Amilyen bonyolultak a termelési láncok, még gazdasági dominóhatástól is lehet tartani

A Világgazdasági Fórum hagyományosan minden év elején megnevezi azt a 10 legfontosabb globális kockázati tényezőt, amely az adott évben a legnagyobb veszélyt jelentheti a világgazdaság számára. Ahogy a korábbi években, úgy a listán idén sem szerepelt a járványok terjedésével kapcsolatos félelem. Az elemzés publikálását követő héten aztán a kínai Vuhan városában vesztegzárat rendeltek el az új típusú koronavírus megfékezése érdekében.

Ezzel a felütéssel indítja a Román Nemzeti Bank azt a májusi inflációs jelentésében szereplő gyorselemzést, amelyben a koronavírus román gazdaságra gyakorolt hatásait tekinti át. A néhány oldalon át tartó helyzetértékelőben a jegybank szakértői azzal kapcsolatos becsléseket is publikálnak, hogy a különböző ágazatok mennyiben fogják megszenvedni a jelenlegi válságot.

Gazdasági előrejelzéseket közzétenni egyelőre nem egyszerű a jegybank szerint, az sem segít, hogy nem igazán van tapasztalatunk egy hasonló jellegű válsággal kapcsolatban. Egészségügyi megközelítésben utoljára egy évszázaddal ezelőtt volt példa hasonló eseményekre, így értelemszerűen gazdasági szempontból párhuzamba állítani az 1918-as spanyolnátha és a koronavírus-járvány hatásait nem igazán lehet. Ugyan a 2008-ban kezdődő pénzügyi és gazdasági világválsághoz viszonyítva is lehet találni hasonlóságokat, annak a válságnak az okai, valamint a bizonytalanság forrásaival kapcsolatos tényezők eltérőek voltak.

Így egy kicsit a sötétben tapogatózunk, és bár a jegybank szerint vannak biztató információk azokról a gazdaságokról, amelyek a leállást követően most újraindultak – kiemelik Kínát, ahol ugyan fokozatosan, de a gazdaság közeledik a teljes kapacitáson való működéshez –, a globális beágyazottság miatt szinte kizárt, hogy a világ országainak gazdaságai ne egymással párhuzamosan, szinkronban kezdjék meg a felépülést. Addig is, a legnagyobb kérdőjel természetesen a jegybank szerint is az, hogy mikor találunk egészségügyi megoldást a jelenlegi válságra, a bizalmatlanság megszüntetéséhez vakcinára vagy hatékony kezelésre volna szükség, ellenkező esetben nagyon nehéz a fellendülés várható üteméről elemzéseket készíteni – mutatnak rá.

Dominóeffektusra lehet számítani a román gazdaságban is?

Ami a hazai gazdaságot illeti, a jegybank gyorselemzése rámutat, hogy a korlátozások feloldását követően is félő, hogy a legsúlyosabban érintett területek még egy ideig nem térnek magukhoz. Várakozásaik szerint a turizmus és a tartós fogyasztási cikkek piacának talpra állását nem fogja segíteni a munkaerőpiacon jelentkező sokkhatás, valamint az ehhez köthető fogyasztásvisszaesés. A jegybank elemzése itt példaként azt hozza fel, hogy egy háztartás a pénzügyi helyzetének romlása esetén elsősorban a különböző turisztikai csomagok lefoglalását, és például az autóvásárlással kapcsolatos terveit halasztja el. Ebből kiindulva úgy vélik, hogy a gazdaság gyors helyreállásával kapcsolatos várakozások meglehetősen optimisták, a kereslet visszaesése ugyanis szintén nagyon mély nyomot hagyhat a gazdaság teljesítményében.

Ráadásul a különböző ágazatok komplex összecsatoltsága miatt a tovagyűrűző hatásokkal is számolni kell, már csak azért is, mert az ügyfél-beszállítói kapcsolatok igen gyakran lépnek túl egyetlen meghatározott tevékenységi területen. A jegybank arra figyelmeztet, hogy amennyiben egy ágazat teljesítménye csökken, az könnyen magával ránthat más területeket is. A kőolajipar példáját hozzák fel, és arra mutatnak rá, hogy bár a szektort közvetlenül nem érintette a járvány, a korlátozó intézkedések és a szállítmányozási ágazat szenvedése miatt világszerte csökkent a kőolaj iránti kereslet, ami oda vezetett, hogy az egyik legfontosabb kőolajfajta, a WTI világpiaci ára negatív tartományba esett.

A jegybank szerint itthon is számos olyan területet lehet azonosítani, amelynek nagy a kitettsége olyan területekkel szemben, ahol nagy valószínűséggel visszaeséssel kell számolni a következő időszakban. A legfontosabb kérdés most az, hogy hány vállalatot érinthet mélyen a negatív keresleti sokk, és a termelési láncokon mennyire súlyos dominóhatás fog jelentkezni – mutatnak rá a szakértők.

A képek itt és itt érhetőek el nagyobb felbontásban.

A nagy kérdés: mi várható a különböző ágazatokban?

A turizmus, a vendéglátóipar és a rekreációs szolgáltatásokat nyújtó vállalatok és intézmények esetében a helyzet katasztrofális, a kérdés inkább az, hogy az alkalmazottak 6%-át foglalkoztató területek, amelyek 2018-ban a román gazdaságban keletkező bruttó hozzáadott érték 4%-át állították elő, hogyan tudják újraindítani a tevékenységeiket. A jegybank szerint a helyzetüket kissé nehezíti, hogy a leállás alatti alternatív megoldások (ételkiszállítás, online előadások) csak elenyészően tudták enyhíteni az ágazatban keletkező károkat. Ami a perspektívákat illeti, a jegybank elemzése itt sem tűnik optimistának, ismételten kiemelik, hogy az aggregált kereslet csökkenése különösen súlyosan érintheti az ágazatot, emellett az is fontos kérdés, hogy a vendégek mennyire lesznek tartózkodóak az esetleges egészségügyi kockázatok miatt. A jegybanknak ugyanakkor van egy pozitív meglátása is, szerintük az némiképp segíthet a turizmusnak, ha a várakozásoknak megfelelően a külföldi utazások helyett inkább a belföldi desztinációk felé orientálódnak a hazai turisták.

A kis- és nagykereskedelem sebei ágazatonként eltérőek lehetnek: bár a nagy bevásárló központokat bezárták, a szupermarketek egészen jól átvészelték ezt az időszakot, különösen az alapvető szükségleteket kielégítő termékek fogytak jól a polcokról. A szállítmányozási és raktározási iparág helyzete is nagyon hasonló a nagy- és kiskereskedelméhez, hiszen voltak nagyon jól (vagy inkább talán szerencsésen) pozicionált logisztikai vállalatok, amelyek jól átvészelték az elmúlt hónapokat. A kereskedelem és szállítás területeinek jövőben teljesítményét is várhatóan meg fogja határozni a fogyasztás csökkenése, azonban tevékenységi szegmensenként várhatóan változó mértékben lesznek érintettek a vállalatok.

A mi szempontunkból nagyon meghatározó lesz az is, hogy globálisan mi történik majd az autóiparban. Hónapokig a beszállítói láncok megbénulásáról, üzemek teljes leállásáról szóltak a hírek. A tőzsdei események is arra világítottak rá, hogy a gépjárműgyártás lehet az egyik legnagyobb vesztese a jelenlegi válságnak, a várakozásoknak megfelelően a kereslet is bezuhant, Európában az újonnan vásárolt autók beíratása 55%-kal esett csak márciusban. A romániai gépjárműipar ugyanakkor kevésbé nagy veszteségeket szenvedhet el, mint más országokban, köszönhetően elsősorban annak, hogy még mindig jelentős versenyképességbeni előnye van a hazai üzemeknek az ár-érték arány tekintetében. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet a jegybank szakértői, hogy bár a 2008-2009-es válságból a hazai gépjárműipar jól került ki, azóta a hazai gyártók jellemzően magasabb áron kínált modellek felé orientálódtak, és a munkaköltséggel kapcsolatos előnyeikből is sokat veszítettek a bérek felzárkózása miatt, így a két válságot nem feltétlen helyes párhuzamba állítani. A Renault bejelentése óta az is nyilvánvaló, hogy a 2020-ra tervezett nagy fejlesztési tervekből nem sok minden fog megvalósulni. Romániában 2019-ben 490 ezer autót gyártottak, 350 ezret a Dacia, 140 ezret a Ford. A mioveni-i üzemben elhalasztott fejlesztések, és a craiovai üzem kihasználtságnövekedésének megtorpanása miatt ez az szám várhatóan nem fog 700 ezerre emelkedni, ami a hazai autóipari beszállító vállalatok számára is rossz hír.

A jelenlegi válságnak nem sok nyertese van, a jegybank szerint azonban az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a vegyipar jól jöhet ki a mostani krízisből. Ezek a termelők még az egészségügyi válság csúcspontján is teljes kapacitással folytatták működésüket, a jegybank szakértői szerint arra is minden esély megvan, hogy középtávon is kitartson a lendület. Ha viszont azt is figyelembe vesszük, hogy ezek az ágazatok a feldolgozóiparnak kis részét teszik ki (a bruttó hozzáadott érték 6%-a keletkezik ezekből az ágazatokból, míg a többi feldolgozóipari ágazat esetében ez az arány 15%), akkor a jegybank szakértői szerint általánosságban jól megalapozottnak tekinthető a gazdaság teljesítményével kapcsolatos aggodalom.

Az építkezési szektor esetében is komolyabb megtorpanásra számít a jegybank, hiszen az ágazat jellemzően akkor dübörög, amikor a gazdaság teljesítménye is erős. Az elemzés szerint a jövedelmek csökkenése minden bizonnyal visszaveti majd a nagyobb értékű ingatlanvásárlások iránti igényt, így várhatóan az ingatlanfejlesztő vállalatok is kénytelenek lesznek visszafogni a beruházásaikat. A jegybank szerint a kormány részéről ilyen helyzetben anticiklikus megközelítésre lenne szükség, be kellene lendíteni az infrastrukturális beruházásokat, azzal kapcsolatban viszont nagy a kérdőjel, hogy erre a költségvetésben van-e megfelelő mozgástér.

Nagy előny ugyanakkor a következő időszakot illetően is – emeli ki a jegybank –, hogy az elmúlt években az IT&C ágazat egyre nagyobb szeletet foglalt el magának a román gazdaságban. Az elemzés emlékeztet, hogy a szektor 5%-át adta a román gazdaságban keletkező bruttó hozzáadott értéknek, és a jelenlegi helyzetben – amikor nőtt az otthon töltött idő, az otthoni vagy távolsági munkával kapcsolatos IT-megoldások iránti igény – minden körülmény adott lehet ahhoz, hogy folytatódjon az ágazat robosztus teljesítménye. Ugyanakkor az a következtetés sem állja meg a helyét a jegybank szakértői szerint, hogy az IT-ipar sebezhetetlen a belföldi és nemzetközi keresletcsökkenéssel szemben.

A májusi inflációs jelentést itt lehet olvasni .