Online oktatás és táblagépek: miért lett teljes kudarc ez az ígéret is?

Kisebb botrány alakult ki az elmúlt napokban az oktatásügyi minisztérium által ígért táblagépek körül, amelyeket az online oktatás hatékonyabbá tétele miatt még tavasszal ígértek a hátrányos helyzetű diákok számára. Kiderült ugyanis, hogy a nagy hangon beígért 250 ezer eszköz helyett alig 80 ezret tud vásárolni a minisztérium úgy, hogy azt szeptember 10-ig szét is ossza az iskolákban.

A hírt maga Ludovic Orban miniszterelnök erősítette meg vasárnap , elmondása szerint nem tudják végigvinni a Központi Közbeszerzések Országos Hivatala (ONAC) által elindított közbeszerzési eljárást a tanévkezdésig. A kormányfő nyíltan vádolta az ONAC elnökét, kiemelve, hogy véleménye szerint túlzottan szigorú és elbonyolított volt a folyamat, így az sok ideig elhúzódik.

Lényegében az történt, hogy az ONAC a közbeszerzést a fejlesztési régiókat is figyelembe véve 9 tételre osztotta, a műszaki értékelési szakaszban viszont csak 3 ilyen tétel kapott jóváhagyást. A folyamat eredménye az lett, hogy a 8 romániai fejlesztési régióból 5-ben a rászoruló diákok biztosan nem kapnak táblagépet a mostani tanvékezdéskor. A problémás tételek (az észak-keleti régiót két részre osztották):

1. Észak-keleti régió (Bákó, Botoșani, Neamț megyék),
2. Észak-nyugati régió (Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szilágy megyék),
3. Nyugati régió (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Temes megyék),
4. Dél-nyugati régió (Dolj, Olt, Vâlcea, Mehedinţi, Gorj megyék),
5. Dél-keleti régió (Brăila, Buzó, Konstanca, Galac, Tulcea, Vrancea megyék)
6. Észak-keleti régió (Iasi, Szucsáva, Vaslui megyék).

A maradék 3 régió esetében nem állt le a táblagépek közbeszerzési folyamata, az Economica.net információ szerint :

• Bukarest és Ilfov megyében 11 425 táblagépet fognak szétosztani;
• a Központi fejlesztési régióba (Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyékbe) összesen 34 374 táblagépet juttatnak;
• a Déli régióba (Argeș, Călărași, Teleorman, Dâmbovița, Giurgiu, Ialomița, Prahova megyékbe) pedig 37 027-et.

Két program is létezik a táblagépek beszerzésére

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő megkeresésünkre tisztázta: a minisztérium a 250 ezer táblagépet az úgynevezett Şcoala de acasă , azaz az Otthoni iskola nevezetű program keretén belül biztosította volna. Ezen kívül létezik más táblagépek vásárlására vonatkozó program is, a kormány 175 millió eurót különített el, ami által 100 millió euróból szereznének be eszközöket a gyerekeknek, az önkormányzatok és iskolák közreműködésével.

„Az Otthoni iskola programra kiadtak egy miniszteri rendeletet, és felkérték az ONAC-ot, hogy bonyolítsa le a közbeszerzést. Hétfő este videókonferenciát tartottunk a miniszterasszonnyal, aki elmondta: >. Tehát én ebből azt értettem, hogy mi remélhetjük, hogy megkapjuk azt a 3 ezer eszközt, amit kértünk. Ennyit tudunk mi konkrétan, más információnk nincs, hivatalosan nem értesítettek, csak a miniszterasszony úgymond elkottyintotta” – árulta el a főtanfelügyelő.

Megkerestük Kéry Hajnal Bihar megyei tanfelügyelő-helyettest is, aki csak azt tudta elmondani, hogy az ügyben semmilyen információt nem kaptak a minisztériumtól.

Az oktatási tárcánál mossák a kezüket

Monica Anisie oktatásügyi miniszter kedden sajtótájkoztatót tartott , ahol kifejtette: a minisztérium bevégezte a feladatát, kellő pénzügyi forrást biztosított. A tárcavezető is azt emelte ki, hogy az ügy a közbeszerzési hivatalnál csúszott el, és kérte is az ONAC igazgatójának leváltását.

Az oktatási tárca vezetője megerősítette: jelenleg 82 ezer táblagépet tudnak a gyerekek számára biztosítani, 1164 iskola esetében zajlanak az eszközök árajánlataival kapcsolatos folyamatok.

Anisie beszélt a közbeszerzést megnyerő cégről is: elmondása alapján ők is csak a sajtóból értesültek arról, hogy már van egy nyertes beszállító, de mivel a fellebbezési időszak szeptember 7-ig tart, ennek neve még nem jutott el hivatalosan az oktatási minisztériumba.

Korábban megírtuk, 11 elektronikai cikkeket forgalmazó cég szállt versenybe a táblagépek leszállításáért: a Vodafone Románia, az Orange Románia, az RCS & RDS, a Telekom Románia, a Dante International (vagyis az eMAG tulajdonosa), az Altex, a Lenovo Románia, a Huawei, a Samsung, az Advanced Technologies (Vonino) és a Maguay Computers.

Mint a miniszter mondta, csalódott azzal kapcsolatban, ahogy a közbeszerzési hatóság eljárt. Az ONAC elnöke minden tárgyaláson biztosította őket, hogy a folyamat jó ütemben halad majd, és lesz nyertes kivitelező a tanévkezdéskor.

„Előre láttuk, hogy ezzel az egész üggyel baj lehet, ezért külön 175 millió eurót különítettünk el az iskolák számára elektronikus eszközök és egészségügyi felszerelések biztosítására” – nyilatkozta az oktatási tárca vezetője. Újságírói kérdésre, miszerint hajlandó lenne-e lemondani emiatt a botrány miatt, azt felelte: „hát én hajtottam végre ezt a közbeszerzést, hogy ilyet tegyek?”

Az ügyben megkertestük a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos szakmai alelnökét is, hogy a pedagógusok szempontjából értékelje a kialakult helyzetet. Mint Ferencz-Salamon Alpár a Pénzcsinálóknak kifejtette, számítottak arra, hogy a táblagépek nem jutnak el időben az iskolákba, így a rászoruló diákok számára továbbra is alternatív módszerekkel, kölcsönkért eszközökkel, esetleg nyomtatványok átpostázásával, átadásával lehet pótolni a kimaradást, így jártak el a karantén időszaka alatt is.

„Ismerve a romániai közbeszerzési rendszert, és már csak a tankönyvek kapcsán szerzett tapasztalatok alapján, a pedagógus szövetségnél szkeptikusak voltunk a táblagépekkel kapcsolatos programot illetően” – mondta, majd hozzátette: az iskolák is hasonlóan gondolkodtak mint ők, alternatív megoldásokat keresnek, ha netalán hibrid, vagy teljes online oktatásra kell átállni.

Elmondta, a hibrid és az online oktatás technikai szempontból nem csak a táblagépek hiánya miatt problémás, hiszen az oktatás minősége nagyban függhet attól, hogy az iskoláknak milyen technikai felszereltségük van. Kérdéses, hogyan oldják meg az órák közvetítését, hogyan tudják biztosítani, hogy az otthon levő diák ugyanazt kapja, mint azok, akik jelen lesznek a tanórákon. Ferencz-Salamon hangsúlyozta: ezek óriási különbségeket hozhatnak a diákok fejlődésében, nem is beszélve arról, hogy több hegyvidéki településen mobilhálózat sincs, így a SIM-kártyával működő táblagépek amúgy sem lennének hasznosak.

Ami az oktatók online oktatással kapcsolatos felkészültségét illeti, a szakértő elmondta: a mai napig folyamatosan zajlanak a digitális kompetenciákat elősegítő képzések. Már csak az RMPSZ programjai révén több mint ezren vettek részt hasonló készségfejlesztő tréningeken. Elmondható tehát az is: a romániai magyar pedagógusok részéről hatalmas az igény a továbbképzésekre. A március-április periódushoz képestpedig sokkal felkészültebbeka szakember szerint, hiszen több esetben egymást segítették, ismereteiket úgynevezett peer-learning módszerrel multiplikálták a nyár folyamán a pedagógusok. De mint Ferencz-Salamon kifejtette, a felkészültség a tanárok esetében sem mindig jelent eszközbeni felkészültséget, hiszen a diákok mellett sok pedagógusnak is szüksége lenne megfelelő technikai felszerelésre.