Hongkong lassan elcsendesül: eltűnnek a pro-demokrácia táblák és az aktivisták Twitter-oldalai

Június 30-án nem sokkal éjfél előtt érvénybe lépett a kínai nemzetbiztonsági törvény Hongkongban, pontosan 23 évvel azután, hogy a városállam felszabadult a brit fennhatóság alól 1997-ben, és mint különleges közigazgatási területet, visszacsatolták Kínához.

Hongkongban tavaly hatalmas erejű tüntetések zajlottak a kínaiak lépése ellen: a demonstrálók azzal vádolták a pekingi kormányt, hogy felrúgta az „egy állam – két rendszer” alapelvét, amelynek az évszázad közepéig biztosítania kellett volna, hogy a városállam a maga szabadpiaci és demokratikus útján járjon az államkapitalista, kommunista egypártrendszerben működő Kínán belül.

A demonstrációk után májusban újra beütött a krach, mivel a kínai kormány elfogadta a nemzetbiztonsági törvény életbe léptetését. Mindez azonban zárt ajtók mögött zajlott, a The Economist szerint még a hongkongi vezetők sem voltak tájékoztatva a törvény részleteiről.

Hongkong különben sajátos jogrendszerrel, az Alaptörvényeknek (Basic Law) nevezett alkotmánnyal működik, saját pénzneme és bevándorlási törvényei vannak, a Kínai Népköztársasághoz honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik.

Mi változott tehát?

A The Economist július 4-i lapszámának összefoglalói alapján az életbe lépő törvény egyik legfontosabb aspektusa, hogy a Kínai Népköztársaság hatalmat gyakorolhat a titkos rendőrség, valamint „egyes esetekben” a saját igazságszolgáltatásának bevonásával. Magyarul, Peking felülbírálhatja a helyi jogszabályokat, és egy sor új nemzetbiztonságot veszélyeztető bűncselekménnyel állítja szembe a félig autonóm városállam lakóit. Kína elöljárói szerint mindez ajándék Hongkong számára.

Szerintük szó sincs arról, hogy a demokratikus társadalmi elvek sérülnének, hiszen nemzetbiztonsági intézkedések világszerte léteznek, demokratikus államokban is. A törvény azonban több pontban is lehetőséget ad a Kínai Népköztársaság azon ígéretének kijátszására, miszerint tiszteletben tartják az „egy ország – két rendszer” elvet. (Az erről szóló kínai-brit egyezményt 1984-ben írták alá, ebben Kína azt vállalta, hogy 2047-ig tiszteletben tartja Hongkong autonómiáját.)

1. Mint a kínaiak érveltek, a legtöbb nemzetbiztonság ellen elkövetett bűncselekmény Honkongban lesz tárgyalva, azonban a bírák Peking által lesznek kinevezve. Ők felhatalmazást kapnak arra, hogy egyes ügyeket titokban tárgyaljanak, „komplex és súlyos” eseteket átadhatnak Kínának, ahol már halálbüntetést is kiszabhatnak a kihágásokért.
2. A törvény leírása szerint felbujtásért, a társadalmi rend felforgatásáért, terrorizmusért vagy a külföldi hatalmakkal való összeesküvésért, de természetesen a Párt „jogtalan” kritizálása miatt akár kisebb, erőszakmentes tettekért is elítélhetnek valakit. Az első letartóztatások már július elsején megtörténtek, amikor több ezren ismét utcára vonultak. A rendőrség 370 résztvevőt tartóztatott le, ebből 10 személyt gyanusítottak az új nemzetbiztonsági törvény megszegésével, köztük egy férfit, Független Hongkongot! feliratú táblája miatt.
3. Részletesebben: tömegközlekedésen történő vandalizmus terrorizmusnak számíthat. A kormányépületek tojással való megdobálása (ahogy a tüntetések alatt is történt) a rend felforgatásának számít. A függetlenség kéréséért felbújítás vádjával tartóztathat le a helyi rendőrség. Akit Hongkongban ítélnek el a korábban felsorolt, négy típusú kihágás egyikéért, a legsúlyosabb büntetésként életfogytiglani börtönre számíthat.
4. Bármely külföldi cég, amely valamilyen mértékben együttműködött az amerikai kormánnyal a Kína irányába történő szankciók tekintetében, semmilyen jogi védelmet nem élvezhet a Párt intézkedései ellen.

Azok a techcégek, amelyek nem fogadják el a kínai kiberbiztonsági szabályokat, búcsút inthetnek Hongkongnak és a kínai piacnak

Ezalatt a felhasználók adatainak olyan jellegú kezelése értendő, amely nem zárja ki a kínai kormánnyal való együttműködést, információátadást. A cégek csak akkor operálhatnak Kínában, ha hajlandók a kooperációra.

A Facebook, a Twitter, a Google, a Microsoft, a Zoom és a WhatsApp nyilvánvalóvá tette, hogy elkülönül Hongkongban a kínai állam rendeleteitől, és nem ad át adatokat a hatóságoknak. Az Apple még habozik.

A dilemma ott merül fel , hogyha együttműködnek a kínai hatóságokkal, minden bizonnyal számíthatnak a nyugati felhasználók bojkottjára, ha nem, akkor teljesen kimaradnak a világ jelenleg legnagyobb technológiai piacáról, amelyet egyébként amúgy is a kínai cégek uralnak.

A Business Insider tavaly októberében megjelent összegzése szerint a már fentebb felsorolt óriáscégek többsége már régóta ki van tiltva Kínából (a Facebook például már 2009 júliusa óta, az Instagram 2014-től, a WhatsApp meg 2017-től). Az Apple-nek azonban 2019-ben 44 milliárd dollárnyi profitja volt a kínai piacon, ami valamelyest indokolttá teszi a cég tapogatózását.

Érdekesség itt, hogy a TikTok is bejelentette : kivonul Hongkongból. Egyesek szerint ez olyan stratégiai lépés, ami szerint azt kívánják bizonyítani a nyugati felhasználók előtt, hogy ők nem a kínai kormány játékosai.

A TikTok körül már régóta áll a bál, az amerikaiak többször felhozták, hogy kitiltják az országból, mert adatokat szolgáltat a kínaiaknak. Mike Pompeo külügyminiszter még a hónap elején nyilatkozta, hogy hosszabb ideje napirenden van a kínai techcégek szabályozása, a TikTok mellett ugyanúgy a Huawei-el is folyik az adok-kapok. A vádakat mindkét cég tagadta.

Csak zárójelben, de érdemes ezt is megemlíteni: míg az amerikaiak csak fontolgatják, Indiában valóban betiltották a TikTok-ot egy Kínával való, húsz indiai katona életét követelő határvita után, ami a piacot tekintve talán nagyobb csapás a közösségi videomegosztó számára, mintha Amerikából kellett volna kivonulnia.

A Tiktokhoz egyébként Kínában nem lehet hozzáférni, ezt kimondottan a nyugati piacra fejlesztették. A videomegosztó szolgáltatás kínai megfelelője a Douyin, de hozzá kell tennünk: mindkét applikációt ugyanaz a kínai fejlesztő készítette.

A techcégek bojkottja mellett beindultak a nemzetközi diplomáciai reakciók

Nagy-Britannia július 1-jén kijelentette: letelepedési engedélyt, majd állampolgárságot ad az 1997 előtt született, az erre jogosult hongkongi állampolgároknak. Mint a The Economist írja, akik a szigetországba mennek, 5 évig élhetnek és dolgozhatnak ott, azután pedig kérvényezhetik az állampolgárságot. A brit kormány azt is jelezte, hogy a letelepedés szándékával érkező hongkongi polgároknak, nem kell már meglévő munkahelyről, illetve adott fizetési küszöbről szóló igazolást felmutatniuk.

Hongkongban jelenleg körülbelül 350 ezer ember rendelkezik úgynevezett brit tengerentúli útlevéllel és további 2,5 millióan jogosultak ennek megszerzésére. Az útlevél biztosítja számukra a brit konzuli és védelem kérvényezését, de nem ad lehetőséget tartós nagy-britanniai letelepedésre és munkavállalásra.

Amerika sem maradt tétlen, július 14-én Donald Trump elnök aláírta azt a Kongresszus által kétoldalúan elfogadott törvényt, amely kemény szankciókat ír elő azok ellen az amerikai állampolgárok ellen, akik bármilyen formában „segítik a kínai nemzetbiztonsági törvényt”. A törvény azoknak a pénzügyi intézményeknek a büntetésére is kitér, amelyek olyan kínai politikusokkal létesítenének üzleti kapcsolatokat, akik elősegítik a nemzetbiztonsági törvény megvalósítását, végrehajtását.

Mi lesz Hongkong vezető gazdasági pozíciójával?

Kína biztosítani fogja, hogy Hongkong továbbra is „virágozzék”, többek között a tőzsde felpumpálásával: kizárják az amerikaiakat, cserébe rengeteg kínai cég vezeti be a részvényeit. Már július 2-án, a törvény érvénybe lépése után egy nappal 2,8%-ot emelkedett a hongkongi tőzsde – áll a The Economist hasábjain. Mint kiemelik, ettől függetlenül érdemes lesz figyelni a helyi politikai vezetők lépéseit, akik többek között 6,29 milliárd dollárt fizettek egy PR-cégnek, hogy visszaépítsék „Hong Kong imázsát”.

(Források: The Economist (július 4-i kiadása), qubit.hu, nbcnews.com)