Van-e olyan erdélyi város, amely meg tud felelni a fiatalok elvárásainak?

A fiatalokra mostanában kevesebb figyelem hárult: nem ők a járvány által leginkább veszélyeztetett generáció, és a gazdaságra gyakorolt hatásuk is messze elmarad például a középkorúakétól. A PONT Csoport által szervezett Innováció- és Tehetségkonferencia online beszélgetésén viszont ők kerültek a középpontba. Farkas András , a PONT Csoport stratégiai igazgatója Antal Árpádot (Sepsiszentgyörgy polgármestere), Korodi Attilát (Csíkszereda polgármestere), Oláh Emesét (Kolozsvár alpolgármestere) és Kereskényi Gábort (Szatmárnémeti polgármestere) kérdezte a fiatalok előtt álló kihívásokról és a városok lehetséges válaszairól.

Antal Árpád 32 éves volt, amikor először polgármester lett. Elmondása szerint akkor úgy érezte, hogy érti mit akarnak a fiatalok, azóta viszont 12 év telt el, és neki is be kell látnia, hogy ez megváltozott. „Az a nagycsoportos óvodás, aki a mandátumom elején meglátogatott friss polgármesterként, a legutóbbi választásokon már szavazott” – példálózott, majd elmondta, nem elég csak azt hangoztatni a fiataloknak, hogy „mennyire fontosak és értjük őket”, nemrégiben ezért is döntött úgy, hogy a 24 éves, friss diplomás Vargha Fruzsiná t kéri fel alpolgármesternek. „Úgy voltam vele, hogy talán abban a helyzetben vagyunk, hogy megengedhetünk magunknak egy ilyen merész lépést. Egyelőre minden nap arról győződöm meg, hogy ez egy jó döntés volt” – mondta Antal Árpád.

A központi törvényhozásból a helyi közigazgatásba lépett át Csíkszereda szeptember végén megválasztott polgármestere, Korodi Attila. Arra a moderátori kérdésre, hogy az ifjúsági mozgalmakban szerzett tapasztalataiból mit tud hasznosítani a város vezetése során, Korodi elmondta, a diákmozgalmakból azt tanulta meg nagyon jól, hogy miként kell megszólítani az érintetteket, semmit nem szabad elhamarkodni, és minden kérdést jól körül kell járni.

„Ezek nagyon fontos tapasztalatok, mert én abban a városvezetésben hiszek, amely ha meg akarja fogalmazni magát a következő egy évtizedre, akkor pontosan arra kell alapozzon, hogy honnan hova tart ezen az úton, kik vannak ezen az úton, és hogyan hozzuk meg úgy a döntéseket, hogy ez az érintettekről szóljon. Egy ilyen tízévesre becsült úton elindulni úgy lehet, ha tudomást veszünk arról is, hogy egy mostani elemi iskolás már nem csak szavazó, hanem olyan értékadó felnőtt lesz a közösségben, aki feltehetően el is megy innen, nekünk pedig olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy neki kihívás legyen visszatérni. Nem hazahívni akarom a fiatalokat, hanem az a megközelítésem, hogy alakítsuk számukra kihívássá Csíkszeredát” – mondta Korodi.

Hiába tartja mindenki fiatal barát városnak Kolozsvárt, az önkormányzati vezetők itt sem dőlhetnek hátra, hiszen a város fejlődése új kihívásokat generál – mondta el Oláh Emese. Kolozsvár alpolgármestere szerint az egyetemi város jelleg, valamint az elmúlt időszak gazdasági fejlődése oda vezetett, hogy egyre több fiatal akar a városban maradni, és látja Kolozsváron a jövőjét. A fejlődésnek ugyanakkor vannak kezelendő negatív hatásai is: nő a forgalom, nagyobb a környezetszennyezés, egyre nagyobb problémát jelent a lakhatás kérdése. „Kolozsvár pont a fiataloknak nem tud megfizethető lakbéreket kínálni, és a fiatal családosok számára is rendkívül nehéz a lakásvásárlás. Ezekre a kérdésekre közösen megoldásokat kell kínálnunk” – mondta Oláh Emese.

Az alpolgármester arra is rámutatott, hogy a járvány miatt a tizenévesek is a négy fal közé szorultak, és úgy érzi, hogy a város számukra sem tudott megfelelő megoldással előállni. „Minden negyedben meg kellene találni azt a helyszínt, központot, amely megfelelő környezetet biztosíthat a fiatalok számára” – mondta Oláh Emese, aki szerint nem csak a 2020-as év szól a járványról, fel kell készülni arra, hogy az életünk gyökeres változásokon megy át.

Kereskényi Gábor arról beszélt, hogy érzelmileg is meg lehet közelíteni egy városhoz való tartozást, az érzelmi kérdések ugyanakkor nagyon sok tényezőből állnak össze. Ilyen például az infrastruktúra is, hiszen nehezen szerethető egy város és nehezen győzi meg a fiatalokat arról, hogy ideális helyszín a családalapításra, ha nem lehet letolni a babakocsit a járdáról.

Szatmárnémeti polgármestere is bevallotta, hogy 40 évesként ő sincs tisztában azzal, hogy milyen igényei vannak a fiataloknak, ezért tartja fontosnak a velük való kapcsolattartást. Azt is elmondta, hogy Szatmárnémetinek nem Kolozsvárhoz képest kell pozicionálnia magát. „A szatmárisághoz valahogy hozzátartozik az örökös összehasonlítási kényszer is. Nekünk az összevetés tárgyát annak kéne adnia, hogy milyen volt ez a város 4, 8 vagy akár 100 évvel ezelőtt” – mondta Kereskényi.

Miként látják a fiatalok helyzetét és szerepét a városvezetők?

A 25 évnél fiatalabbak megszólítását illetően nem tudunk versenyre kelni Kolozsvárral – mondta el Antal Árpád, aki szerint Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Szatmárnémeti is elsősorban a 25 évnél idősebbek számára igyekszik megfelelő feltételeket teremteni. „Hosszútávon gondolkodva az a célunk, hogy ezek a városok is legyenek a fiatalok szűkített listáján akkor, amikor családalapításról van szó. De mindig fontos volt az is, hogy a kolozsvári magyar közösség is kapjon utánpótlást” – mondta Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint Erdélyben még egyetlen város sem tud megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket a fiatalok megfogalmaznak, az önkormányzati vezetőknek pedig nagyon sokat kell tenni azért, hogy olyan köztereket hozzanak létre, ahol ez a generáció is jól érzi magát.

Csíkszeredában azt látják, hogy főleg a szakiskolát, szaklíceumot végzett szakemberek, és az egyetemet végzettek számára nem mindig jelent kihívást a városra jellemző gazdasági struktúrálódás – mondta Korodi Attila. „Ha megnézzük a versenyképességi mutatókat, akkor Csíkszereda a megyeszékhelyi szerepéből többet nyer, mint amennyit a magánszféra tud Csíkszereda versenyképességéhez hozzátenni. Hogyha azt vizsgáljuk, hogy a következő években milyen irányban kell megerősíteni a városi kohéziót úgy, hogy az idősek és fiatalok számára egyaránt kihívást jelentsen, akkor egyértelműen az látszik, hogy egy nagyon erős és tudatos gazdaságfejlesztési projektet kell elkezdeni” – mondta Csíkszereda polgármestere.

Korodi szerint ennek a projektnek a kihatása automatikusan azt fogja jelenteni, hogy nagyobb réteget tudnak megszólítani azzal a szlogennel, hogy 'Nem találod érdekesnek most már a városodat? Nem kihívás neked itt családot alapítani?'. Csíkszereda polgármestere szerint számos tanulmány alapján állítható, hogy „nem tudjuk hosszú listába szedni azokat a kihívásokat, amelyeket a városaink jelentenek a fiataloknak. Minél érdekesebbé válik a városunk gazdaságilag – ebből kifolyólag sokszorozódni is tud az a szürkeállomány és tapasztalat, amely a városban aktivál –, mi annál inkább meg tudunk felelni a fiataloknak, és sokkal kiszámíthatóbbá válik a város közössége is” – magyarázta Korodi.

Kereskényi elmondta, minden területen azt tapasztalják, hogy a pandémia befagyasztotta a társadalom mozgásterét, és ez különösen érvényes a fiatalokra. Ugyan azt még nem lehet tudni, hogy milyen feltételeket teremt a 2021-es év ebben a tekintetben, de Szatmárnémeti polgármestere szerint a következő év nagy kihívása az lesz, hogy sikerüljön visszaadni a közösségi élmény lehetőségét a városlakóknak, hiszen meglátása szerint azt semmilyen online megoldás nem tudja pótolni. Elmondta azt is, hogy az általa vezetett önkormányzat számára rövid távú feladatot jelent a jelenlegi átmeneti időszakban, hogy felmérjék a fiatalok reális elvárásait a várossal kapcsolatban, és találjanak megoldásokat arra, hogy ezeket összhangba hozzák Szatmárnémeti lehetőségeivel. „Most mérlegeljük, hogy milyen lehetőségeink vannak a jövőre nézve, és ez most kivételesen nem csak az anyagi forrásainkon múlik” – mondta Kereskényi, utalva a járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságokra.

Miben tart Sepsiszentgyörgy 6 évvel Csíkszereda előtt?

A városvezetők a beszélgetés lezárásaként a városaikkal kapcsolatos pozitív jövőképről, a városok közötti együttműködés lehetőségéről válaszoltak meg kérdéseket. Antal Árpád azt emelte ki ezzel kapcsolatban, hogy minden város helyzete egyedi, Sepsiszentgyörgynek Brassó közelsége például évszázadokon át inkább hátrányt jelentett, mint előnyt. Viszont úgy véli, hogy nem szabad csak veszélyforrásként tekinteni a szomszédos nagyvárosra: a fiatalok szórakozni vagy kikapcsolódni is járhatnak oda, az idősebb generációnak pedig lehetőséget kínál, hogy egy nagyvárosban dolgozzanak, de a szülővárosukban éljenek, és ott vegyék igénybe a kulturális és szabadidős szolgáltatásokat.

Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda vonalon Antal szerint fontos cél lehetne egy közös fejlesztési övezet létrehozása. Víziója szerint mindkét város kitolhatná a metropoliszi növekedési övezeteit egészen a megyehatárig, hogy Tusnádfürdőnél összeérhessenek. „Ez azt jelentené, hogy Kökösötől, Háromszék határától egészen Udvarhelyszékig együtt lehetne gondolkodni” – mondta. Hozzátette, soha nem próbálta Csíkszereda versenytársaként meghatározni Sepsiszentgyörgyöt, a legfontosabb, hogy minden város megtalálja a saját profilját annak érdekében, hogy a városok egymást kiegészíthessék. Elmondta, optimista a jövőt illetően, hiszen jelentős EU-s források állnak majd a városok rendelkezésére, szerinte a legnagyobb kihívást jelenleg az önkormányzatoknál dolgozó szakapparátus megerősítése jelenti annak érdekében, hogy tudják okosan kihasználni ezeket a lehetőségeket.

Korodi Attila arra mutatott rá, hogy Csíkszereda jelenleg versenyképességi gondokkal küzd, és jelenleg azoknak a kihívásoknak az azonosítása is fontos, amelyekkel ez a versenyképtelen gazdaság hamarosan szembesülni fog. „Gyergyóditró és Sepsiszentgyörgy közelében a következő években autópályákat fognak építeni. Ez olyan komparatív veszteség nekünk, amit csak sokkal nagyobb erőfeszítéssel tudunk majd kompenzálni” – mondta, majd arra is kitért, hogy egyértelműen csak akkor lehet jó városstratégiát építeni, ha az kiegészíti a tágabb térségben lévő fejlesztési stratégiákat. „Nem csinálhatjuk ugyanazt, amit a többi város, mert annak semmi értelme. Meg kell találnunk azokat a bennünket erősítő területeket, amelyeket csak mi vállalunk fel” – mondta, majd hozzátette, hogy ez azért fontos, hogy a székelyföldi városok ne egymást kioltsák, hanem sokkal inkább erősítsék.

Csíkszereda polgármestere szerint Sepsiszentgyörgy ebben a pillanatban hat évvel van előttük: ennyivel hamarabb kezdett megfogalmazni olyan stratégiai elképzeléseket, és rendelt hozzá erőforrásokat, amelyek felkészítik a várost a következő időszakra. „Ez nálunk hat éves késéssel fog beindulni, és az a baj, hogy nem lehet ezt az időszakot kispórolni” – mondta Korodi. Beszélt arról is, hogy alapos elemzést készítenek az RMKT csíki szervezetével együttműködve arra vonatkozóan, hogy milyen irányba kellene elindítani azokat a felzárkózási folyamatokat, amelyekkel a versenyképessége Csíkszeredának javítható.

Kolozsvár is kihívásokkal néz szembe a jövőt illetően. Oláh Emese szerint a fiatalok jelenleg egy szórakozásra alkalmas városként tekintenek elsősorban Kolozsvárra, ha családalapításra kerül sor, akkor sokan döntenek úgy, hogy hazatérnek a szülővárosukba. „Ezen próbálunk változtatni, szeretnénk biztonságos környezetet létrehozni. Ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy egy kisváros biztonságára van szükség Kolozsvár negyedeiben. És ez egy átfedési pont lehet” – mondta az alpolgármester, utalva arra, hogy építeni szeretnének más városok tapasztalataira is.

A fiatalokkal kapcsolatos jövőképem lényege, hogy Szatmárnémetire a fiatalok ne B-tervként, hanem olyan perspektívaként tekintsenek, ahol lehet családot alapítani, alkotni – mondta Kereskényi Gábor. Szatmárnémeti polgármestere szerint fontos a városvezetők közötti eszmecsere is, a megyeszékhelyek például specifikus gondokkal küzdenek, rengeteg dologban közösen kell gondolkodni, ezért fontos lenne szerinte, hogy minél több megyeszékhelyi városvezetővel sikerüljön együtt dolgozni a következő időszakban.

A teljes beszélgetést itt nézhetitek végig: