Az elmúlt évtizedben nem is szerepelt rossz helyen a város, ha a jövedelmi mutatóit vesszük lajstromba: országos szinten bizony „átlagon felül” teljesített.
Túl vagyunk az önkormányzati választások körüli felforduláson, ahol kétségkívül Marosvásárhely volt a legizgibb hotspot. Persze, ennek rendjén a Transindex igyekezett nagyon sokat foglalkozni a témával: készítettünk interjút az akkor még jelölt Soós Zoltánnal , ahol arról beszélgettünk, mennyire eladósodott a város, és hogy mennyire átláthatatlan a költségvetése. Marosvásárhelyről azt is érdemes megemlíteni, hogy a székelyföldi régióban így is messze a legerősebb gazdasági potenciállal rendelkező térség, és ezt erősítik a legfrissebb, a cégek árbevételi rangsoráról készült 2019-es adatok is, amit egy másik cikkben is feldolgozunk majd, de ízelítőként itt a tavalyi, azaz a 2018-as adatok a marosszéki vállalatok egyértelmű dominanciájáról.
Közben rábukkantunk az Erdélystat egy igen izgalmas adattárára , ahol Románia településeinek – városainak és községeinek egyaránt – jövedelmeiről szóló hivatalos adatokat gyűjtötték össze. A teljes bevétel mellett feltüntetik a települések saját jövedelméről szóló adatsorokat is, valamint az önkormányzatok Európai Uniótól származó támogatásait is.
Gyors módszertani értelmezés
Az adatok pontos értelmezéséhez fontos, hogy gyors áttekintést tegyünk arról, milyen módszertan alapján mérték fel az önkormányzatok jövedelmét. Az önkormányzatok bevételi forrásait három kategóriára osztották, eszerint külön feltüntették a saját, a visszaosztott és uniós bevételeket.
A jövedelemadó egy olyan mechanizmuson megy keresztül, amely szerint a bevételek egy része a helyi önkormányzatoknál marad, másik része a megyei tanácshoz kerül, a harmadik részét visszaosztják a megyén belüli települések és a megyei önkormányzat között. A helyi szinten maradt és helyi önkormányzatok helyi forrásokból származó bevételei adják a SAJÁT bevételt (ingatlan-, terület-, gépkocsiadó, stb.). Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó jövedelmet jelölik VISSZAOSZTOTT bevételként.
A szerzők euróban számolnak, amelyet a Román Nemzeti Bank által meghatározott évi átlag árfolyamok alapján váltottak át lejről.
Marosvásárhely: folyamatosan nőtt a saját bevétele az elmúlt évtizedben
Az adatok egészen 2009-ig nyúlnak vissza, épp abba a periódusba, amikor szintén gazdasági válsággal küszködtünk. A legutolsó hivatalos információkat 2019-ből ismerjük, tehát ebből az évből származnak a legfrissebb információk. Az adatösszesítő pedig pont ezért izgalmas, hiszen olyan 10 évről kapunk betekintést, amikor gazdasági szempontból egy viszonylag jó periódusról beszélhetünk.
Az Erdélystat adatai szerint a 10 év alatt a város összbevételének átlagosan 58,6%-a saját bevételből származik, 37,7%-a visszaosztott forrásokból, és 3,6%-a EU-s forrásokból. Ha az Uniós alapok mértékét kevésnek értékeljük, fontos azért megjegyezni, hogy az ország összes városának uniós jövedelmi átlaga 3,7% az említett periódusban.
Ha már az Európai Uniós alapoknál tartunk: érdekesség, hogy a legtöbb ilyen jellegű bevétele a városnak a 2013 és 2016 közötti periódusban volt, ekkor ez az arány elérte a 14,6%-ot, a saját jellegű bevétel pedig ennek mérten 46,2%-ra csökkent. Országos szinten is emelkedett az Uniós finanszírozásból származó jövedelmek aránya a tárgyalt időszakban, egészen 6,2%-ra. Ez a kiugrás részben annak köszönhető, hogy ebben az időszakban használódtak fel a 2007-2014-es finanszírozási ciklus „elmaradt” támogatásai.
Ha ezeket az arányokat abszolút értékekre fordítjuk le, akkor az elmúlt 10 év alatt Marosvásárhely átlagos éves jövedelme 75,4 millió euró volt, ebből a saját bevétel átlagosan 44,2 millió euró, a visszaosztott jövedelem átlagosan 28,5 millió euró, az Uniós források mértéke pedig átlagosan 2,7 millió eurót tesz ki évente. Ha a teljes jövedelmet egy marosvásárhelyi lakosra vetítjük, akkor a város jövedelme évente 561 euró/fő a tárgyalt periódusban, ezzel pedig a 47. helyezést éri el országos szinten. A jövedelem egy főre számított értékét az adott adminisztratív egység népességével kalkulálva számították ki a kutatók, és ez a szám mutatja lényegében, hogy mennyire „gazdag” az adott település. Marosvásárhely „teljesítménye” az ország városainak átlagával összehasonlítva az „átlag fölötti” kategóriába került.
Mit látunk még a számokból?
Ha ezt a tíz éves periódust felosztjuk, különböző trendeket láthatunk a város forrásainak tekintetében. A saját éves bevételek 4 évenként (2009-2012 és 2013-2016) több mint 3 millió euróval növekedtek, de ez igaz volt a 2017-2019-es periódusra is. A visszaosztott bevétel azonban folyamatosan csökkent, a 2017-2019-es ciklusban szinte 10 millió euróval volt kevesebb évente, mint az azt megelőző időszakban. Az uniós források szintén nagyon kevésnek tűnnek 2017-2019 között az azt megelőző periódushoz képest, igaz, egy év eltérést bele kell számítanunk.
Maros megye: Kozmatelke az élen, a teljes jövedelem és Európai Uniós forrásokból származó jövedelem tekintetében
A 10 év alatt a népességre vetített teljes jövedelem alapján Kozmatelke áll a Maros megyei községek listájának élén, második helyezett Gödemesterháza, a harmadik ebben a tekintetben Mezőtóhát. Ha a saját bevételek szerint vesszük a településeket, akkor Koronka volt a legjobb, az uniós források bevonzása tekintetében pedig szintén Kozmatelke.
De itt a lista első része:
Nagyobb felbontásért KATTINTS IDE.
Marosvásárhely vs. Szatmárnémeti
Bár főleg a román-magyar lakosság aránya miatt, de gyakori eset, hogy a két várost összehasonlítják gazdasági potenciáljuk tekintetében is. Igaz, Marosvásárhelyen picivel több, mint 30 ezerrel több lakos él (a legutóbbi népességszámlálás szerint), a teljes jövedelem egy főre vetített arányát nem csorbítja ez a különbség, így relevánsnak tartottuk az összehasonlítást. Szatmárnémetiben 2009 és 2019 között az egy főre eső teljes éves jövedelem 488 euró, így Marosvásárhellyel ellentétben ez a város már csak „átlagosnak” számít országos viszonylatban. Szatmárnémetiben más trendek láthatóak jövedelem szempontjából, mint Marosvásárhelyen, itt minden szempontból a 2013 és 2016-os időszak számított a legjövedelmezőbb időszaknak, ámbár például az uniós bevételek szempontjából is csak 4,6%-a származott a városnak ebből a forrásból, szemben Marosvásárhely 14,6%-ával. A saját jövedelem szerint Marosvásárhely messze veri a határhoz közelebb eső erdélyi nagyvárost, míg ott 61,6 millió euró az átlagos éves jövedelem, Szatmárnémetiben 28,2 millió euró.
Országos szinten is érdekes megfigyelni, mely települések voltak a népességre vetített éves jövedelem szempontjából a legjobbak az elmúlt egytizedben.
Nem meglepetés, hogy az első két helyezett két nagyváros peremvidékén található kisváros, ahol fontos közlekedési csomópontok találhatóak, illetve épülnek: az első helyezett a főváros melletti Otopeni, a második Brassó melletti Vidombák, ahol most gőzerővel építik a repteret. A dobogó harmadik fokán álló település már sokkal inkább meglepő, a lista szerint ugyanis ezt a Hargita megyei Borszék foglalja el, de az előkelő 7. helyen látjuk a szintén Hargita megyei Tusnádfürdőt is!
Nagyobb felbontásért KATTINTS IDE.
Nagyobb felbontásért KATTINTS IDE.
A szerzők az adatokat a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási minisztérium adatai alapján dolgozták fel.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!