A nyugdíj 40 százalékos emelése hatalmas felelőtlenség, mert beláthatatlan következményekkel jár

Szeptember 22-én a parlament plénuma megszavazta a nyugdíjpont 40 százalékos emelését. A nyugdíjasok kételkednek, de remélnek, a szakemberek hüledeznek, a lakosság pedig felhúzott szemöldökkel figyeli, hogyan bírná meg az amúgy is súlyos hiánnyal küszködő költségvetés ezt a körülbelül 45 milliárd lejes többletkiadást.

A statisztikai hivatal legutóbbi jelentése szerint Romániában 5.135.000 nyugdíjas volt az év második negyedévében, az átlagnyugdíj értéke 1.436 lejt ért el ebben a periódusban. Az adatokat illetően fontos hozzátennünk, hogy bár sokan óriási juttatásokat kapnak havonta (speciális nyugdíjak), a nyugdíjasok 80 százaléka olyan kevés pénzt kap, hogy alig tudja fedezni az élelmiszerekre szánt kiadásokat is. Mindeközben a minimális fogyasztási kosár értékét 2.621 lejben állapították meg a szakemberek, ami gyakorlatilag nagyságrendekkel meghaladja a lehetőségét a nyugdíjasok 50 százalékának, ugyanis 2 millió nyugdíjas mindössze 500 és 1000 lej közötti nyugdíjjal rendelkezik. Éppen emiatt nem csoda, hogy ha az időskorú lakosság nagy része reménykedve várta ennek a törvénytervezetnek a megszavazását.

Juhász Jácint , a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Magyar Intézetének adjunktusa magyarázza el a Pénzcsinálók megkeresésére, hogy milyen makrogazdasági következményekkel számolhatunk, illetve, milyen módot lát arra, hogy a parlament asztalára újragondolt törvénytervezet kerüljön.

Látható, hogy a nyugdíjpont emelése ebben a formában a magas nyugdíjakkal rendelkezőknek kedvez.

Juhász Jácint: – Egy azonos arányú növekedés minden nyugdíjast bizonyos módon előnyben részesít, ha százalékosan tekintjük. De lejre átvetítve teljesen evidens, hogy a magas nyugdíjakkal rendelkezők sokkal többet nyernek. A speciális nyugdíjak körüli feszültség véleményem szerint még tovább fog mélyülni, hiszen bármennyit is növelünk százalékosan, az elsődleges kedvezményezettek továbbra is a speciális nyugdíjban részesülők. Ez egy olyan probléma, amit nem ez a mostani, 40%-os emelés hozott be, hanem már rég ott van a terítéken. Az embereket általában negatívan érinti az, hogy bizonyos kedvezményezett nyugdíjak messzemenőleg az átlagos nyugdíjak fölött vannak. Ez nyilván komoly társadalmi feszültséget is jelent, és nem csak a nyugdíjasok között.

Megoldás lehetne egy differenciált emelés? Hogyan látja?

– Több fórumon lehet olvasni arról, hogy egy differenciált emelés talán megoldást jelenthetne ebben a kérdésben. De ez egy nagyon új történet, hiszen törvénytervezetek szintjén nem láttunk eddig semmi konkrét lépést ebben a tekintetben.

Ami most az államelnökön és a kormányon áll, hogy sikerül-e egy alacsonyabb százalékú növelésben megegyezni (korábban a kormány 14 százalékos emelést sürgetett egy rendelettel, amelyet a PSD módosításai végül meghiúsítottak – szerk.megjegyzés ). Ha differenciált nyugdíjemelés mellett döntenek, akkor teljesen elölről kell kezdeni mindent: újra kell szervezni a lakossággal és az érintettekkel való egyeztetést, új törvényt kellene megfogalmazni. Tudtom szerint a 40 százalékos emelés beütemezése előtt több szakmai szervezettel, de az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal is konzultált az akkori kormány, hogy ennek az egésznek milyen támogatottsága lesz, ha bevezetik. A differenciált nyugdíjemelés esetében ezen a szinten is újra kellene mindent tárgyalni.

Van egyáltalán bármilyen esély arra, hogy elkerüljék a törvény életbe lépését?

-A szakértők reális lehetőségként azt látják, hogy a 40 százalékos nyugdíjemelést meg kell állítani és nem valamilyen más formába átírni. Parlamenti döntés van mögötte, amit nem lehet kormányrendelettel felülírni.

Több opció lehetséges:

1. Nem teljesen korrekt és demokratikus, de az is megoldás lehet, ha az államelnök szintjén a határidőkkel játszanak és valahogy kihúzzák az időt egészen decemberig, amikor új összetételű parlament lesz. Egy másik struktúrában talán másképp fog átmenni ez a törvény.

2. Szóba kerülhet az alkotmánybíróság döntése is, hiszen van rá esély, hogy alkotmányellenes a 40 százalékos nyugdíjemelésről szóló törvény. Minden költségvetési tervezetnél és módosításnál alapkövetelmény, hogy a többletköltséghez jövedelmet kell társítani. A kormány erre alapozva próbálhat alkotmánybírósági döntést kérni, hiszen a törvény nem specifikálja, hogy a 45 milliárdos költségtehernek honnan lesz jövedelem vonzata. Az alkotmánybíróság így érvénytelenítheti, és akkor kezdődhet minden elölről.

Tegyük fel, ha életbe lép a törvény, milyen makrogazdasági következményekre számíthatunk? Hogyan borul fel az egyensúly?

– Ez az emlegetett 45 milliárd lej jelen pillanatban nem létezik, elő kell teremteni valahonnan. A költségvetésünk pedig eddig is deficites volt, sőt, mivel a járványhelyzet miatt kevesebb bevétele és több kiadása volt az államnak, a „standard” 3-5%-os költségvetési hiányt már rég túlszárnyaltuk. Ha erre ráteszünk egy újabb 45 milliárdos költségterhet, és nem változnak mondjuk az adókulcsok, akkor legalább 11-15% közötti költségvetési hiánnyal kell számolnunk a következő évre, ez pedig jóval fölötte van minden EU-s normatívának. Románia kötelezettséget vállalt az EU-val szemben, amiben felvállaltuk, hogy korlátok között tartjuk az inflációt, az államadósságot és a költségvetési hiányt. Ez a 11-15% közötti szint minden biztosítékot kiüt.

Erre vonatkozóan felsorolták a szakértők, hogy milyen megoldásokat látnak ebben a tekintetben:

1. Erre a célra felvett állami hitel nem elfogadható. 2. Ezért marad az a megoldás, hogy adókat növelnek, az adónövelésen keresztül plusz kormányzati bevételeket teremthetnek. Romániában a leghatékonyabb adó az áfa, ezért sokan úgy gondolják, megoldás lehet az áfa növelése, csak ezzel gyakorlatilag visszájára fordítjuk a jövedelemnövelést. Az igaz, hogy a nyugdíjasoknak nő a juttatása, de mivel minden termék és szolgáltatás ára megdrágul, ezért az a 40%-os emelés valójában nem lesz annyi. Ha az áfát 5%-kal emeljük, a 40%-os emelés egy jó része erre fog visszamenni. A különbözetnek pedig inflációs hatása lehet, hiszen ha a nyugdíjasok ezt a többletpénzt fogyasztásra használják, akkor ez rövid távon inflációs hatást eredményez, ami megint tovább gyengíti a pénzünk reálnövekedését.

A gond az, hogy az áfa növelése és az infláció nem csak a nyugdíjasokat fogja érinteni, hanem mindenkit, aki Romániában él, tevékenykedik, vagy fogyaszt. Ez nagyon komoly társadalmi feszültséget szülhet, ez pedig veszélyes játék.

Románia a gazdasági versenyképesség tekintetében ott állja meg a helyét, hogy alacsony áfával és adókkal dolgozik, meg viszonylag stabil makrogazdasági környezetet tart fent, legalábbis, ami az inflációt és a valutaárfolyamot illeti. Ebbe a képbe egy lassan gyengülő lej belefér, de egy ilyen ilyen törvény megingatja a makrostabilitást, ami nagyon rossz hatással lesz az egész gazdaságra.

Mégis, ha muszáj lesz, honnan tudnának keretet biztosítani erre a többletköltségre?

– Az átcsoportosítás nehéz. Azt láttuk, hogyha erre került sor, akkor mindig a gazdaságot áldozták fel. Ha nagyon szükség volt arra, hogy nyugdíjasoknak, közalkalmazottaknak több pénzt adjunk, akkor lemondtunk a gazdaságélénkítő tevékenységekről, lemondtunk az infrastruktúra fejlesztésekről, azokról a projektekről, amelyeknek rövid távon nem volt nagy látszatuk. Azért nincs autópályánk, mert mindig „fontosabb” dologra kellett költeni a pénzt.

Azt is látni kell, hogy az ország versenyképességét jelentős mértékben befolyásolja, ha nem fejlődik az infrastruktúra, főleg most, hogy 2020-ban a koronavírus miatt számos más bizonytalansági tényező is közrejátszik. Ilyen körülmények között minden gazdasági szakértő, de jómagam is úgy vélem, hogy a nyugdíjpont ilyenszerű emelése hatalmas felelőtlenség, hiszen beláthatatlan következményekkel jár. Hozzátenném, volt már rosszabb helyzetben Románia, de összességében, hosszú távon komoly visszalépést jelent.

A PNL nagy hangsúlyt fektet kampányában az infrastruktúra fejlesztésére. Miért dobálják ennyire bátran az ígéreteket, ha ennyi költségvetési kérdés merül fel?

– A PNL kampánya a jövőről szól, mert a múltban nem ők döntöttek. Az infrastruktúra fejlesztésének kontextusa nem a PNL sikere, nem is a PSD kudarca, hanem annak köszönhető, hogy az új EU-s költségvetési ciklusban elég komoly szemléletváltás van: lényegében megduplázódik az EU költségvetése, és Románia fejlesztésére szánt összegek is megduplázódnak. Ilyen szempontból a PNL-nek könnyű helyzete van az infrastrukturális építkezéssel kampányolni, mert amúgy is több gazdasági fejlesztési program lesz, függetlenül attól, hogy PNL, PSD, vagy bármilyen más koalíció kerül kormányra. Ezek a programcsomagok már le vannak szögezve. Tehát ilyen szempontból adja magát a helyzet, ezek nem román költségvetésből származó pénzek, hanem nagyrészt az EU-s kötvénykibocsátás adja az alapjait. Ez a lépés kimondottan a gyengébb tagországok segítségét célozza, és premiernek számít, hiszen eddig nem volt példa arra,hogy az EU egységesen állt volna ki, és mint EU vett fel hitelt a nemzetközi piacokról, nem pedig a tagországok külön.

Mi a véleménye, mennyire lát realitást abban, hogy életbe fog lépni a 40%-os nyugdíjemelés?

– Őszintén remélem, hogy nem ütik nyélbe. Persze nem azért, mert sajnálnám a nyugdíjasoktól a pénzt, hanem mert egyszerűen, jelen pillanatban, ebben a formában fenntarthatatlan lenne. Én remélem, még ha nem is a legortodoxabb mód, de valahogy ezzel a huza-vona „játékkal” át tudják tolni egy másik parlamenti plénum elé. Véleményem szerint az a parlament kellene feleljen ezért a nagy horderejű kérdésért, amit most választunk meg, és nem az, akit négy évvel ezelőtt. Nem érdekel, hogy milyen koalíció lesz a többségben. Számomra elfogadhatatlan, hogy a mandátumunk végén rukkolunk elő ilyen lépésekkel. Nem tartom korrektnek, hogy a jövőt tesszük érte zálogul.