IMM Invest: sok a csalódott vállalkozó, de csak részben jogosak a kritikák

„Az elsők között regisztráltunk az IMM Invest programba, az iratkozás a kezdeti döcögés után egész jó ütemben haladt. A kérést nagyon hamar továbbították a bankhoz, véleményem szerint megfeleltünk minden kritériumnak. A bank részéről érkező válasz azonban meglepett, mint utólag kiderült, nagyon kevés hitelt kaphatok, így már nem érte meg nekem és visszakoztam. Nyilvánvalóan nem ingyen pénzre számítottunk, de sokkal inkább hajlok arra, hogy a programon kívül kérjek hitelt” – fejtette ki a

Pénzcsinálók

nak egy neve elhallgatását kérő vállalkozó, hogy számára miért volt negatív élmény a kormány vállalkozásokat megsegítő garanciaprogramja.

Mint mondta, a kormány kommunikációja révén valóban elhitte, hogy a válsághelyzetre való tekintettel ezúttal könnyebben és gyorsabban szerezhet hitelt a forgótőke finanszírozásához. Szerinte most pont a gyorsaság számítana, de az ügyintézés az IMM Invest esetében beletelhet egy, de akár másfél hónapba is. Emellett azzal is szembesülnie kellett, hogy állami garancia ide vagy oda, néhány hónappal ezelőtt, a „békeidőkben” kedvezőbbek voltak a feltételek.

És a számok alapján ez nem egyedi történet. A kis- és középvállalkozások hitelezésének támogatására indított állami garanciaprogramban számos KKV kérését utasítják vissza a bankok. A Goodwill Consulting tanácsadó cég hétfői adatai szerint eddig 62 456 KKV-t regisztráltak a programba, ebből 50 925 vállalkozás esetében fogadták el a programba való regisztrációt, ezek a cégek jelen állás szerint banki ellenőrzés alatt állnak. A bankok eddig 2119 vállalkozónak adtak hitelt (a pénzügyminiszter egy hete 3 ezer vállalatról beszélt).A vállalkozók által választott bankok ugyanakkor eddig 8332 KKV kérelmét utasították vissza. Ezek a cégek saját döntésük szerint jelentkezhetnek más bankokhoz.

Az IMM Invest program feltételeiről egyébként bővebbenITT írtunk.

Részben jogosak a vállalkozók részéről érkező visszhangok, de azért előre lehetett tudni, hogy a bankok saját feltételeket szabnak majd

A témával kapcsolatban megkerestük Nagy-Imecs Pétert , a Goodwill Consulting ügyvezető igazgatóját. A cég az IMM Invest programba való regisztrációval kapcsolatban számos KKV-nak nyújtott tanácsadói szolgáltatásokat.

Nagy-Imecs kifejtette, az IMM Invest gyakorlatilag úgy volt meghirdetve, hogy a program szintjén nagyon enyhe indulási feltételeket szabtak, így akármilyen cég igényelhetett hitelt, nem szabtak hitelképességre vonatkozó alapvető feltételeket. Annyit tüntettek fel csupán, hogy az illető KKV-nak ne legyen negatív tőkéje. Viszont a program enyhe alapfeltételei mellett minden bank saját feltételei is érvényesek, amelyek bankonként valamelyest eltérőek. Ilyen értelemben várható volt, hogy nagy lesz a visszautasítási arány a bankok részéről – hívta fel a figyelmet a szakértő.

„A gyakorlatban ez úgy történt, hogy az online regisztráció nagyon megengedő szakasz volt, ahol lényegében csak azt kellett bebizonyítaniuk, hogy betartanak bizonyos feltételeket, valamint azt, hogy egyáltalán mikró-, kis- vagy középvállalkozások. A programnak ebben a szakaszában hitelképességről nincs szó. Így elég nagy sikerarányt láthattunk a jelentkezéskor, ráadásul általában már 72 órán belül jöttek a válaszok, hogy rendben van a jelentkezés, és küldik tovább a kiválasztott bankhoz. Emiatt lehetett olyan érzésük a vállalkozóknak, hogy már sínen vannak”– magyarázta a szakértő.

Mint Nagy–Imecs kifejtette, olyan szempontból nem jogos a vállalkozók felháborodása, hogy a programba az alapvető feltételek mellett belefoglalták, minden banknak jogában áll a saját hitelfeltételeit minderre rávetíteni.

Egy másik szempont szerint viszont érthető a csalódás. A program ugyanis úgy volt kitalálva, hogy olyan cégek is hitelhez juthassanak, akik eddig nem kaphattak volna, mert például nem tudtak saját garanciát vállalni, nem rendelkeztek saját ingatlanokkal, vagy nem voltak annyira nyereségesek. Ezt az impaktot egyelőre nem lehet a gyakorlatban látni – hangsúlyozta a szakértő.

„Mi azt látjuk, hogy a bankok ugyanolyan feltételek mellett bírálják el az IMM Invest program során kérvényezett hiteleket, mint a saját hiteleiket, azaz mintha piaci hitelként kezelnék. Nem veszik figyelembe, hogy az állam garanciát vállal” – tette hozzá.

A program olyan szempontból sikeres, hogy a hitelezés a válság alatt sem állt le

„A bankokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot és kérdeztük mi is, hogy miért nem enyhítenek a hitelezési feltételeken, miért nem veszik figyelembe azokat az elveket, amiket a finanszírozó (állam) kigondolt, és hogy miért jelentkeztek a programra, ha ennyire szűrik a jelentkezőket. Az ő válaszuk – amit szintén nehéz cáfolni – az az, hogyha nem lett volna ez a program, akkor ebben a válságban a hitelezési folyamatok teljesen leálltak volna. Szerintük nem jogos azzal szembesíteni a bankokat, hogy állami garanciák mellett enyhítsenek a feltételeken, és az sincs rendben, hogy a mostani hitelfeltételeket a válság előtti kritériumokkal hasonlítjuk össze” – mondta a szakember.

Nagy-Imecs szerint, ha nem lett volna az IMM Invest, akkor konkrétan nem lenne hitelezés. Tehát, a bankok úgy közelítik meg ezt a kérdést, hogy az IMM Investnek köszönhetően tudják folytatni a hitelezési ritmusukat. Amit elvárt volna a gazdaság, hogy ne az eddigi hitelezési kritériumok alapján, úgymond felgyorsult és könnyebb tőke menjen a piacra, az nem tűnik egyelőre megvalósíthatónak – érvelt a szakértő.

„Ilyen értelemben nem lehet kijelenteni, hogy a program csőd lenne, mert ha a bankok állítása igaz, akkor az IMM Invest nélkül még ennyi hitelezés sem lenne.Az is lehetséges, hogy a bankok a program nélkül kivárták volna ennek a válságos időszaknak a végét, és nem biztosítottak volna egyáltalán tőkét” – emelte ki Nagy-Imecs.

„A három hónapos ROBOR + a 2 vagy 2,5%-os kamat talán a válság előtti időszak hiteleihez képest még egy picit drágább is. Ez piaci ár, hitelvonalakat láttunk ennél kisebb kamatokkal is, viszont nagy segítség, hogy év végéig a kamatot az állam fizeti a vállalkozók helyett, és ez a periódus akár még 2021 vagy 2022 végéig is hosszabbodhat” – emelte ki.

Az IMM Invest működik, de önmagában nem hoz gazdasági fellendülést

A témával kapcsolatban megkerestük Antal Lóránt RMDSZ-es szenátort, a parlament gazdasági bizottságának tagját, aki elmondta: az IMM Invest önmagában nem megoldás a gazdasági válságra, hanem a megoldásnak csak egy részét képezi. Szerinte ezért lett volna szükség arra, hogy a kormány egy sokkal átfogóbb gazdaságélénkítő programot dolgozzon ki.

Mint elmondta, az IMM Invest még Radu Oprea volt kis- és középvállalkozásokért felelős miniszter idejében látott napvilágot 2016-ban. Ennek az volt a lényege, hogy az állam még békeidőben garanciákkal segítse a kisvállalkozók hitelezését. A mostani kormány aktualizálta ezt a programot és kihirdette, mint gazdaságélénkítés.

„Jómagam a gazdasági bizottságban letettem egy módosító javaslatot, amit úgy a szenátus, mint a képviselőház elfogadott. Ez arra vonatkozik, hogy ne tévesszük meg a vállalkozókat, hanem határozzunk meg egy világos határidőt, amin belül tájékoztatjuk a jelentkezőket; tudják meg időben, hogy egyáltalán jogosultak-e az állami garanciákra és különböző hitelkonstrukciókra avagy sem. A jogszabály szerint 14 naptári napon belül kötelezően kell tájékoztassák az igénylőt a kérvény elbírálásának eredményéről” – mondta el a szenátor.

„Az én értesüléseim szerint nem igaz, hogy kevesen kaptak hitelt, ezres nagyságrendben vannak jogosultak. Ezért volt szükség a 14 napos határidőre is, mert ezen keresztül szorítani tudjuk a bankokat, a kormányt és a nemzeti garanciaalapot arra, hogy gyorsan elemezzék a hitelkérelmeket, ugyanakkor gyorsan adjanak választ az igényekre” – hangsúlyozta.

„Tény az, hogy ez a program az adott körülmények között jó lehetőség a cégeknek. Tény az is, hogy olyan vállalkozásoknak, akik a válság előtt problémákkal küszködtek, vagy csődközeli helyzetbe kerültek, önmagában ez a program nem segítség. Viszont jól jöhet azoknak, akik a krízis előtt már konszolidált vállalatok voltak, akik a járvány miatt kerültek rossz helyzetbe” – összegezte a szenátor.

Ami igazán beválhat: kölcsönökből masszív infrastrukturális befektetések

Mivel az RMDSZ gyakran bírálta a kormány gazdaságélénkítő programjait, rákérdeztünk arra, hogy szerintük mi hozhatna valós eredményeket. „Van egy jó mondás: nem kell mindig feltalálni a spanyol viaszt, néha nem szégyen másoktól tanulni. Ha körbenézünk Közép-Kelet-Európában, vagy kissé nyugatabbra, látunk olyan helyeket, ahol gyorsan tudtak reagálni a gazdasági kérdésekre” – mondta.

A szenátor szerint most az EU azon engedményére kell koncentrálni, miszerint felfüggesztették a 3%-os államháztartási hiánnyal kapcsolatos korlátozásokat. Elmondta, be kell vonzani forrásokat az állami költségvetésbe, és azon keresztül olyan masszív infrastrukturális projekteket kellene felpörgetni, amelyek számos gazdasági területet érintenek. A szenátor szerint Románia esetében gyakran az volt az akadály, hogy az Unió által megszabott államháztartási hiányt nem lehetett átlépni, ezért nem tudott nagyobb lélegzetvételű befektetésekre pénzt szerezni.

Képünk illusztráció/Forrás: enterpreneur.com