A kormány szerint gazdaságfejlesztési modellváltásra van szükség, a fogyasztás serkentése helyett a vállalatok és az infrastruktúra kerülhet előtérbe.
Vállalkozások versenyképesebbé tételére, közúti infrastruktúrára, egészségügyre és a kolozsvári metróra is költene a kormány a szerdán közzétett gazdaságfellendítési terve szerint. Az Orban-kabinet hivatalosan csak 18 órakor mutatta volna be a román gazdaság újraindítását célzó stratégiáját, a dokumentum viszont már délelőtt megjelent a sajtóban.
A dokumentum szerint gazdaságfejlesztési modellváltásra van szükség, az eddig főként fogyasztás serkentésére alapozó gazdaságpolitikát olyan programoknak kell felváltania, amelyek elsősorban a vállalkozások fejlesztését és versenyképesebbé tételét célozzák. A kormány stratégiája emellett az infrastrukturális beruházások, a gazdaság és közigazgatás digitális átalakításának jelentőségét is kiemeli, valamint arra is kitér, hogy a gazdaságot fel kell készíteni az új technológiai forradalomra, valamint elő kell készíteni a fenntartható gazdaságra való átállást.
A kormány szerint a gazdaságfejlesztési stratégia célkitűzése, hogy 2025-re a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP romániai szintje elérje az EU-s átlag 87%-át. A célkitűzéssel kapcsolatban mindenképp érdemes megjegyezni, hogy 2019 végén ugyanez az arány 69% volt, tehát a román gazdaságnak különösen jó teljesítménnyel kellene előállnia egy ilyen szintű felzárkózáshoz.
Hogyan akarja ezt elérni a kormány?
Visszatérve a gazdaság fellendítésére vonatkozó tervekhez, a kormány újdonságként több pénzügyi támogatási programot is bejelent a dokumentumban, igaz, csak nagyon kevés részletet közöl ezekkel kapcsolatban. A vállalkozások újraindulását forgótőke- és beruházás-finanszírozásra vonatkozó támogatásokkal szeretnék serkenteni, ennek a programnak a költségvetését körülbelül 1 milliárd euróban szabják meg. Nagyságrendileg ugyanennyit költenének KKV-k vissza nem térítendő támogatására is, de a mezőgazdaság támogatására is megjelöltek 400 millió eurót. Nagyobb tételnek számít még a dokumentumban az az évente elköltésre kerülő 1,5 milliárd euró, amelyből az új beruházásokat, illetve azokat a vállalatokat támogatnák, amelyek újragondolják tevékenységüket.
A dokumentum szerint a nagyvállalatok támogatására is jelentős összeget fordítana a kormány, állami garanciavállalások révén segítenék a nagy cégek beruházásainak és forgóeszközeinek finanszírozását: itt 8 milliárd lejes költségvetéssel és 600 támogatott vállalattal számolnak.
A már meglévő munkahelyeket védő programok mellett (kényszerszabadság támogatása, a kényszerszabadságról visszatérők fizetésének részleges átvállalása) a kormány egy rugalmas munkaidőt támogató programot is felsorol az intézkedések között, amellyel azokat a vállalatokat segítenék, amelyek az alkalmazottak elbocsátása helyett a rövidített munkaprogram mellett döntöttek. A programmal a kormány a bruttó munkabér és a valóban ledolgozott munkaórák után járó munkabér különbözetének 75%-át vállalná át a kormány. Emellett 150 millió lejt azoknak a vállalatoknak a támogatására irányozna elő a kabinet a dokumentum szerint, amelyek az alkalmazottak képzésére szeretnének költeni.
A dokumentum a mezőgazdasági ágazat fejlesztésére is több pontban sorol fel megoldásokat. Az egyik legérdekesebb projekt 8 olyan regionális raktár felépítését írná elő 120 millió euró ellenében, amelyek a helyi mezőgazdasági termelők termékeit válogatnák, csomagolnák és hoznák forgalomba. Talán kicsit kevés, mindössze 48 millió euró van előírányozva a gazdaságfellendítési tervben öntözőberendezések megvásárlásának támogatására (egyenként legfennebb 6 ezer euró lenne lehívható erre a célra), emellett 200 millió euróval támogatnák a vidéki környezetben alapított olyan vállalkozásokat, amelyek munkahelyeket hoznak létre (40 ezer eurós témogatás 2 létrehozott munkahely után, és legfennebb 100 ezer eurós támogatás 5 létrehozott munkahely után).
Új pénzügyi intézmények is létrejönnének
A dokumentum szerint a kormány két jelentősebb pénzügyi intézményt is létrehozna. Megalapítanák az Román Befektetési Alapot (FRI), amely stratégiai jelentőségű beruházásokat finanszírozna úgy, hogy résztulajdont szerezne a vállalatokban a finanszírozástért cserébe, de úgy tűnik, hogy a kormány kockázati tőkebefektetésekben is gondolkodik ugyanennél a befektetési alapnál újonnan alapított vagy alapítás előtt álló, ígéretes vállalkozások esetében. Az alap 300 millió euró tőkével indulna, és képzési és promoválási szerepet is kapna.
Létrehoznák emellett az Országos Fejlesztési Bankot is, amely más EU-s tagállamokban már működő modellek alapján a tőkepiacról szerezne finanszírozást, és kedvező feltételek mellett nyújtott hitelekkel tudná finanszírozni az országosan stratégiailag fontosnak ítélt beruházásokat.
Komoly célok az infrastruktúra területén
A dokumentum a bemutatott infrastrukturális projektek között több olyan fejlesztést is felsorol, amelyek már kivitelezés alatt állnak. A kormány szerint a következő években 407,3 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat kell befejezni Romániában, ezek összesített költsége 4,3 milliárd euró. A dokumentum a Nagyszeben-Pitești autópálya (1., 4., és 5. szakasz), a Craiova-Pitești gyorsforgalmi út, az Észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak-Bors szakasza, a Szászsebes-Torda autópálya, a bukaresti körgyűrű, Bákói kerülőút és a Brăila-i Duna-híd befejezését írja elő.
Ami érdekesebb, hogy a dokumentum kitér a még nem elkezdett autópályák kivitelezésére is. Arra vállalkoznak, hogy 2020 és 2030 között 3000 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat építenek Romániában, illetve autópályákkal összekötik az ország történelmi régióit. Ennek becsült költsége 31 milliárd euró, és a dokumentum gyakorlatilag az összes tervbe vett autópályát felsorolja (például a Marosvásárhely-Jászvásár sztrádát is), de az autópályák mellett a Gyalu-Kolozsvár-Apahida transzregionális út is szerepel a listán.
Ahogy több helyi érdekeltségű vasút is szerepel az infrastrukturális projekteknél, köztük a Magyarnádas-Kisbács-Kolozsvár-Apahida-Nemeszsuk-Bonchida között közlekedő helyi érdekeltségű vasút, de a dokumentum a kolozsvári metrót is a fejlesztések közé sorolja. A dokumentum egyébként azt írja elő, hogy Romániában a következő tíz évben 18 milliárd eurót kell elkölteni a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, ez az összeg 3 ezer kilommétrnyi vasút felújítására lehet elég.
Az egészségügy és az oktatás segítésére is vannak tervek
Ami az egészségügyet illeti, az Orban-kormány által kidolgozott stratégia szerint 2021 és 2027 között összesen 1,64 milliárd eurót kellene elkölteni a kolozsvári, a jászvásári és a craiovai regionális sürgősségi kórházak felépítésére. Ugyanebben az időintervallumban a kormány arra tenne vállalást, hogy 17,5 milliárd lejt fordítson az állam az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére. Ez a pénz 1450 vidéki orvosi központra, 25 megyei kórházra és 110 városi kórházra kerülne elköltésre.
A gazdaságfejlesztési terv az oktatás esetében is komoly számokat sorol fel. A dokumentum szerint létrehoznának egy iskolák felújítására és modernizálására vonatkozó programot, amely részeként 2021 és 2027 között 6,05 milliárd lejt költenének el 2488 iskolára. A gazdaságfejlesztési terv emellett 180 hosszabbított nyitva tartással működő óvoda (146 millió euró) megépítését is tartalmazza, emellett 40 iskolai kampusz, 30 egyetemi bentlakás megépítésével is számol, ami 2, illetve 1,25 milliárd lejbe kerülne.
A gazdaságfellendítési terv főbb pontjai ebben a dokumentumban olvashatjátok.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!