A közalkalmazottak még az informatikusokat is megverték bérnövekedésben

Miközben Romániában egy közalkalmazott átlagos havi nettó fizetése 3835 lej volt, a magánszektorban az átlagbér mindössze 2711 lej körül alakult 2019-ben az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint. Egy egyszerű számítással kiderül, hogy a közalkalmazottak több mint 41%-kal keresnek jobban a versenyszférában dolgozóknál, ráadásul, ha figyelembe vesszük, hogy:

• a szintén állami alkalmazottaknak számító köztisztviselők és a hadseregben dolgozók átlagos bére 4948 lej,
• az oktatásban dolgozók átlagfizetése 3457 lej,
• és még az egészségügyben is 3871 lej körül alakul az átlagbér,

akkor bátran kijelenthetjük, hogy Romániában a közalkalmazottak sokkal jobban keresnek, mint a versenyszférában dolgozók.

Ez persze nem volt mindig így. Nagyjából 2015-re tehető az az időszak, amikor a közalkalmazottaknál komoly bérrobbanás indult be. Születtek olyan elemzések is , amelyek szerint a versenyszférában bekövetkezett minden 1 lejnyi átlagbérnövekedésre 3 lejnyi fizetésemelkedés jutott a közszférában. Már 2018-as statisztikai adatok alapján is nyilvánvaló volt, hogy a közigazgatásban dolgozó romániaiak jobban keresnek, mint a magyarországi vagy lengyel társaik, sőt, a tanügyi alkalmazottak esetében is előzni tudtuk Magyarországot, és jelentősen közelítettünk Lengyelországra. Azóta talán előztünk is, de erről még nincsenek megbízható adatok.

Fennáll az a veszély is, hogy tovább nyílik az olló. A közalkalmazottak fizetését meghatározó közalkalmazotti bértábla rendelkezései szerint ugyanis az állami alkalmazottak fizetésének emelkedése tovább folytatódik, és elképzelhető, hogy miközben a versenyszférát jelentős csapásként érintette a koronavírus-járvány, még nagyobb társadalmi feszültségek kialakulásához is vezethet a magánszérában és a közszférában kínált fizetések közötti egyre nagyobb eltérés.

A PSD kormányra kerülésével indult be a folyamat

Az olló különösen a Szociáldemokrata Párt (PSD) 2016-os parlamenti választásokon elért győzelme után kezdett egyre nagyobbra nyílni. Miközben 2016 végén nagyjából 19%-kal voltak nagyobbak a közszférában adott havi átlagbérek a versenyszférában nyújtoptt fizetéseknél, ez 2019 végére a cikk elején már említett 41%-ra módosult. A PSD ugyanis már a 2016-os parlamenti választásokat megelőző kampányban egy olyan kormányprogramot mutatott be, amelynek gazdaságpolitikai szempontból az egyik fő elemét az állami fizetések és a minimálbér jelentős emelése jelentette.

A párt fő gazdasági gondolkodói, Cristian Socol közgazdászprofesszor és Darius Vâlcov korábbi pénzügyminiszter több cikkben is értekeztek arról, hogy egy úgynevezett bérvezérelt gazdaságfejlesztési stratégiát szeretnének gyakorlatba ültetni, amelynek az a lényege, hogy a lakosság jövedelmének jelentős növekedése nagyobb költekezéshez vezet, amiből a beszedett adók révén nem csak az állam, hanem az eladott termékek és szolgáltatások révén a vállalati szféra is csak nyer. Az elképzelésük csak részben jött be.

A választási siker után az első igazán nagy jelentőséggel bíró lépések között már rögtön az szerepelt, hogy nagyobb mozgásteret adtak az önkormányzatoknak a közigazgatásban dolgozók fizetésének megállapításánál (jelentősen nőttek is az önkormányzatok bér jellegű kiadásai), majd jelentős bérnövelések következtek az egészésgügyben és az oktatásban is.

A minimálbér emelése is folyamatosan napirenden volt, hiszen a nettó minimálbér a 2016-os 925 lejről 2019-re 1414 lejre emelkedett a diplomások esetében (a nem diplomásoknál 1263 lej körüli volt a minimálbér, de 2020 elején 1346 lejre emelkedett), de a magánszférának láthatóan ez nem sokat segített abban, hogy az elmúlt években felvegyék a versenyt a közintézmények által kínált fizetésekkel, így a különbségek egyre nagyobbak lettek az állami és magánszaktorbeli juttatások között.

Ennek ellenére kudarcként sem igazán lehet elkönyvelni a próbálkozást, arról ugyanis nem szabad megfeledkezni, hogy a közalkalmazotti fizetések jelentős emelkedésének voltak rendkívül fontos pozitív hozadékai is: vélhetően sok orvos döntött úgy, hogy inkább Romániában épít karriert a vonzó külföldi lehetőségek helyett, egy versenyképes oktatási rendszert is nehéz lenne elképzelni elfogadható anyagi juttatások nélkül, ahogy az önkormányzatoknál is szükség van megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező, nagyobb bérigényű alkalmazottakra. A közalkalmazottak jelentős béremelkedésének viszont komoly ára is volt, egyrészt valamelyest hozzájárulhatott az infláció és a külkereskedelmi hiány növekedéséhez, de ami súlyosabb, jelentősen nőttek az állam pénzügyi terhei, hiszen a megemelt állami fizetések mellett nem igazán jött be az az elképzelés, hogy a magasabb romániai fizetések jelentősen magasabb adóbevételeket is jelentenek majd.

A koronavírus-járvány erre a gyengeségünkre is rávilágított

Hogy Románia a lehetőségeihez mérten nagyon sokat költ közalkalmazottakra, a koronavírus-járvány berobbanásával csúcsosodott ki igazán. Az elmúlt időszakban egyre több elemző hívta fel arra a figyelmet, hogy a járvánnyal szembeni védekezést és a román gazdaság helyreállását veszélyezteti, hogy az állami kiadások jelentős része (egyes vélemények szerint 50%-a) jelenleg is fizetésekre és nyugdíjakra megy el.

Az egyik legnevesebb megszólaló a témában Valentin Lazea volt, a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza jegybanki alkalmazottól szokatlan egyenességgel jelentette ki, hogy meg kell fontolni annak a lehetőségét is, hogy a költségek csökkentése érdekében bizonyos közalkalmazottak heti 5 nap helyett 4 napot dolgozzanak a fizetésük ezzel arányos változása mellett. „A kiadások csökkentése azért szükségszerű, mert a jövőben egyéb, nem bér jellegű költekezések indokoltak, ami a kórházak, iskolák felszereltségét, illetve az infrastruktúra fejlesztését illeti” – mondta Lazea, aki szerint az nem elég, ha a kormány befagyasztja az állami alkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat. Azt is elmondta, hogy véleménye szerint az sem normális, hogy a közalkalmzottak bére magasabb, mint a versenyszférában dolgozók fizetése.

Még az informatikusokat is verik a közalkalmazottak bérnövekedésben

A közalkalmazottak nettó átlagbére 1500 lejjel nőtt 2016 és 2019 között (lásd az alábbi táblázatokat). A közigaztásban több mint 1800 lejjel, az egészségügyben 1800 lejjel, míg az oktatásban 1400 lejjel nőtt az átlagos, adózás utáni havi fizetés. Összehasonlításképp, az egyik legnagyobb szakemberhiánnyal küzdő szektorban, az IT-ban 4 év alatt 4412 lejről 5717 lejre, 1305 lejjel nőtt a nettó átlagbér a versenyszférában. A nem állami mezőgazdasági szektorban 548 lej, a feldolgozóiparban 710 lej, a vendéglátó ágazatban 488 lej, míg a nem állami kulturális szektorban 595 lej volt a növekedés ugyanennyi idő alatt.

Nagyobb képméretért kattintsatok a táblázatokra:

Érdemes még megjegyezni a statisztikákkal kapcsolatban, hogy a közszférában messze a fentebb kiemelt közigazgatásban, egészségügyben és oktatásban dolgoznak a legtöbben. Az egészségügyi alkalmazottak száma nagyjából 335 ezerre tehető, ami 39 ezres növekedésnek felel meg 2015-höz képest a Profit.ro szerint. Az állami oktatásban megközelítőleg szintén 335 ezre dolgoznak, míg a közigazgatásban és hadseregben dolgozók száma 200 ezer körülire tehető.