Románia 2050-re elveszítheti a rendszerváltás korabeli lakosságának harmadát – figyelmeztet elemzésében az Economist.
Délkelet-Európa a 22-es csapdájába esett: a régió számos problémája miatt egyre több tehetséges fiatal vándorol külföldre, rátermett fiatalok nélkül viszont aligha lesz lehetséges, hogy a Balkán országai felzárkózzanak a nyugati államok fejlettségi szintjére – írja az Economist . A neves gazdasági lap elemzéséből kiderül, a legtöbb régiós ország a jelenlegi folyamatok mellett az évszázad közepére el fogja veszíteni az 1989-es népessége harmadát, a nagy vesztesek között pedig ott lesz Románia is.
Az Economist szerint a Balkánon már akkor is nehéz dolgunk van, amikor a helyzet súlyosságának megállapításához demográfiai adatokat hívnánk segítségül, a születések és halálesetekre vonatkozó statisztikák kivételével ugyanis nagyon nehéz megbízható statisztikákat találni. Erre példaként azt hozzák fel, hogy egy olyan teherautó-sofőr, aki maga mögött hagyja mondjuk Szerbiát, nagy valószínűséggel semmilyen formában nem fogja erről értesíteni a szerb hatóságokat. Ráadásul a régió bonyolult történelme miatt
több millióan vannak, akik kettős állampolgárként az „anyaországtól” kérnek útlevelet.
Ez különösen abban az esetben nagyon vonzó a Moldovai Köztársaságban, Bosznia-Hercegovinában vagy Szerbiában élők számára, ha egy EU-tagállamtól, Romániától vagy Horvátországtól igényelhetik a dokumentumokat. Ezzel magyarázható, hogy nagy valószínűséggel a horvát útlevél-tulajdonosok ötöde Boszniából származik, és a legtöbb Moldovából származó EU-s vendégmunkásnak román papírjai vannak. Így tehát meglehetősen nagy kihívás összegezni, hogy ki pontosan melyik államból is származik.
De még a rendelkezésre álló szűkös adatok mellett is nyilvánvaló, hogy a Balkán-félsziget súlyos demográfiai válságban van. A magas kivándorlás és a születések alacsony száma miatt ugyanis minden balkáni ország lakossága zsugorodik. Míg a múltban a kivándorlási hullámoknak kevésbé volt látványos hatása a lakosságszámra, főleg azért, mert nem volt ritka az a helyzet sem, amikor egy nő hat gyermeket szült, most demográfiai szempontból nagyon nehéz helyzetet eredményez, hogy rendkívül kevés család vállal egynél több gyermeket. Szerbiában például arra számítanak, hogy jövőre több nyugdíjaskorú állampolgár fog élni az országban, mint ahány munkaképes személy.
Rövid távon a kormányok számára a magas kivándorlási arány viszonylag kényelmes helyzetet teremt:
a munkanélküliségi ráta alacsonyan marad, és a külföldön dolgozóktól származó pénzügyi transzferek valamelyest még pozitív hatással is vannak az országok gazdaságára. A jelenlegi folyamatok hosszú távon viszont katasztrofális következményekkel járnak majd – figyelmeztet Vladimir Nikitovic demográfus. A szakember szerint Szerbiát évente 50 ezer személy hagyja el, közülük átlagosan 10 ezren térnek vissza, többnyire nyugdíjas korhoz közel álló személyek, akiknek a gyerekei inkább maradnak külföldön, nekik viszont a nyugdíjuk odahaza sokkal jobb életszínvonalat jelenthet.
A legfrissebb előrejelzések szerint Románia lakossága 31%-kal, Bulgáriáé 39%-kal fog csökkenni 2050-re az 1989-es számokhoz képest. A régió a világ legalacsonyabb termékenységi rátájával (fertility rate) rendelkezik. Egy bosnyák nő átlagosan 1,3 gyermeket hoz világra, Horvátországban ugyanez a szám 1,4. Még Koszovóban is, ahol a régió legfiatalabb lakossága található a maga 29 éves átlag életkorával, a termelékenységi ráta évek óta zuhanásban van, jelenleg 2,0, ami már éppen a népességhelyettesítés eléréséhez szükséges szám alatt van. A régió országaiban egyébként ezek a demográfiai mutatók hasonló utat járnak be, mint a kontinens nyugati részén. Mivel viszont a Balkán országai alig fogadnak adófizető vendégmunkásokat, a nyugdíjak fedezéséhez szükséges adóbevételek rendkívül szűkösen állnak rendelkezésre.
A népességcsökkenés hatásai nemcsak a statisztikai adatokban, hanem a valóságban is szembetűnőek. Az Economist cikke az egykor nyüzsgő vásárhelyszínnek számító, jelenleg inkább a látványos hegyeit látogató turistákból élő Barcarozsnyóban (Brassó) szerzett élményekből merít. Mint írják, az egykoron többségében szászok lakta település ma már félelmetesen kong az ürességtől, még kávézót is alig találni benne. A város lakossága főleg külföldön keresi a boldogulást, kevesen jönnek haza, de legalább pénzt küldenek a szüleiknek.
Miért dolgoznál egy barcarozsnyói kávézóban, amikor jóval több pénzért külföldön is megteheted ugyanezt?
– teszi fel a jogos kérdést a cikk, közben viszont azzal is árnyalja a képet, hogy megemlíti, a régió néhány városa hatalmasat nőtt az elmúlt időszakban. Kolozsvárt hozzák fel példaként: Erdély legjelentősebb városa virágzik – írják –, de délebbre is találhatóak pozitív példák, a lakosságszámban Kolozsvárral közel megegyező albán főváros, Tirana lakossága például 25 ezerrel nő évente.
A gyors elvándorlás, az alacsony termékenységi mutatók, valamint a bevándorlók alacsony száma az elképzelhető legrosszabb kombináció – idézi az Economist Kresimir Ivanda horvát demográfiai kutatót. A szakember szerint míg Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban is rendkívül alacsony a születések száma, ezeknek az országoknak a helyzete mégis jelentősen más pályán van, hiszen rengeteg bevándorlót is fogadnak. Még a közép-európai országok helyzete is sokkal jobb, Lengyelországban például legkevesebb 1 milliósra tehető azoknak az ukrán vendégmunkásoknak a száma, akik betöltötték a nyugatra vándorló lengyel fiatalok által maguk mögött hagyott munkaerőpiaci rést.
Vladimir Nikitovic, aki korábban a szerb demográfiai válság megoldásáért felelős országos bizottságban dolgozott, úgy látja, hogy a kormányok nem tesznek megfelelő erőfeszítéseket, és gyakorlatba sem ültetik a szakemberek javaslatait. Megoldásra váró probléma ugyanis rengeteg van, a nők például sok esetben azért nem vállalnak gyermeket, mert úgy érzik, hogy nem éri őket megfelelő jogszabályi védelem, és attól tartanak, hogy a gyermeknevelési időszak miatt veszélybe kerülhet az állásuk és megélhetésük. A demográfiai helyzeten nem segítenek az olcsó repülőjegyek sem, a hatásuk rendkívül lényeges abban, hogy növekedett a külföldi munkavállalásra a kedve a lakosságnak. A koronavírus-járvány persze sok tekintetben fordulatokat hozott, de az, hogy a horvát gondozók Nagy-Britanniában, a romániai munkások német vágóhidakon vállalnak tömegesen rövid távú külföldi munkát, azt eredményezi, hogy a hazai munkaerőpiacokon hatalmas hiány van a bevethető emberekből. Az érem másik oldala viszont az, hogy ez némiképp béremelkedésekhez is vezet.
A cikk Ivan Vejvodát, a Bécsi Társadalomtudományok Intézetének munkatársát is idézi, aki szerint az EU és a régiós országok közös fellépésére van szükség ahhoz, hogy úgy sikerüljön kielégíteni a nyugati államok munkaerőigényét, hogy közben nem áll fenn a balkáni régió kiüresedésének a veszélye.
Közben persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a régiós országok állampolgárainak felér egy áldással az a lehetőség, hogy magasabb bérekért külföldön vállalhatnak munkát. Remus Gabriel Anghel román demográfiai szakember szerint emellett az is lényeges, hogy a külföldön munkát vállaló személyek egyfajta motorjai voltak az elmúlt 15 év társadalmi változásainak. Akik Nyugat-Európában éltek és szereztek tapasztalatokat, azok jobb iskolákat, kórházakat és szolgáltatásokat akarnak itthon is látni. Anghel szerint ennek lényegét a kormányok még most sem értették meg igazán.
Címoldali fotó: Idős emberek Szófiában. Forrás: iLink/Shutterstock
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!