Minden, amit tudni kell a július 1-jei gázárliberalizációról. Drágul vagy sem a földgáz?

Július elsejétől a földgáz-kereskedő cégek esetében szabadpiaci körülmények lépnek érvénybe, tehát megszűnik a lakossági fogyasztók számára biztosított földgázár államilag szabályozott küszöbe, amelyet 68 lej/MWh-ban határoztak meg. Ez azt jelenti, hogy egészen június utolsó napjáig a termelőktől ekkora összegért vásárolják a földgázt a kereskedők, július elsején azonban megszűnik ez a gyakorlat.

A liberalizáció időpontját még az év elején, az 1. számú sürgősségi kormányrendelettel hagyta jóvá a kormány, amely a 2012/123-as törvényt módosítja.

A 123-as törvényben eredetileg 2021. július 1-jét határozta meg a liberalizáció időpontjának, az elmúlt években pedig folyamatosan ment a huzavona, nem is olyan rég, 2019 márciusában módosították 2022-re a dátumot, amit legutóbb az 1. számú sürgősségi kormányrendelettel írtak át végül az idei dátumra – mondta el a Pénzcsinálók megkeresésére Nagy-Bege Zoltán , az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.

Nagy–Bege elmondása szerint a gázárliberalizáció az államnak nem föltétlen az érdeke, viszont még az EU-s csatlakozás előtt vállalta Románia, hogy liberalizálja a piacot. 2018-ban jóváhagyták a 114-es kormányrendeletet, ebben szerepelt ez a 68 lej/MWh-os összeg, ekkor az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen. Az indítvány megszüntetésének pedig az volt az egyik feltétele, hogy a kormány előrehozza a liberalizáció időpontját. Tehát lényegében politikai döntés alapján esett a dátum 2020. július 1-jére – pontosított az ANRE alelnöke.

„2017-ben volt még egy hasonló liberalizáció, április 1-jén a lakosságnak szánt földgáz beszerzését illetően. Ez azonban egyszintes határozat volt, a végső árat továbbra is megszabta az Energiaár Szabályozó Hatóság, ellenőrizve a kereskedők költségeit és annak függvényében alakították ki a lakossági fogyasztói árakat. Ami most történik abban különbözik, hogy a végső ár szabályozása és a nagykereskedelmi beszerzés is megszűnik, valamint ezentúl a kereskedők már a szabad piacról kell beszerezzék a lakosságnak szánt gázt, ugyanúgy, ahogy eddig az ipari fogyasztóknak is”– mondta el Nagy-Bege.

Mint kiemelte: az árat azonban több komponens adja, így július 1-je után is lesz olyan terület, ami szabályozott marad, ez pedig a hálózati díj. „Lévén, ezen a területen jelenleg monopóliumok vannak, amelyeket kontroll alatt kell tartani. Ez Európa-szerte így történik, szabályozva van a gázelosztói díj és a szállítási díj” – hangsúlyozta az ANRE alelnöke.

Romániában a szállítást csak a Transgaz végzi, ő pedig nem használhat olyan árakat, amilyeneket akar – folytatta.

Mit kell tudniuk a fogyasztóknak?

Az ANRE alelnöke három pontban mondta el, mi az, amire a fogyasztóknak figyelniük kell:

1. A mostani liberalizáció a kereskedőket érinti, akiknek nincsenek vezetékeik. Senkinek nem kell olyan aggodalma legyen, hogy vezetéket, kábeleket, csöveket vagy gázfogyasztás mérőt kellene cserélnie.
2. A májusi, júniusi számlákkal a kereskedők kötelező módon kellett küldjenek értesítőt, amiben pontosan leírják, mi fog történni július 1-jétől. Ugyanakkor egy árajánlatot is csatolniuk kellett, ami alapján eldönthették a kliensek, maradnak július 1-je után a szolgáltatónál, avagy sem. Aki nem akar váltani és megfelel az adott árajánlat, annak nem kell tennie semmit. Aki pedig új kereskedőt szeretne, a www.anre.ro oldalon található gázár-összehasonlító segítségével szemlézheti és hasonlíthatja össze a kereskedők kínálatait. Mint az alelnök kihangsúlyozta az árajánlatokat minimum egyéves időszakra kérjük, mert a gázárak ciklikusan, évszakokhoz mérten változnak. Ha csak egy bizonyos időszakra kérjük ezeket az ajánlatokat, nem kapunk reális képet az árakról. A szolgáltatói váltásnál törvény írja elő, hogy a kereskedővel való szerződésbontás maximum 21 napon belül meg kell történjen. Minden bürokratikus és egyéb intézkedést az újonnan választott kereskedő bonyolít le.
3. Ne írjunk alá olyan szerződést, ahol a kereskedő bármilyen egyeztetés vagy előzetes megkeresés nélkül változtathatja az árakat!

A kereskedők monopóliumát azok rengethetik meg, akik eddig nem kereskedtek földgázzal

„Romániában két nagy kereskedő van, akik a romániai piac 90%-át fedik le, körülbelül fele-fele arányban. Az ország északi részén dominál az E-on, délen pedig az Engie. Igaz, az E-onnak és az Engienek is van gázelosztó cége (Delgaz Grid ill. Distrigaz Sud Retele), de nagyon szigorú törvények szabályozzák azt, hogy az elosztói és kereskedői tevékenységet különválasszák. A maradék 10%-on több kisebb cég osztozik, azonban ők annyira picik, hogy nem nagyon tudnak majd jelentős konkurenciaként fellépni, vagy hogy bármiféle reakcióra kényszerítsék a két nagyot” – részletezte Nagy-Bege.

„Érdekes azonban az a tendencia, miszerint azok a cégek próbálnak majd betörni a piacra, akiket eddig villamosenergia szolgáltatókként ismerünk: az Electrica, az Enel, vagy a Cez. Ők több milliós klienskörrel rendelkeznek, és nekik van esélyük arra, hogy felnőjenek az E-on és az Engie mellé”– folytatta.

Egyelőre a reális konkurencia hiánya miatt van az, hogy július 1-től a két óriás cég nem hajlandó árat csökkenteni annak ellenére sem, hogy a nagykereskedelmi piacon a földgáz ára nagyon lecsökkent, ami igen kedvező a fogyasztók szempontjából – emelte ki továbbá Nagy-Bege.

A jelenlegi alacsony árak annak is betudhatók, hogy a legutóbbi tél nagyon enyhe volt egész Európa-szerte, erre rátesz a márciusban érkező világjárvány, a gazdasági leállás, így a kereslet csökkenése.

„Olyan mélységet értek el a földgázárak, amit a 13 évi szakmai tevékenységem során még sosem tapasztaltam. Egészen oda jutottunk, hogy az import gáz olcsóbb, mint a belső termelésből származó földgáz” – magyarázta a szakértő.

Kérdéses továbbá, hogyan alakul a koronakrízis. Ha minden ideális ütemben visszaáll, akkor várhatóan enyhe emelkedés lesz a földgázáraknál. Most ugyanis annyira kedvezőek az árak, hogy elkerülhetetlen a drágulás ilyen megközelítésből. Azonban, ha a járvány még jó ideig kifejti hatását, akkor az is lehet, hogy a következő időszakban az árak nem változnak – fejtette ki a szakértő, majd hozzátette: mivel megnyílik a kapu a konkurencia előtt, a két óriáscég nem fog elrugaszkodni az árakkal. A lényeg, hogy ne vonjunk le téves következtetéseket olyan elemzésekből, amelyek egy-két napi mutatókat vesznek figyelembe.

Idén télen főleg Bulgárián és Magyarországon keresztül jött be az import gáz

„Sok éves átlag alapján Romániában 10-20 százalék között ingadozott az import földgáz részaránya. Az ellátás többi részét belső termelésből fedeztük”– magyarázta Nagy-Bege.

Kelet–Európát, és így Romániát is főleg orosz gáz látja el, amelyet Ukrajnán keresztül szállítanak. Mivel a tavaly olyan hírek röppentek fel, hogy bizonytalan az oroszokkal való megállapodás, idén télen például főleg a Bulgárián átívelő vezetékekből érkezett nagy mennyiségű földgáz, valamint Magyarországon keresztül, ami többnyire szintén orosz gáz – ismertette a szakértő.

„Mindig az volt Romániában, hogy a belső termelésből származó, lakosságnak szánt gáz olcsóbb volt, ennek ugye a kormány szabta meg az árát. Az import mindig drágább volt, ezért csak végszükség esetén fordultak hozzá, téli, hideg hónapokban. Most pedig eljutottunk oda, hogy az import olcsóbb lett, ezt a tendenciát már télen lehetett látni”.

Az ANRE alelnöke külön kitért a termelői piacra is: „mint ahogy a lakossági kereskedésnél is két nagy cég van, úgy a nagykereskedelmi piacot is két cég uralja: a Petrom és a Romgaz, utóbbi többségi állami tulajdonú. Ők ketten lefedik a romániai földgáz-termelés 95%-át, mellettük van még 5 kistermelő, akik osztozkodnak a maradék 5%-os részesedésen. Tehát ezen a területen is oligopolium áll fent”.

„Egyértelműen érezhető, hogy a piacon szükség van a reális esélyekkel rendelkező konkurenciára, mert amikor tehették, a Petrom is és a Romgaz is alig 1-2 lejjel az import ár alatt adták el a földgázt” – folytatta.

Nagy-Bege szemléltető példát is adott: a tavalyi év elején 120-130 lejes áron adták a belső termelésű földgázt, idén június 20-án például ugyanazok a termelők 38 lejjel kereskedteka nagyereskedelmi piacon, annak a nyomására, hogy olcsó az import, valamint, hogy nem lesz ukrán beszállítás, és így növekedett az importkapacitás Bulgária és Magyarország felől. Az ezekből az országokból érkező gáz beszállításának gyakorlatilag csak a kereslet szab határt – fejtette ki Nagy-Bege Zoltán.