Mi van a rekordnak számító gazdasági visszaesés mögött, és milyenek a kilátások?

Az idei első negyedévhez viszonyítva 12,3%-os, az előző év azonos időszakához mérve 10,5%-os visszaesést mutatott a román gazdaság a második negyedévben (április-június) – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. Romániában 1995 óta érhetőek el megbízhatónak számító negyedéves adatok a gazdaság teljesítményéről, ekkora visszaesésre viszont azóta sem volt példa. A mostani zuhanás még a 2008-as gazdasági és pénzügyi válságot követően tapasztalt visszaesésnél is jóval nagyobb.

Nem okozott nagy meglepetést a rekordméretű visszaesés

A gazdasági visszaesés mértéke ugyanakkor nem számít meglepetésnek, nagyságrendileg megfelel az elemzői várakozásoknak – mondta el megkeresésünkre Bálint Csaba , a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. „A járvány okozta sokk, a sürgősségi állapot bevezetése, valamint a szociális távolságtartás már márciusban a gazdasági aktivitás jelentős visszaesését okozta. A legnagyobb zuhanás áprilisban következett be, amikor a gazdasági aktivitás elérte a mélypontot. A megszorító intézkedések lazításának köszönhetően májusban elindult a kilábalás, a rendelkezésre álló adatok alapján ez júniusban is folytatódott, sőt, júniusban a jelek szerint igazán dinamikus növekedés volt tapasztalható minden fő gazdasági ágazatban” – részletezte Bálint Csaba.

Az ipar mutatta a legmélyebb visszaesést

Ugyan a statisztikai hivatal még nem tett közzé részletes statisztikákat arról, hogy mely szektorokat érintette legsúlyosabban a gazdasági válság, de a havi adatok szerint valószínűleg az ipar mutatta a legmélyebb visszaesést. „Az iparon belül majdnem minden ágazat esett. Az ágazatok között voltak azonban különbségek, az alapszükségletek kielégítésére szolgáló fogyasztási cikkek esetében, ahonnan az élelmiszeripart érdemes kiemelni, a rendelkezésre álló adatok alapján itt nem volt olyan mély a zuhanás, a beruházási javak vagy a gépjárműtermelést is magába foglaló tartós fogyasztási cikkek területén viszont rendkívül mély volt a visszaesés. Ez érthető is, hiszen a lakosság általában halasztotta azokat a kiadásokat, amelyek nem feltétlen szükségszerűek” – magyarázta Bálint Csaba.

A jegybank igazgatótanácsának tagja elmondta, összességében a szolgáltatószektor esetében is nagyon mély lehetett a visszaesés, a terület különböző ágazataiban viszont rendkívül vegyes kép rajzolódik ki. Nem meglepetés, hogy a HoReCa (hotelek, vendéglők és kávéházak) ágazatnál például az áprilisi és májusi megszorítások hatásaként „rettenetes” adatokra lehet számítani, viszont volt néhány olyan terület is a szolgáltatószektoron belül, amelyek jól tartották magukat, ilyen például az IT-szektor vagy a kialakult helyzetből még profitálni is tudó futárszolgáltatások szegmense.

Az építőipar meglepően jól teljesített

Bálint Csaba szerint a nagy gazdasági ágazatok közül az építőipar teljesítménye a legpozitívabb a jelenleg elérhető információk szerint. Valószínűsíthető, hogy ezen a területen éves összevetésben továbbra is dinamikus volt a növekedés a második negyedévben. Ugyanakkor az építőipar esetében is a lassulás jelei mutatkoznak. „Valószínűleg az történhetett, hogy a folyamatban lévő projekteket az építtető vállalatok végigvitték, igyekeztek azokat befejezni. A nagy kérdés jelenleg az, hogy az új projektek esetében vajon hány építkezés kerül elhalasztásra, vagy hány ilyen projektről mondanak le akár teljesen az ingatlanfejlesztők. A következő negyedévben érdemes lesz ezt is figyelemmel kísérni” – tette hozzá.

Csökkentek a beruházások, visszaesett a fogyasztás és az export

Az építőipar meglepően erős teljesítménye azt sugallná, hogy felhasználási oldalon a beruházások jól teljesítettek, azonban ez a kép könnyen félrevezető lehet. Az építkezésekkel szemben a kutatás-fejlesztésben, az ipari gépek vásárlásában és a haszongépjárművek beszerzésében jelentős lehetett a visszaesés, hiszen a vállalatok igyekeztek vigyázni a cash flowjukra (pénzáramlásaikra), és ezeket a kiadásokat vágták vissza először. Ennek megfelelően feltehető, hogy összességében a beruházások is ugyancsak szenvedtek a második negyedév során.

A fogyasztás tekintetében szintén az a kép rajzolódik ki, hogy a nagyon rossz április után dinamikus növekedés következett be májusban és júniusban, legalábbis a kiskereskedelmi forgalom alakulására vonatkozó adatok mindenképp ezt sugallják. „A fogyasztás visszaesése egyrészt érthető, hiszen a reálkeresetek pozitív dinamikája megtört, a magas bizonytalanságok pedig arra kényszerítették a háztartásokat, hogy kevesebbet fogyasszanak és többet tegyenek félre. Másrészt, a fogyasztás visszaesését egyfajta kényszer is magyarázhatja, egyes gazdasági egységek bezárásával voltak olyan termékek és szolgáltatások, amelyeket egyszerűen nem lehetett megvásárolni ” – mondta Bálint Csaba.

A szakértő szerint felhasználási oldalon a beruházások és a fogyasztás csökkenése mellett a külkereskedelmi mérleg is negatívan járulhatott hozzá a GDP alakulásához, hiszen a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy az export (kivitel) nagyobbat esett az importnál (behozatal).

Kilátások: erős harmadik negyedév jöhet, utána lassulás

A szakértő szerint a Google mobilitási adatai, illetve egyéb magas frekvenciájú információkra alapozva arra lehet következtetni, hogy a nagyon mély áprilisi visszaesést, illetve a dinamikus májusi és júniusi felpattanást követően júliusban folytatódhatott a növekedési trend. „Ahhoz még sok időre lesz szükség, hogy a gazdaság a válság előtti szinten teljesítsen, de a harmadik negyedév (július-szeptember) nagyon erős lehet. Ugyanakkor a harmadik negyedévet illetően is van pár negatív várakozás. Ebben az időszakban a mezőgazdaság súlya magasabb, és jelenleg úgy tűnik, hogy az idei agrártermés a tavalyinál gyengébb lesz. Ez a dinamikát némiképp tompítja” – mondta Bálint Csaba.

A gazdasági szakértő kiemelte viszont azt is, hogy a harmadik negyedéven túli kilátásokkal kapcsolatban olyan bizonytalanságokkal állunk szemben, amilyenekkel talán a 2008-2009-es időszakban sem igazán találkozhattunk. „Szerintem az a legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg, hogy a harmadik negyedév után a gazdasági helyreállás dinamikája be fog lassulni. A járványhelyzet romlik, hetek óta napi ezer feletti új fertőzöttet közölnek a hatóságok, így a kérdőjelek is nagyok. Emellett az úgynevezett elhalasztott fogyasztás hatása is el fog homályosodni. A helyreállásnak plusz támaszt adott, hogy aki az üzletek bezárása miatt például áprilisban nem tudott bizonyos javakat megvásárolni, az májusban és júniusban próbálta ezt bepótolni. Ennek a gazdaságra gyakorolt pozitív hatása mindenképp csökkenni fog a következő időszakban” – mondta Bálint Csaba, aki szerint az is a kilábalás ütemének belassulását vetíti előre, hogy az ország fő kereskedelmi partnereinél, az eurózóna tagállamainál is ez a forgatókönyv a legvalószínűbb.

Vannak viszont pozitívumok is, Bálint Csaba a jelentős helyreállítási forrásokat tartalmazó Next Generation EU programot emelte ki a világszerte bevezetett gazdaságélénkítő fiskális intézkedések mellett, valamint a központi bankok által hozott döntések (kamatcsökkentés, likviditás biztosítása) jelentőségére is rámutatott. „Azt gondolom, hogy a Román Nemzeti Bank történelminek számító döntései is támaszt jelentenek” – tette hozzá, utalva arra, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa augusztus elején úgy döntött, hogy tovább csökkenti az alapkamatot, állampapír csereügyleteken keresztül növeli a kereskedelmi bankok likviditását és folytatja az állampapír vásárlásokat is a másodlagos piacon (a már kibocsátott értékpapírok kereskedési színterén).

A szakértő szerint ugyanakkor jelentős kockázati tényezőt hordoz magában az adósságbesorolás esetleges változása, hiszen az ország költségvetési hiánya rendkívül magas. „Románia nagyon sérülékeny költségvetéssel esett bele ebbe a válságba, ami jelentős kockázati tényező a régió más országaihoz viszonyítva” – mutatott rá Bálint Csaba.

Mennyiben voltak sikeresek az intézkedések?

A válságkezelő gazdasági intézkedések sikerességére vonatkozó kérdésünkre Bálint Csaba elmondta, a világ különféle kormányzatainak és jegybankjainak döntései nagyon sokban hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült korlátozni a gazdasági visszaesést. Az is pozitív szerinte, hogy így itthon nem tudott kialakulni olyan helyzet, mint a 2008-as válság idején, amikor a kamatok pillanatok alatt megemelkedtek, az árfolyam pedig meredek gyengülésen esett át.

„Irányukat tekintve az állami garanciával, kényszerszabadsággal kapcsolatos intézkedések véleményem szerint jók voltak. Európa-szerte nagyon hasonló lépések születtek. Hogy mennyire sikerült ezeknek az intézkedéseknek a hazai gyakorlatba ültetése, arról valószínűleg mindenkinek megvan a véleménye. A monetáris politikát illetőleg, a központi bank intézkedései összességében megnyugtatták a piacokat. Márciusban tapasztalható volt egyfajta pánikhangulat, az emberek megrohanták az üzleteket, a bankokból is több milliárd lejnyi készpénzt vettek fel. Ha abban az időszakban a döntéshozók, itthon és külföldön egyaránt, nem léptek volna közbe, akkor véleményem szerint még nagyobb problémák alakulhattak volna ki. A járvány okozta sokk hatásait azt gondolom, hogy sikerült jelentősen mérsékelni, de ez sajnos még így is egy hatalmas pofon volt a gazdaságnak, és ennek megfelelően a háztartások és a vállalatok szempontjából is nagyon fájdalmas. Sajnos a negatív hatásokat sehol a világban nem lehetett teljesen semlegesíteni, még sok munkára van szükség a teljes kilábaláshoz” – mondta Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.