Villamosenergia-piac liberalizálása: kedvezményeket adhatnak a szolgáltatók

Szerdán hagyta jóvá az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) azt a módosító rendeletet, amellyel némiképp változtak a villamosenergia-piac liberalizációjával kapcsolatos folyamatok.

2021 január elsejétől teljesen liberalizálták a romániai elektromosenergia-piacot, ami azt jelenti, hogy 5,8 millió háztartási ügyfélnek kell kötnie szabadpiaci szerződést egy kereskedővel, vagy választhatják azt a lehetőséget is, hogy maradnak az általános szolgáltatásokkal, és vállalják az ezzel járó esetleges drágulásokat. A Pénzcsinálók külön tárgyalta korábban, hogy pontosan milyen körülmények között merülhet fel az árak növekedése, illetve külön szájbarágót is készítettünk a legfontosabb tudnivalókról.

A legújabb fejleményekről Nagy-Bege Zoltánt , az ANRE alelnökét kérdeztük, aki kifejtette: radikális változás nem történt, csupán annyi, hogy próbáltak könnyíteni a szerződéskötések folyamatán, kötelezték a kereskedőket a lakosság széleskörű tájékoztatására, ugyanakkor lehetőséget teremtettek arra, hogy a szolgáltatók bizonyos kedvezményeket adhassanak a fogyasztóknak:

„1. Az elkövetkezendő 6 hónapban (június 30.-ig) minden számlával érkezni fog egy űrlap, amivel lényegében egyszerűsíteni fogjuk a szerződéskötést és mérsékeljük a kapcsolattartó központoknál a zsúfoltságot. A határozat értelmében az űrlapon minimum két árajánlatot kell feltüntetniük a szolgáltatóknak, amelyekkel megjelölik az általuk kínált legjobb szabadpiaci árat, illetve az általános szolgáltatói árat, de ezek mellett természetesen egyéb ajánlatokat is kínálhatnak. Az űrlapot a szolgáltatók a számla mellett csatoltan küldik ki, postai, vagy elektronikus úton. A fogyasztónak tehát nincs más tennivalója, mint kipipálni a számára legmegfelelőbb ajánlatot, azt dátumozza és aláírja, majd visszajuttatja a szolgáltatójának e-mailen, postai úton, vagy akár személyesen. Ezzel az űrlappal gyakorlatilag már alá is írt, meg is történik a szerződéskötés. A továbbiakban pedig nem kell semmilyen ügyintézést vállaljon a fogyasztó, tehát ilyen módon próbáltuk ezt az egész szerződéskötési procedúrát leegyszerűsíteni.

2. Ugyanakkor arra is köteleztük a szolgáltatókat, hogy egész évben tájékoztatókat küldjenek ki a fogyasztóknak: mit jelent a villamosenergia-piac liberalizációja, mit kell tenniük stb.

3. A harmadik módosítás érinti az árakat: a szolgáltatóknak lehetőséget adtunk arra, hogy kedvezményt adjanak a fogyasztóknak. Ez a ”discount„ a jelenlegi általános szolgáltatói ár és minden egyes szolgáltatónak a legjobb szabadpiaci ára közötti különbséget jelenti. Mindez fel lesz majd tüntetve a számlán, a fogyasztók pedig látni fogják, hogy mekkora kedvezményt kapnak az általános szolgáltatói ár mellett. A kedvezmények kiszabása nem kötelező, minden szolgáltató maga dönt, hogy alkalmazza-e, illetve, hogy meddig alkalmazza. Az Electrica például már kedden beharangozta, hogy augusztusig biztosítja a kedvezményes árakat. A korábbi találkozókból pedig úgy vettem ki, mindenik szolgáltató élni fog ezzel az eljárással” – magyarázta Nagy-Bege Zoltán.

„Bár 2020. december 31-el megszűntek a központilag szabályozott árak, ez nem jelenti, hogy megszűnik a villamosenergia-szolgáltatás. A határidők ilyen szempontból nem relevánsak, ezért nem kell pánikba esni. Most az történik, hogy a román piacon szereplő, szinte 9 millió fogyasztó közül 5,8 millió a tavaly év végéig szabályozott áron kapta a villamos energiát, mivel nem volt szabadpiaci szerződése. Ezek a lakossági fogyasztók január elsejétől az általános szolgáltatói vonalra kerülnek. Erre egyelőre nincs semmi más jogi keret, tehát az egyetlen lehetőség, hogy az általános szolgáltatói áron jussanak a szolgáltatáshoz. Az egyetlen megoldás, hogy ebben az átmeneti időszakban (január-június) ebből az általános szolgáltatói árból a fogyasztók kedvezményt fognak kapni. A számlán úgy fog megjelenni, hogy általános szolgáltatói ár X lej, amelyből a szolgáltató ad Y lej kedvezményt”.

Lényegében mi a különbség a szabadpiaci és az általános szolgáltatói piac között?

– Az a különbség a két piac között, hogy az általános szolgáltatói piac mögött a hatóság által jóváhagyott szerződés áll, bizonyos kötelező cikkelyekkel, kötelezettségekkel a fogyasztó és a kereskedő szempontjából is. Elméletileg ebben az esetben több védettsége van a fogyasztónak. A szabadpiaci árajánlatok mögött lehetnek teljesen más szerződések, amelyekben a kereskedő felvállal bizonyos dolgokat: például, hogy havonta számláz, hogy postai úton küldi a számlát, vagy küldhet olyan árajánlatot, ami kombinált: villamos energia és földgáz együttesen. Ilyen esetekben a szerződésben ezeket le kell kötni. Vagy olyan ajánlatot is kiterjeszthetnek, hogy a villamos energia mellett más szolgáltatást is biztosítanak, ezek a szerződések pedig már teljesen másképp nézhetnek ki.

A fogyasztók természetesen választhatják az általános szolgáltatói szerződést is, ezt meg lehet kötni a jelenlegi szolgáltatóval, vagy kereshet más piaci szereplőt is. Tehát ugyanúgy versenyhelyzet áll fenn az általános szolgáltatások terén is, mint a szabadpiaci környezetben.

A lényeg, hogy bármilyen szerződést aláírnak a fogyasztók, az tudatos döntés legyen és vállalják a feltételeket.

Hogyan értékeli az energiaügyi miniszter nyilatkozatait, aki sürgősségi kormányrendelettel akarta elérni, hogy a fogyasztók a lehető legolcsóbb ajánlatot kapják a szolgáltatóktól, és hogy ne kelljen többet fizessenek a szabadpiaci szolgáltatásra való átállás miatt?

– Közgazdászként először kötelességem elemezni, hogy kinek mi a legjobb: ami nekem előnyös, lehet hogy a szomszédomnak nem. Szóval olyan sokszínű az ajánlatskála, hogy nem lehet egy sablont minden fogyasztóra ráhúzni, nem lehet meghatározni, hogy az 5,8 millió fogyasztónak mi a legjobb. Ez lehetetlen.

A háztartási fogyasztók között vannak olyanok, akik havonta 45-50 kWh-át fogyasztanak és fizetnek 25-30 lejt. Akiknek ilyen kicsi a fogyasztásuk, azoknak például nem éri meg a havi fix bérlet. Akinek viszont jóval nagyobb a fogyasztása, azoknak nyilván jobban megéri, ha ilyen bérletre fizetnek elő. Nehéz megállapítani, hogy melyik a legjobb ajánlat egyénenként, nyilván a törvény sok mindent átír és sok mindent bele lehet írni.

Ami a miniszter úr nyilatkozatait illeti: Románia, mint az EU tagállama, bizonyos kötelezettségeket vállalt a csatlakozáskor, többek között, hogy az uniós irányelveket átveszi és alkalmazza az országos törvénykezésben. Nos, december 31-én volt egy határidő. Ekkor már minden egyes tagállam köteles volt az EU 944-es direktívájának megfelelni, ami a villamosenergia-piacokat határozza meg. Ezt Románia nem tette meg időben. A direktíva pedig határozottan és érthetően megírja: az országos törvénykezésnek is tartalmaznia kell az ebbe foglaltakat, az 5-ös cikkelynél pedig az szerepel, hogy a villamosenergia árának alakulásába semmilyen döntéshozó szerv, sem a hatóság, sem a minisztérium, sem a kormány nem avatkozhat bele. Az árak és a piac alakulása csakis és kizárólag a kereslet és kínálat függvényében alakulhat ki.

Ha Románia teljesíti a kötelezettségeit és átveszi a direktívát, akkor senki nem várhatja el, hogy a hatóság olyan döntést hozzon, ami 100%-osan ellentmond egy európai direktívának. Az árak alakulásának befolyásáról szóló döntés akár sürgősségi rendelettel, vagy a hatóság döntése által születik, az európai jogot sérti. Nem csak a direktívát, hanem egyenesen az alaptörvényt, amely a szabadkereskedelmet határozza meg. Tehát hiába követelte a miniszter, hogy ilyen döntést hozzunk, mi ezt nem tudtuk megtenni.

Amit szerdán jóváhagytunk sem kötelező, a szolgáltatók maguk döntenek arról, hogyan alkalmazzák az árcsökkentést, vagy hogy egyáltalán alkalmazzák-e ebben a bizonyos átmeneti időszakban.