Miért akar ennyire atomerőművet építeni nekünk Amerika?

Az eddig sem volt titok, hogy a kelet-európai régióban Lengyelország mellett Románia is jelentős amerikai szövetségesnek számít. Október 9-én némileg fontos egyezségről számolt be a nemzetközi és helyi sajtó, kiderült, hogy jelentős részt szeretnének vállalni az amerikai befektetők a romániai atomerőmű program fejlesztésében, de még autópályákat és vasúthálózatokat is építenének hozzánk, meg a szomszédos államoknál is. Hogy miről szól pontosan ez a támogatás? Ennek próbáltunk utánajárni.

Milyen paktum lett aláírva?

A román gazdaság és energiaügyi minisztérium tájékoztatása szerint október 9-én Románia és az Amerikai Egyesült Államok olyan kormányok közötti együttműködést írt alá, amely során az amerikaiak építenék fel a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorát, valamint felujítanák az 1-es reaktort. A közlemény szerint ezen kívül számos más, atomenergiában érdekelt magántársasággal is kooperálnának.

Virgil Popescu gazdasági- és energiaügyi miniszter az aláírást követően úgy nyilatkozott: ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy amerikai szakértelemmel épüljön fel az imént említett atomerőmű két reaktora, de úgy, hogy továbbra is az első két reaktornál használt CANDU6-os technológiát használják.

A beruházában nem csak amerikai, de kanadai és francia partnereket is szeretne a kormány – folytatta.

A miniszter kiemelte, a fentiektől eltérően az amerikai Exim Bankkal 7 milliárd dolláros memorandumot írtak alá, továbbá megállapodtak annak lehetőségén, hogy más hitelintézetek segítségével energetikai, földgáz, és infrastrukturális projekteket támogassanak.

Itt jön képbe a kissé utópisztikusnak tűnő, a Balti-tengert a Fekete-tengerrel összekotő Via Carpathia autópálya, valamint a Rail2Way vasúthálózat is, amelyekről bővebben már készítettünk összefoglalót. Lucian Bode román közlekedésügyi miniszter elmagyarázta, ezek az infrastrukturális befektetések kimondottan az Európai Unió és a NATO tagállamait érintenék, a sajtóban megjelent spekulációk nem igazak, miszerint Ukrajnán keresztül vezetne a Konstancát a lengyel kikőtővárossal, Gdanskkal összekötő sztráda.

Az utópisztikusságot egyébként rögtön halványítja, hogy idén Tallinban, Észtország fővárosában találkoznak a Három Tenger Kezdeményezés projektben szereplő kelet-európai országok képviselői, ahol minden bizonnyal az amerikai tőkével megvalósítható autópálya- és vasúthálózatokkal kapcsolatban is hoznak meg fontos döntéseket. A Három Tenger Kezdeményezés a Balti-, Adriai- és Fekete-tenger határain fekvő kelet-európai államok szövetségének az eredménye, akik többek között azért fogtak össze, hogy csökkentsék a lemaradást a nyugat-európai államokkal szemben, valamint, hogy digitalizációs, infrastrukturális és energetikai szempontból a három térséget összekapcsolják. A szövetség ezelőtt két évvel Bukarestben ülésezett, idén pedig újra találkoznak.

A nagyhatalmak cicaharca az Európai Unión belül szerzett politikai befolyásért

Mielőtt részletesebben átvennénk Románia esetét, először érdemes regionális szempontból is figyelni, milyen befolyást szereznek a különböző nagyhatalmak az atomerőművek építését illetően. Ezek a beruházások nem csak gazdasági szempontból, de az Európai Unió területén szerzett politikai pozíciószerzés szempontjából is nagyon fontosak. Már a bekezdésben említettük, hogy Lengyelország és most már Románia egyértelműen az amerikaiaké. De mi történik például egy olyan közép-keleti államban, ahol az orosz gazdasági és politikai befolyás is jelentős? Erről részletesen Bőtös Botond , Prágában élő magyarországi újságíró osztott meg velünk több részletet.

A cseh kormány még 2020 végén a helyi energetikai óriáscéggel (ČEZ) együtt nyílt pályázatot írt ki a dukovanyi atomerőmű új blokkjának felépítésére. A pályázat győztetését 2022-ben hirdetik ki, de az érdeklődő cégek listája már régóta ismert: az orosz Roszatom mellett szerepel a dél-koreai KHNP (Korea Hydro & Nuclear Power), a kínai CGN csoport (China General Nuclear Power Group), az amerikai Westinghouse és a francia EDF (Électricité de France).

Csehországban két atomerőmű működik Temelin és Dukovany települések mellett. A helyi kormány mindkét erőművet kibővítené, Andrej Babiš cseh miniszterelnök szerint akár olyan áron is, hogy megsértik az EU törvényeit. Korábban történt ugyanis, hogy két atomerőmű építési tervet az európai törvények megsértésével gyanúsítottak, nevezetesen a tiltott állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket. Csakhogy mind a brit Hinkley Point erőmű esetében, amelyet a francia EDF cég épít, mind a magyar Paks erőmű esetében, amelyet az orosz Rosatom vállalat épít, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az állami támogatás nem illegális.

Cseh szemszögből azért fontos a magyarországi paksi atomerőmű története is, mert a dukovanyi atomerőművet hasonló kapacitással bővítenék (egyenként 1200 megawatt). A magyarok egyébként pályázat nélkül 2014-ben állapodtak meg az orosz állami céggel a paksi erőmű bővítéséről.

Az Európai Unió természetesen kritizálta nemcsak a beruházás kiválasztásának módját, de bizonyos biztonsági kritériumokat is. A Magyarország és a Bizottság között kiszivárgott dokumentumok szerint Brüsszel meglehetősen óvatosan kritizálta a paksi atomerőmű bővítését, mert nem akarta tovább duzzasztani a Brüsszel és Budapest között folyamatosan romló kapcsolatokat.

2020-ban az amerikaiak oldalára billent kicsit a történet, mikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter augusztusban elutazott Prágába, és elmondta, hogy nagy lehetőségeket lát a csehországi energetikai piacban, legyen az atomenergia vagy gáz. Az amerikai külügy egyébként a látogatás során alá akart íratni a csehekkel egy általános megállapodást az atomenergia fejlesztéséről. A csehek végül elutasították, mert attól tartottak, hogy az aláírás az egyik pályázó előnyben részesítésének látszatát keltené.

Bár eddig az amerikai cég mondható a legesélyesebbnek a tender elnyerésénél, az országban komoly politikai befolyással bírnak az oroszok, például Miloš Zeman cseh köztársasági elnök választási kampányát a Lukoil orosz cég csehországi lobbistái finanszírozták 2013-ban és 2017-ben.

De a cseh titkosszolgálatok szerint például a Vlagyimir Putyin által alapított Roszatom nemcsak egy vállalat, hanem többféle tevékenységet végez, nonprofit szervezetként állambiztonsági kérdésekkel is foglalkozik az állami és a piaci érdekek összefonódását illetően, ez pedig egyértelműen alacsony átláthatóságot jelent.

Érdekes, hogy az amerikaiak legutoljára 2012-ben tették tiszteletüket a térségben.

Amerika újabb ajtót nyitott meg, csak Románia nehogy keresztül essen rajta

Szakvéleményt alig találunk a román médiában az amerikaiak „ajándékáról”. Ezt egyrészt annak a számlájára írjuk, hogy sokan „hiszem, ha látom alapon” inkább óvatosan kezelik a történetet. A kételkedés pedig nem az amerikai befektetőkkel szemben áll, hanem sokkal inkább a román fél felkészültségéről árulkodik.

Aurelian Dochia közgazdász például úgy vélekedett, hogy a grandizóus bejelentésektől a megvalósításokig hosszú út vezet, és attól tart, Románia ismét elbukja ezt a lehetőséget, mert nem fog megfelelő erőfeszítést tenni annak érdekében, hogy finanszírozni tudja a rá eső részeket.

Răzvan Nicolescu volt energiaügyi miniszter arra emlékezteti a Szabad Európa Rádió olvasóit , hogy Amerika és Románia is fontos választás előtt áll. Elmondása szerint jobban örült volna ennek a stratégiai megmozdulásnak akkor, amikor még „tiszta politikai körülmények voltak”. Persze ez a lehetőség „most sem rossz”, sőt, nagyon fontos előrelépés lehet ez az országnak. Véleménye szerint a romániaiak bíznak az amerikaiakban, ezt pedig csak úgy lehet fenntartani, ha „kevesebbet beszélünk és többet cselekszünk”.

A civil szféra részéről Mihai Alexandru Crăciunt szólaltatták meg, akinek a nevéhez az Építjük Romániát Alapítvány fűződik. Ő is ugyanúgy arra mutatott rá, hogy bár rengeteg forrás állhat rendelkezésünkre, attól tart, hogy a román politikum részéről csak az üres szavakat halljhatjuk majd, és nem fogják a beruházásokat összehangolni, a kellő fedezetet biztosítani. Az amerikai pénz mellett amerikai technológia-transzfer valósulhat meg, fellendülhetnek az iparágak, munkahelyeket lehet teremteni – mutat rá a témával foglalkozó szakember, aki azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad egyértelműen ajándékként kezelni ezt a támogatást.

A cernavodai reaktorok építése és korszerűsítése

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Adrian Zuckerman a finanszírozás szerződésének aláírása után „üdvözölte” a román kormány döntését, hogy a cernavodai atomerőmű új reaktorait nem kínai céggel, hanem egy „tiszta” amerikai vállalattal (AECom), valamint „tiszta” romániai, kanadai és francia cégekkel együttműködve építik és újítják fel. A beruházás a becslések szerint körülbelül 8 milliárd dollárba kerülne. A nagykövet továbbá szintén megerősítette, ha mindez „valóban megvalósul”, akkor a szintén amerikai–kanadai vállalatok által épített első és második reaktornál használt CANDU6-os technológiát fogják az új reaktoroknál is használni.

A CANDU egy mozaikszó, mely a Canada Deuterium Uranium-ból származik. Ezt a technológiát alkalmazó atomreaktoroknál nehézvizet (hasonlít a közönséges vízhez, de egyes fizikai és kémiai tulajdonságai mások) alkalmaznak magas nyomás alatt moderátornak és hűtőanyagnak is. A nehézvíz moderátor miatt természetes uránnal dolgoznak, viszont nagymennyiségű tiszta nehézvíz óriási kezdeti kiadást jelent.

No de mi történt a kínaiakkal?

Viszonylag nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, hogy idén júniusban a kínai CGN – China General Nuclear Power Group-al felbontották a memorandumot az említett reaktorok megépítéséről, amelyet még 2015-ben írtak alá az atomerőművet kezelő Nuclearelectrica vállalattal.

Virgil Popescu akkor hevesen bírálta a kínai kivitelezőt, mivel „7 év alatt nem történt semmi előrelépés az atomerőmű reaktorainak építésében”, de picivel árnyaltabban már utalt arra, hogy „Románia tiszteletben tartja a NATO-val és az Európai Unió-val való együttműködését, és terveik szerint az ők segítségével folytatódik az atomerőmű bővítése”.

Érdekesség, hogy 2019 májusában Viorica Dăncilă akkori kormányfő még a kínaiaknak adta volna az atomerőművet, akkor alá is írtak egy előzetes megállapodásról szóló szerződést, ami szerint 60 munkanapon belül egy projektcéget kellett volna létrehozzanak az egyenként 700 MW kapacitású reaktor megépítésére a kínaiak, ennek fejében 51% -os tulajdonrészt kaptak volna, a maradék 49% pedig az üzemet irányító román Nuclearelectrica társaságé lett volna.

Az amerikaiak ekkor rögtön előhúzták a biztonsági kockázat kártyát, a kongresszusban kifejtették aggodalmukat a román kormánnyal szemben, mivel aláírták ezt az előzetes megállapodási szerződést.

„Van amerikai cégünk, amely felépítené a reaktorokat, de ajánlatukat a román kormány elutasította Kína növekvő romániai befolyása miatt. A helyzetet tovább rontja, hogy a két új atomreaktor a Fekete-tenger közelében található, néhány kilométerre az Mihai Kogălniceanuban található bázistól, ahol amerikai katonák vannak. Nemzetbiztonsági szempontból aggasztó a kínaiak jelenléte és az energetikai infrastruktúrába való befektetésük?” – tette fel a kérdést Adam Kinzinger , az amerikai kongresszus tagja Rick Perry energiaügyi miniszternek, aki annyit válaszolt: „igen”.

Klaus Johannis még augusztusban rögtön Amerikába repült, ahol Trumppal találkozott.

„Határozottan ösztönözzük iparaink szoros együttműködését Románia atomenergia-célkitűzéseinek támogatása érdekében” – olvasható a találkozót követően elfogadott közös nyilatkozatban.