Az építőipart nem döntötte le a koronavírus, de már ott is alig van bevethető ember

Közel sem olyan ütemben, mint tavaly, de 2020-ban is fejlődött a hazai építkezési szektor: áprilisban például az EU tagállamai közül Romániában volt a legnagyobb az ágazaton belüli növekedés mértéke – mutat rá a KeysFin tanácsadócég friss iparági elemzése.

A hazai építőiparról készített elemzés több szempontból járja körül a területet, összefoglalja a legfrissebb hivatalos adatokat és becsléseket az éves forgalom, a piacon szereplő cégek száma és nagysága, valamint a munkavállalók számának alakulása tekintetében. Az elemzők az iparág tavalyi helyzetét, illetve a koronavírus-járvány utáni állapotokat is kontextusba helyezik.

Éves üzleti forgalom: 2020-ban is nőnek a számok, a fejlődés lendülete viszont alábbhagyott a járvány miatt

Az építőipar 2018-ban az éves forgalom szempontjából 17%-kal nőtt 2017-hez, és csaknem 30%-kal 2014-hez képest. 2018-ban a szektorban tevékenykedő vállalatok évi 84,4 milliárd lejes üzleti forgalmat produkáltak. A KeysFin elemzése 2019-re is jelentős előrelépést becsül, körülbelül 89 milliárd lejes összesített forgalmat. Ami az idei évet illeti, a növekedési trend nem változott: a szakértők mérsékeltebb ütemű növekedést jósolnak 2020-ra is, várakozásaik szerint az éves üzleti forgalom el fogja érni a 90 milliárd lejt.

A 2018-as hivatalos adatok szerint Romániában 75 ezer építkezéssel foglalkozó vállalkozás működött (a CAEN kódok alapján), ami az összes romániai cég 10%-át teszi ki. Mindez 2017-hez képest 4,3%-os növekedést jelent, a 2014-es adatokkal összemérve pedig 12,7%-os gyarapodást. 2019-ben a KeysFin szerint már 76,4 ezer vállalat működött, s bár 2020-ban a cégek számának emelkedését a koronavírus-járvány jócskán befolyásolta, úgy kalkulálnak, hogy idén a cégek száma eléri a 77 ezret.

Ami az alkalmazottakat illeti: csekély a változás 2017 és 2018 között, az utóbbi évben 342 ezer ember dolgozott ebben a szektorban, míg 2017-ben 340 ezer építőipari munkást jegyeztek. A felmérés készítői hozzáteszik: noha a piac folyamatosan növekedik, a kivitelezést egyre kevesebb munkavállaló végzi, számuk csaknem felére csökkent az elmúlt 10 évben. A visszaesésnek két fő oka van, egyrészt az építkezésben alkalmazott technológiáknak köszönhetően már kevesebb munkavállalóval lehet ugyanakkora munkát elvégezni, másrészt viszont a szektor komoly munkaerőhiánnyal küzd, amit a technologizálás sem tud pótolni.

A piacot főleg a kis- és mikrovállalkozások dominálják

„Bár az építőipar legnagyobb vállalkozásai viszik a nagy infrastrukturális projekteket, fontos megjegyezni, hogy az iparág nemcsak köréjük összpontosul: a kis- és középvállalkozások képezik a szegmens nagy részét. Véleményünk szerint a romániai építőipari piac növekedésének minden esélye megvan, de ez a kormány által alkalmazott intézkedésektől függ, illetve, hogy ezek hatására milyen lesz a ingatlanvásárlási és beruházási kedv” – mondta el Roxana Popescu , a KeysFin ügyvezető igazgatója.

2018-ban 75 104 építőipari vállalkozást tartottak számon, amelyekből:

• 26 nagyvállalat (50+ millió euró forgalommal, és több mint 250 alkalmazottal);
• 952 közepes vállalat (10–50 millió euró közötti forgalommal, 50 és 250 közötti munkavállalóval);
• 6503 kisvállalkozás (2–10 millió euró közötti árbevétellel, 10–50 közötti alkalmazotti létszámmal);
• 67 600 mikrovállalkozás (kevesebb mint 2 millió euró forgalommal és kevesebb mint 10 alkalmazottal).

Az építőipar forgalmának nagy részét tehát láthatóan kisvállalkozások adják, de a felmérés készítői hozzáteszik, a szektorban volt még 24 ezer cég, amelyeknek a forgalma nulla volt 2018-ban.

Érdekesség továbbá, hogy a fizetésképtelen cégek száma milyen nagy mértékben csökkent a 2013-as, ilyen tekintetből rekordnak számító évhez képest: azóta 58%-kal kevesebb az ilyen helyzetbe kerülő vállalkozás.

Ami a koronakrízist illeti: 2020 első 4 hónapjában 315 fizetésképtelen cég volt az építőiparban, ami azt mutatja, hogy a krízishelyzet nem érintette súlyos mértékben az építőipart.

Idén áprilisban messze Romániában volt a legnagyobb az építőipar növekedése az EU-ban

Az országos statisztikai hivatal adatsorai alapján, bár 2020 májusában 2,2%-kal esett az építkezések volumene áprilishoz képest (szezonálisan kiigazítva), de így is 14,3%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához mérten.

Ami az építkezési szektor legjobban teljesítő területeit illeti, 2020 első 5 hónapjában (2019 azonos időszakához képest) 39,4%-os növekedés volt tapasztalható országos szinten a különböző infrastrukturális építkezések esetén, ezt a lakóépületek területe követte 20%-os bővüléssel. A nem lakhatásra szánt épületeknél 8,4%-os növekedés volt tapasztalható.

A szegmens teljesítményével kapcsolatban érdemes még hozzátenni: idén májusban 3062 építkezési engedélyt adtak ki lakóépületek felépítéséhez, ami 34%-kal több 2020 áprilisához viszonyítva,de 26%-kal alulmaradt 2019 májusához képest. 2020 első öt hónapjában összesen 13 997 építkezési engedélyt adtak ki lakóépület felépítésére, ez a szám 15%-kal alacsonyabb, mint 2019 azonos időszakában.

Az Eurostat statisztikái is viszonylag jó híreket tartalmaznak a szegmens szempontjából, Romániában 2020 áprilisában 12,2%-os volt az építkezési ipar növekedése 2019 azonos időszakához mérten, ami igencsak meglepő, mivel az EU szintjén ebben a hónapban 24%-kal esett vissza az ágazat, az euróövezetben pedig 28,4%-kal. Az EU területén csak Romániában (12,2%), Németországban (0,9%) és Finnországban (0,8%) hozott pozitív mutatókat az építkezési szektor növekedése.

A piac kiegyensúlyozott, nincsenek monopolhelyzetben lévő vállalatok

A KeysFin felmérése szerint 2018-ban a BOG’ART Kft. volt a piacvezető a maga 925,5 millió lejes forgalmával (ami a teljes iparág 1,1% -át teszi ki). A pódium második fokán a STRABAG Kft. állt 687,8 millió lejes éves árbevétellel, a harmadik helyen a PORR CONSTRUCT Kft. volt 551 millió lej éves üzleti forgalommal. Mint az elemzők kiemelik: a 10 legnagyobb cég az ágazat forgalmának körülbelül 6%-át teszi ki, ami azt mutatja, hogy az építőipar igen kiegyensúlyozott piaci feltételek mellett operál az országban.

Ami a területi eloszlást illeti, 2018-ban a legtöbb építőipari vállalat a fővárosban volt bejegyezve, az ágazati szereplők csaknem 31%-a. Ezt követi Kolozs megye (7,4%), Ilfov megye (6,9%), Prahova (4%) és Temes megye (3,8%). Az öt megye vállalkozásai az ipar forgalmának csaknem 53%-át teszik ki.

Befolyásoló tényezők: kormányprogramok és bérleti díjak

Az elemzés szerint az egyik legnagyobb hatással a 2009-ben életbe léptetett Első lakás kormányprogram volt a piacra, amely jelentősen fellendítette az országos építőipart. Ezáltal bizonyos feltételek mellett előnyösebben, állami garanciával vásárolhatnak lakást az emberek.

A legfrisebb információk szerint a program eddigi koncepciója változni fog, az új rendelkezéseit még vitatják. A pénzügyminiszter szavai szerint az államilag garantált hitel felső küszöbét 70 ezerről 140 ezer euróra emelik, az állami garancia mértékét is felemelnék a szerződésbe foglalt hitel 80%-ára. Az elemzők rámutatnak: az új feltételek természetesen közvetlen hatással lesznek a helyi építkezési piacra, illetve a bankrendszerre is, és arra figyelmeztetnek,a túl magas küszöb és a felemelt állami garancia az ingatlanárak mesterséges emelkedését, a lakosság eladósodását idézheti elő.

Az építkezési szektor növekedésének másik rendkívül fontos kérdése az irodaépületek és más kereskedelmi épületek iránti kereslet alakulása. A fővárosban 2019-ben több mint 275 000 négyzetméter új irodahelyiséget adtak bérbe, majdnem kétszer annyit, mint 2018-ban, amikor ez a szám 141 000 négyzetméterre volt tehető.