaaktivista minden évben kiosztja a világ vezetőit, vagy ahol még az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is igyekszik valamennyire emberi arcát mutatni, és a szélsőségek előretörése, valamint a populizmus térnyerése ellen foglal állást.

Ugyan a politikai üzenetekre is érdemes figyelni, idén viszont egyértelműen az egészségügy témája volt középpontban. Amikor tavaly január végén a svájci Davosban megszervezték a Világgazdasági Fórumot, még hivatalosan alig 100-nál több új típusú koronavírusos megbetegedésről tudott az Egészségügyi Világszervezet (WHO), elhunytakról pedig még nem érkezett jelentés. Múlt héten a megbetegedések száma meghaladta a 100 milliót, január utolsó két hetében több új esetet regisztráltak, mint a világjárvány első hat hónapjában.

A globális járványhelyzet tehát továbbra is különösen aggasztó, a WEF eseményen ugyanakkor az egészségügyi forró témák mellett, a szokásoknak megfelelően, idén is próbáltak egyfajta víziót felvázolni a legfontosabb területek számára. Mi ebben a cikkben „az egészségügyről szóló új társadalmi szerződés” témakörének legfontosabb gondolatait, üzeneteit foglaltuk össze pontba szedve. Az alcímeket mi válaszottuk:

0. Meg kell akadályozni a vakcina nacionalizmust, és biztosítani kell az oltások szabad, méltányos kereskedelmé

t

Jelenleg ez a nulladik, legfontosabb prioritás. A legtöbb szakember most elsősorban azért aggódik, hogy a globális oltási folyamatban a nacionalizmus és a méltányosság hiánya nehogy utat törjön magának. Ez a félelem volt a központjában annak a beszélgetésnek is, amelyben miniszterek mellett a WHO igazgatója, valamint a Pfizer vezérigazgatója is részt vett.

Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus , az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója szerint látni kell, hogy a világjárvány jobban kiemelte, és ki is „használta” az egyenlőtlenség mértékét a világon. Arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg fennáll annak a veszélye, hogy éppen azok az eszközök, amelyek a világjárvány megszüntetését lennének hivatottak segíteni – az oltások –, hozzájárulhatnak az egyenlőtlenségek súlyosbodásához.

A WHO-igazgató szerint, ha a koronavírus elleni oltások tekintetében teret engedünk a nemzeti, nacionalista szemléletmódnak, az csak meghosszabbítja a világjárványt, az annak megfékezése miatt bevezetett korlátozásokat, az emberi és a gazdasági „szenvedést”. „Ha teret engedünk az oltási nacionalizmusnak, és elveszítjük a nemzetközi együttműködés iránti bizalmunkat, akkor annak az elhúzódó kilábalás révén mindannyian megfizetjük az árát” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus.

You will find more infographics at Statista

Üzenetet is megfogalmazott a WHO-igazgató: arra kérik azokat a kormányokat, amelyek kaptak az oltóanyagokból, hogy oltsák be az egészségügyi dolgozókat, valamint az idősebb állampolgárokat, majd a megmaradt vakcinákat osszák meg a COVAX elnevezésű globális program révén más országokkal is, hogy az elmaradottabb államok is megtehessék ugyanezt. A COVAX programot egyébként az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség (GAVI), a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó koalíció (CEPI) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen irányítja, és célja a COVID-19-oltóanyagok kifejlesztésének és gyártásának felgyorsítása mellett az, hogy biztosítsa az azokhoz való tisztességes és méltányos hozzáférést minden ország esetében.

Hogy a WHO-igazgató félelme mennyire valós, arra éppen Németország egészségügyi minisztere mutatott rá, aki nem aratott osztatlan sikert azzal, amikor kijelentette: ahhoz, hogy egy országban társadalmi támogatottságot nyerjen más országok vakcinaszállítmányokkal való megsegítése, először el kell érni, hogy az adott állam megfelelő átoltottsági arányt érjen el a saját lakosságának körében. „Ha Németország elkezdene vakcinaszállítmányokat küldeni a világ más pontjaira, miközben a saját állampolgárainak mindössze 3%-át oltotta be, azt nem fogadnák el a németek. (...) Ha azt szeretnék, hogy Németország ugyanilyen elkötelezett legyen a nemzetközi oltási programok iránt, akkor természetesen ennek az a feltétele, hogy a saját embereinket is beoltsuk. Minden a helyes egyensúly megtalálásáról szól” – mondta Jens Spahn , utalva arra, hogy vakcinakérdésben a politikai szempontok továbbra is erőteljesen megjelennek.

Albert Bourla , a Pfizer vezérigazgatója szerint aggasztóak azok az európai uniós szakpolitikák, amelyek potenciálisan akár képesek blokkolni is a vakcinák kivitelét a tagállamokból. Reflektált Spahn szavaira is, azt mondta, hogy vannak olyan döntési helyezetek (itt elsősorban azokat a döntéseket nevezte meg, amelyek során nincs idő a társadalmi vita kialakulására), amikor a politikusokat is jobb belátásra lehet bírni. Erre szerinte azért volna szükség, mert minden áron el kell kerülni a vakcinakereskedelmi blokádok kilalakulását, mert minden ilyen helyzetnek csak vesztesei lennének. „Egy kereskedelmi háború, amely megtiltaná a végtermék vagy a vakcinakészletek szabad kereskedelmét, véleményem szerint olyan gondokat okozhat, aminek mindenki súlyosan megfizetné az árát” – mondta Bourla.

A Pfizer vezérigazgatója arról is beszélt, hogy mint ismeretes, Európában kisebb fennakadást okozott az általuk gyártott vakcinakínálatban az egyik üzemük termelési kapacitásainak megnövelése. „A december elején vállalt mennyiségekkel március elejéig fogunk felzárkózni” – mondta, majd azt is hozzátette, hogy a kapacitás növelésének meglesz a hatása, ugyanis az éves termelési kapacitásuk a korábbi 1,3 milliárd adagról több mint 2 milliárdra fog emelkedni.

1. Történtek pozitív előrelépések is a járvány hatására, ezeket meg kell erősíteni

Miközben mindenki a vakcinák igazságos és méltányos elosztásáért aggódik, Richard Hatchett , a Járványos Felkészültségi és Innovációs Koalíció (CEPI) vezérigazgatója szerint azt is látni kell, hogy történtek nagy jelentőségű előrelépések is a vakcinagyártásban. Hatchett szerint részben a mostani egészségügyi válságnak is köszönhető, hogy ami a járványokkal szembeni védekezést illeti, az emberiség egy teljesen új eszközrendszer kidolgozásával van elfoglalva.

Hatchett szerint ugyan a Pfizer minden korábbi várakozást felülmúlva, rendkívül gyorsan, mindössze 314 nap alatt képes volt előállni egy biztonságos vakcinával, a szakember úgy véli, hogy az évtized végére a mostani erőfeszítések eredményeként lehetővé válik a vakcinafejlesztés idejének jelentős rövidülése. A CEPI vezérigazgatója szerint 2030-ig gyógyszercégek képesek lesznek mindössze 100 nap alatt biztonságos vakcinákat kifejleszteni, ami azért is fontos fejlemény, mert a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a gyors népességnövekedés, a városiasodás és a környezetpusztítás hatására a jövőben egyre gyakrabban szembesülhetünk járványveszéllyel.

2. Haladni kell az egészségügyi szolgáltatások általános elérhetősége felé

A vakcinahelyzet mellett persze az egészségügyet érintő, jóval általánosabb problémákat is feldolgoztak az idei WEF-en. A koronavírus-járvány hatásaként tavaly jelentősen nőtt világszerte azoknak az embereknek a száma, akik a munkájuk elvesztése miatt már nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással, ráadásul mivel az államoknak és egészségügyi ellátórendszereknek hatalmas anyagi kihívást jelent a koronavírus-járvány elleni küzdelem, a veszélyeztetett csoportok nem is feltétlenül kerülnek a döntéshozók látószögébe.

A helyzet még a járvány megjelenése előtt sem volt túl jó: körülbelül 400 millióra volt tehető globálisan azoknak az embereknek a száma, akiknek nem volt hozzáférése alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz, és egyes adatok szerint évente közel 100 millióan kerülnek extrém szegénységbe azért, mert fedezniük kell a költséges egészségügyi kiadásaikat. Az eseményen sokak által megfogalmazott cél szerint mindenki számára elérhetővé kell tenni a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, és a WEF non-profit nem kormányzati szervezetként már korábban bejelentette, hogy csatlakozni fog a Világbank és a Egészségügyi Világszervezethet ezt a célt kitűző kezdeményezéséhez.

Hiszen Világbank adatai szerint komoly változásokra van szükség: az 54 legszegényebb országban évente 176 milliárd hiányzik az egészségügyi rendszer finanszírozásából. De nem csak arról van szó, hogy kevés a pénz, hanem a forrásokat is hatékonytalanul költik, az egészségügyi rendszerek költségvetésének 20-40%-a nem értelmes, pazarló kiadásokra van fordítva ezekben az országokban.

3. Végre tegyük fontossá a mentális egészség kérdését is

Az Egyesült Államokban tavaly megduplázódott azoknak a felnőtteknek a száma, akik komolyan fontolgatták az öngyilkosságot. Ez is annak az egyértelmű jele, hogy a koronavírus-járvány rendkívüli mértékben súlyosbította az amúgy is aggasztó méreteket öltő mentális egészségügyi válságot. Az alábbi Statista ábra az amerikai lakosság esetén mutatja a különböző mentális betegségekkel küzdő felnőttek arányának változását:

You will find more infographics at Statista

Járvány előtti becslések szerint globálisan 400 millióan szenvednek szorongástól és depressziótól, az amerikai felnőttek egyharmada érzi magát magányosnak, az Y generáció hiperaktivitással és depresszióval küzd. Az égető probléma ellenére mégis mintha világszerte alábecsülnék a problémát, Elisha London , a United for Global Mental Health vezériazgatója szerint egészségügyi kiadásoknak csak körülbelül 2%-át fordítják mentális egészségügyi szolgáltatások biztosítására.

Ez messze nem csak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is. Lis Hilton Segel , a McKinsey & Company észak-amerikai ügyvezetője szerint az alkalmazottak mentális egészségével járó költségek több száz milliárd dollárra tehetők. Az ilyen egészségügyi problémákkal küzdő alkalmazottak ugyanis kevésbé motiváltak, alacsony munkatermelékenység mellett dolgoznak. Nehéz vitába szállni azzal, hogy a döntéshozóknak lépniük kell ezen a téren. De te se maradj tétlen, itt olvashatod például a WEF által felkért szakértők írását arról, hogyan „indítsd újra” az elméd 2021-ben .

4. Ismerjük (f)el, hogy a környezeti és emberi egészség nagyban kapcsolódik egymáshoz

A következő nagy világjárvány megelőzéséhez a környezeti problémákkal is foglalkozni kell. Bár még mindig kutatások tárgyát képezi, a szakemberek a legvalószínűbbnek továbbra is azt tartják, hogy az új típusú koronavírus egy zoonózis, a kifejezés az állatról emberre terjedő betegségekre vonatkozik. Az ENSZ korábban publikált jelentése szerint az emberi szervezetekben megjelenő fertőzések 75%-a ilyen típusú betegség.

Miért fontos ez? Azért, mert a biodiverzitás csökkenése, a mértéktelen erdőírtás, a vadon élő állatok életterének visszaszorulása oda vezetett, hogy az emberiség még inkább kitetté vált az ilyen típusú betegségekkel vagy fertőzésekkel szemben. John Scott , a Zürich Insurance Group (Zürich Biztosító Csoport) fenntarthatósági kockázatokkal foglalkozó vezetője szerint az erdőírtás az Ebola, a Zika- vagy Nipa-vírus erőteljesebb terjedéséhez járult hozzá, hiszen a vadon élő állatok a természetes élőhelyeikből kiszorulva közelebb kerülnek az emberekhez.

Aki még többet olvasna a Világgazdasági Fórumon feldolgozott témákról, az ide kattinva, a WEF oldalán teheti meg.

Címoldali fotó: Davos, normál időkben a mindössze 10 ezer lakosú svájci turistaközpont ad otthont a világ egyik legfontosabb eseményének.