Mítosz vagy valóság, hogy a főváros után Kolozsvár fejlődik a legnagyobb ütemben?

Kolozsvár és a hozzá tartozó metropoliszövezet gazdasági fejlődését vizsgálták a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatói. A tanulmányt, amely kitér a világjárvány munkaerőpiaci hatásaira is, sajtótájékoztatón is összegezték.

Daniel David , az egyetem rektora elmondta: nagyon fontos periódus ez a mostani, hiszen az elkövetkezendő hétéves EU-s támogatási periódus előtt nagy jelentősége van annak, milyen módon és mennyire készülünk fel az anyagi forrásokhoz való hozzáférésre. Elmondta, az egyetem az Interdiszciplináris Adattudományi Központ projektjével a közösséget kívánja segíteni, ennek az első része volt a Kolozsvár gazdasági dinamikáját felmérő kutatás, amelyet a helyi önkormányzattal együttműködve készítettek el.

Mint a rektor kifejtette, „nagyon fontos, hogy értelmezni tudjuk a város fejlődésével kapcsolatos adatokat, mivel segíthetnek tisztázni olyan alapvető kérdéseket, amelyekre néha mítoszszerű, nem pedig bizonyítékokon alapuló válaszokat kapunk”:

1. Bukarestet leszámítva, valóban Kolozsvár a legfontosabb növekedési pólus az országban?
2. A város a gazdasági teljesítményét kiterjeszti a metropolisz övezetre és az Északnyugat-Románia fejlesztési régióra, vagy épp ellenkezőleg, növeli a város és vidék közötti különbségeket?
3. Melyek azok a területek, amelyek globális szinten versenyképessé tehetik a várost?

„Attól függően, hogy milyen válaszokat kapunk, megfelelően tervezhetjük a város és a régió jólétét” – fejtette ki a rektor.

Végre!

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem tett egy igen fontos lépést: közérdekű témát feszegető, igaz, kissé PR-ízű, de a közösség szempontjából hasznos és izgalmas tudományos munkát mutatott be a sajtó előtt. Az elmúlt időszakban hasonló bemutatókra nem nagyon volt példa az egyetem felsővezetése részéről, csupán mindenki a maga szakterületén, az egyetem alsóbb rétegeiből próbált kommunikálni a nem tudományos körökben mozgó közösséggel. A nemzetközi ranglistákon is jól szereplő egyetem úgy tűnik, az új rektor irányítása alatt igyekszik valamivel közelebb hozni a tudományos munkásságot a nagyközönség irányába.

A kutatás központi témája a munkaerőpiac

Ami az alkalmazottak számát illeti: a tanulmány eredményei alapján Kolozsvár metropoliszövezetében 2019 januárjától 2020 januárjáig a munkaerőpiac 2,3%-kal (azaz 5818 munkahellyel) növekedett. Az emelkedés nagyjából követi az előző évtizedben megszokott növekedési tendenciát.

Ami a különböző területeket illeti, az előző évben a legnagyobb növekedés a bútorkereskedelem (+65%) esetén volt tapasztalható az alkalmazottak számában, de érdekes módon jelentős volt a növekedés mértéke a szemétgazdálkodás területén (+49%), illetve az életmód szolgáltatások területén (+43%) is. A szolgáltatások ágazatában egyébként minden területen növekedés volt tapasztalható az alkalmazottak számában.

A munkaerő számának szempontjából a legnagyobb visszaeséseket a fejlett technológiájú eszközöket gyártó vállalatok (-21%), a készruha- és textilipari cégek (-20%), a helyi gyógyszeripari vállalatok (-18%), a logisztikai szektor (-16%), az üzemanyagokhoz köthető ágazat (-15%), valamint az autóiparban működő vállalatok (-13%) könyvelték el.

Aztán jött a koronavírus

Az elemzés rámutat: Kolozs megyében minden negyedik alkalmazott munkaszerződését felfüggesztették a világjárvány miatt. A leállások csúcspontján, a március és május közötti időszakban összességében 77 450 munkaszerződést függesztettek fel sürgősségi jelleggel, legtöbbet áprilisban. A munkaszerződések nagy részét (67%) Kolozsváron függesztették fel, ami előrelátható volt, mivel a megye munkaerejének 71%-a a megyeszékhelyen dolgozik.

A felfüggesztett munkaszerződések település szerinti megoszlása így néz ki:

Azoknak az alkalmazottaknak a többsége, akiknek felfüggesztették a munkaszerződését, kényszerszabadságra (technikai munkanélküliségre) került. A világjárvány miatt gyerekeikkel otthon maradó szülőknek nyújtott támogatás csak a felfüggesztett munkaszerződések 6%-ára terjedt ki:

A leginkább érintettek: a szakmunkások és a kereskedelemben dolgozók

A munkavállalói kategóriák közül a válság a szakmunkásokat érintette a legsúlyosabban: 33 600 (az összes felfüggesztett munkaszerződés 43%-át) munkaszerződést függesztettek fel a szakképzett, félig képzett és szakképzetlen munkások körében.

Az iparban 3-ból 1 alkalmazott került kényszerszabadságra, az összes felfüggesztett munkaszerződés 24%-át pedig a kereskedelmi szektorban dolgozók körében mérték. Ide számították a HORECA – azaz vendéglátói – szektort is, ahol 4050-en kerültek ebbe a helyzetbe Kolozs megyében, ez jelentős, 62%-os fefüggesztési rátát mutat.

Megsínylették ezt az időszakot a készruha- és textilipari alkalmazottak is. A szektorban dolgozók 51%-ának függesztették fel a munkaszerződését, de a ruhakereskedőknél is hasonló a helyzet, a mutató az ő esetükben 58%. A különböző életmód szolgáltatások (fodrászat, smink, fitnesz) területén a munkavállalók 42%-ánál függesztették fel a munkaszerződését.

Érdemes arra is kitérni, hogy a koronavírus-járvány ilyen szempontból nagyon minimálisan érintette az IT-szektort, valamint a pénzügyi tanácsadás és biztosítások ágazatát. További részletek az alábbi ábrán:

Kolozsvár elkezdett regenerálódni:

Mint a kutatók is rámutattak, a gazdaság kezd regenerálódni, hiszen pillanatnyilag Kolozs megyében 7728, Kolozsváron 5756 munkaszerződés maradt felfüggesztve, ami a megye összes alkalmazottjának mindössze 2,7%-át jelenti. Mi több, a munkavállalók száma alapján az IT-szektor Kolozsváron ebben a periódusban is nőtt (igaz, csekély 2%-kal), így most már 25 843 alkalmazottal valóban ez lett a város legjelentősebb ágazata.

Kolozsvár dinamikája 2008 és 2018 között

A BBTE kutatói kiemelik: a 2008-ban induló gazdasági válságot követő 10 évben úgy Kolozsvár, mint a Kolozsvár Metropoliszövezet bruttó hazai termékének (GDP) lejben kifejezett értéke megduplázódott. Az egy főre jutó GDP Kolozsvár esetében meghaladta a 47 ezer lejt, míg a hozzá tartozó metropoliszövezet esetében az 55 ezer lejt.

Ha a munkaerő száma szempontjából jobban megvizsgáljuk a gazdasági szereplők 2008 és 2018 közötti tevékenységét, látható, hogy az országban Kolozsváron és a metropoliszövezetében nőtt a legnagyobb mértékben az információ- és kommunikációtechnológia (IT), az üzleti támogató szolgáltatások, valamint az egészségügy és szociális segélyszolgáltatások területén dolgozók száma.

Érdekesség, hogy a vendéglátó szektor, a szállítás, valamint az autóipar a munkaerő szempontjából konstans értékeket mutat a 2008-as periódushoz képest (országos szinten is). Kolozsváron enyhe emelkedő tendenciát mutat az oktatásban, a pénzügyi szolgáltatások és biztosítás területén, valamint a kreatív ágazatokban dolgozók száma, de ezek a területek az országos szintet tekintve nagyon visszaestek a foglalkoztatás szempontjából. Munkaadóként abszolút mínuszos zónában találhatjuk a készruhaipart, valamint a civilszférát.

Az új cégek egyre több ideig maradnak aktívak

2018-ban Romániában a főváros mellett Kolozsvár regisztrálta a magánszektorból származó bevételek legnagyobb értékét. A magánkézben levő vállalatok bevételei a 2008–2018 közötti időszakban 171%-kal növekedtek. Mint a kutatók írják, a vizsgált évtizedben a magánszektor alkalmazottainak száma megnégyszereződött az olyan globális kiszervezésekhez tartozó alágazatokban, mint az IT, az üzleti támogató szolgáltatások, a mérnöki munka/kutatás/fejlesztés, valamint a kreatív iparágak.

Ami a helyi, új vállalkozásokat illeti: az elmúlt évtizedben évente átlagosan 4500 új vállalatot hoztak létre a metropoliszövezetben, ennek 77%-a a város területén lett bejegyezve. Jó jel, hogy a városban működő vállalkozások „átlagos életkora” jelentősen, 3,4 évvel nőtt 2008 és 2018 között. Tehát nem csak nőtt a cégek száma, hanem egyre hosszabb ideig működnek aktívan.

A kutatás a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Interdiszciplináris Adattudományi Központ projektjének részeként jött létre, dr. Norbert Petrovici egyetemi docens vezetésével.

Nyitókép: Kolozsvár Polgármesteri Hivatal Facebook oldala.