Hétéves költségvetés és helyreállítási alap: milyen témákra lesz sok lehívható forrás?

Milyen nagy fejezetei vannak az EU hétéves költségvetésének? Mit kellene tartalmaznia a kormány Helyreállítási és Reziliencia Programjának? Mit lehet finanszírozni az EU történelmében egyedinek számító helyreállítási alapból? Dr. Horváth Réká t, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar egyetemi adjunktusát kérdeztük.

Milyen prioritásai vannak a hétéves költségvetésnek, illetve az EU kohéziós politikájának? Mire lesz sok lehívható forrás a következő időszakban?

Horváth Réka: – Az EU történetében most először két „csomagból” lehet majd pénzt költeni. Egyrészt, 2021-2027 között is létezik a szokványos többéves költségvetés. Erre ebben a programozási periódusban 1075 milliárd euró jut (2018-as árakon). Ehhez adódik hozzá a válsághelyzet miatt létrehozott NextGenerationEU program, a maga 750 milliárd eurójával. Leegyszerűsítve, mindkettőből nagyjából ugyanazon tematikákra lehet pénzt költeni, de nem minden tematikát lehet a NextGenerationEU programból is finanszírozni, és van néhány, amit csak abból lehet.

Kezdjük a nagyobb falattal, a hétéves költségvetéssel, amelynek az első nagy fejezete, a belső piac, kutatás és digitalizáció, mintegy 132 milliárd eurót tesz ki. Ide olyan programok tartoznak, mint például: a Horizon (az Európai Unió kutatásokat finanszírozó programja); az InvestEU (befektetések); a tagországokat összekötő szállítási, energetikai és digitális hálózatok; a Digitális Európa program; vagy az Európai Űrprogram. A második nagy fejezete a költségvetésnek 377 milliárd euró összegben a kohézió, ellenálló képesség (resilience) és értékek fejezet. Ide olyan nagy programok tartoznak mint például: a regionális politika; az EU az egézségért; az Erasmus; a Kreatív Európa; a NextGenerationEU program visszafizetései, hiszen ott hitelek is vannak. A harmadik nagy fejezet, mintegy 356 milliárd euró értékben a természeti erőforrásoknak és környezetnek jut. Ide olyan nagy programok tartoznak mint például: a közös mezőgazdasági politika; a LIFE program, amiben benne vannak a klímaváltozás elleni lépések is; a JustTransitionFund, utóbbi a klímaváltozás elleni küzdelem miatt az országok megsegítésére jött létre. Ezután már kisebb fejezetek következnek, például a határmenedzsment és migráció, a hadsereg vagy a külpolitika.

A NextGenerationEU programból a következőkre jut pénz: Horizon kutatási-fejlesztési program, InvestEU alap, ReactEU, Újjáépítési és Rezililiencia intézkedés, rescEU, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési alap, JustTransition alap.

Azt, hogy a romániai pályázók pontosan mire tudnak pályázni, a romániai és Brüsszelben megpályázható programok elkészülése után lehet a legpontosabban megtudni.

Kik lehetnek a leginkább elégedettek a költségvetéssel? Kik a nyertesei a tárgyalásoknak?

– Amennyiben a tagállamok kormányai hatékonyan költik majd el, akkor az állampolgárok. Biztos, hogy minden tagállamnak van olyan témája, amivel elégedett, és minden bizonnyal van olyan is, amivel nem. A költségvetés elfogadása most is a kompromisszumokról szólt, van olyan ország, amelynek nagyon sok pénzt hoz a konyhára, van amelyiknek kevesebbet, de hoz. Azok az országok, amelyeknek a minősítése a pénzügyi piacokon nem a legjobb, most kedvezőbb feltételek között jutnak hitelhez, mintha saját maguk vennék fel. Azok az országok sem veszítenek viszont, akiknek a legjobb a minősítése, hiszen a Bizottság minősítése sem rosszabb, mint például Németországé.

Mi a jelentősége a helyreállítási alapnak?

– A helyreállítási eszköz plusz pénzt jelent a többéves pénzügyi kerethez képest, amit most nem a tagállamok költségvetéséből finanszíroznak, és kifejezetten a koronavírus-járvány által okozott válság hatásainak feldolgozására, a válságból való kilábalási utak megtalálására kell költeni. Mint ilyen, egyedi az EU történelmében

A helyreállítási csomag egyik része olcsón hozzáférhető hiteleket is tartalmaz. Ez nem fog gondot okozni hosszú távon? A hiteleket vissza is kell fizetni.

– Praktikusan a NextGenerationEU program „pénzes zacskójának” majd 90%-át teszi ki az Európai Unió újjáépítési eszköze. A teljes programot az Európai Bizottság által nemzetközi pénzügyi piacokról felvett hitelből fogják finanszírozni. Természetesen, mint minden hitelt, ezt is vissza kell fizetni, az erre vonatkozó részletek már benne vannak a hétéves pénzügyi keretben. De úgy gondolom, hogy abban az egészségügyi és gazdasági válsághelyzetben, amiben vagyunk, és olyan körülmények között, hogy a tagállamok nem akarnak több pénzt befizetni a közös költségvetésbe, ez az egyetlen járható út.

A sikere ennek az intézkedésnek minden egyes tagállamon fog múlni. Hiszen ők kell ezeket az óriási összegeket úgy elköltsék, hogy azoknak valóban érezhető és mérhető hatása is legyen. Egyébként az Európai Unió újjáépítési eszközéből, az ezt szabályzó 2020/2094 rendelet szerint a következő területek finanszírozhatók: munkahelyek visszaállítása és munkahelyteremtés; a koronavírus-járvány miatti válság által érintett, főleg KKV-nak szóló intézkedések; fenntartható növekedés megerősítése; K+F a válsággal kapcsolatban; a válsághelyzetekre való felkészülés megerősítése; klímasemleges gazdaságra való átállás.

Milyen kell legyen a kormány által kidolgozandó Helyreállítási és Reziliencia Program?

– Minden tagállam egy program formájában kell elmondja az Európai Bizottságnak, hogy a számára előírányzott összeget mire fogja elkölteni. Azt lehet már tudni, hogy ezek a programok az Európai Szemeszter keretén belül megfogalmazott problémákat kellene megoldják, és meg kell feleljenek a Tanács által elfogadott országspecifikus javaslatoknak. Ez Románia esetében például ilyeneket mond ki:

• „Tegye ellenállóbbá az egészségügyi rendszert többek között az egészségügyi dolgozók és az egészségügyi termékek rendelkezésre állása tekintetében, valamint javítsa az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
• Biztosítson megfelelő jövedelempótló támogatásokat.
• Enyhítse a válság foglalkoztatásra gyakorolt hatását rugalmas munkafeltételek és aktivizálási intézkedések kidolgozásával.
• Fejlessze a készségeket és a digitális tanulást, és biztosítson egyenlő hozzáférést az oktatáshoz.
• Biztosítson likviditási támogatást a vállalkozások és a háztartások számára, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, valamint az önfoglalkoztatókra.
• Ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket.
• Helyezze a beruházások középpontjába a zöld és a digitális átállást.”

A Bizottság azt is leírta, hogy a terveket két mutatószám szerint fogja értékelni: 37%-a a pénzeknek zöld projekteknek és reformoknak, 20%-a digitális átállás és reformokat érintő projektek.

Címoldali fotó: Dario Pignatelli/az Európai Tanács holnapja