A természetközeli turizmus vonzerejében bíznak most Székelyföldön

2020. május 22. – 15:14

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A székelyföldi turisztikai szakemberek szerint vannak biztató jelek, de most már sürgős újraindulásra volna szüksége az ágazatnak.

A koronavírus miatti egészségügyi és gazdasági válság a vendéglátószektor mellett a turisztikai ágazatot érintette a legsúlyosabban. Az általunk megkérdezett turisztikai szakemberek mégis bizakodóan várják az újraindulást, és abban reménykednek, hogy a turisták a falusi, természetközeli desztinációkat részesítik majd előnyben. Arra is rámutatnak viszont, hogy az állami támogatások megszűnése és egy nagyon gyenge nyári szezon sok vállalkozás végét is jelentheti. Tusnádfürdői és sóvidéki turisztikai szakemberekkel beszélgettünk.

Tusnádfürdőn a téli szezon is gyenge volt, erre jött a válság

A tusnádfürdői turisztikai vállalkozóknak a viszonylag gyengének számító tél után most különösen rosszul jött a komoly bevételkiesést jelentő egészségügyi válság – mutatott rá megkeresésünkre Gassner Wolfgang Norbert , a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület desztináció menedzsere. Elmondta, a téli időszakban számtalan téli programra vonatkozó foglalást mondtak le, mert nem volt hó, a tavaszi és nyáreleji ünnepekre ugyanakkor már a legtöbb szállásadó „be volt táblázva”, így a válság és a szálláshelyek bezárása nagy érvágást jelentett.

„Ahogy beköszöntött a bizonytalanság, elkezdtek hívogatni az ügyfelek, néhányan visszakérték az előlegként befizetett összeget, de legtöbben hajlandóak voltak a halasztásra. Senki sem akarja igazából lemondani a szabadságát, mindenki visszavágyik Tusnádfürdőre. A korlátozások felszabadítására várnak” – magyarázta.

Gassner Wolfgang szerint a tartalékoknak – már akinek volt –, és a kormány által biztosított kényszerszabadságra vonatkozó támogatásnak köszönhetően eddig sikerült valahogy átvészelni ezt az időszakot, de most már sürgős újraindulásra van szükségük. Az állami válságkezelő intézkedések hasznosságára vonatkozó kérdésünkre elmondta, a kényszerszabadság támogatása mellett az IMM Invest elnevezésű program is jó segítségnek tűnt, sokan megváltásként tekintettek erre a lehetőségre, közben viszont kiderült, hogy a programban sem adják olyan könnyen a finanszírozásokat, az igénylések elbírálása gyakran elhúzódik, és a végleges válaszig nagyon sok vállalkozás el fog vérezni.

„Én is várok egy elbírálásra. A Szent Anna Expressz turisztikai kisvonat fennmaradó részleteit kellene rendeznem. 2019-ben kedvező feltételek mellett sikerült beruháznom ebbe az eszközbe, és most kár lenne elveszítenem, mert azt gondolom, hogy a környék is szegényebbé válna egy közkedvelt turisztikai attrakcióval” – mesélte Gassner Wolfgang.

Molnár Ákos , a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület igazgatója, és a O3zone Hotel jogtanácsadója szerint is főként azokat a turisztikai vállalatokat érintette súlyosan a válság, amelyeknek nem volt tartaléka. „Sok olyan vállalat van, amely a kisebb méretéből adódóan nem tudott tartalékot képezni. Ugyanakkor számos olyan vállalat is van, amely a tartalékait egy befektetésre, fejlesztésre áldozta és így várta a szezont” – mutatott rá a szakember, aki szerint ugyan eddig egyetlen tusnádfürdői turizmussal foglalkozó vállalat sem ment csődbe, mégis fennáll a veszélye annak, hogy a kormány mentő intézkedéseinek megszűnése és egy gyenge nyári szezon oda fog vezetni, hogy sok vállalkozás nem fogja tudni átvészelni a következő időszakot.

Várják az újraindulást, de jó ideig nem fognak tudni visszatérni a régi kerékvágásba

A Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület igazgatója elmondta, egy nem reprezentatív felmérés szerint a koronavírus-járvány miatti helyzetben az ügyfelek 40%-a lemondta a foglalását, 15% már újra foglalt és 45%-ra tehető azon ügyfelek aránya, akik ugyan még nem foglaltak újra, de az idei év folyamán szeretnének vendégként Tusnádfürdőre menni.

A szakember szerint egyelőre még nehéz megmondani, hogy milyennek ígérkezik a turizmus újraindulása. Egyrészt azért, mert valószínűleg sokakban ott lehet a tartózkodás azzal kapcsolatban, hogy emberek közé menjen, másrészt arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi turizmust az sem segíti, hogy számukra nem teljesen világos okokból a gyógykezelések jelenleg be vannak tiltva Romániában. Tusnádfürdő számára márpedig ez egy plusz kiesést és bizonytalanságot jelent.

Molnár szerint az egész iparágat az foglalkoztatja most, hogy milyen alapvető változásokat hoz a jelenlegi helyzet a turizmus számára, a kérdés megválaszolásához pedig az elmúlt időszakban számos belföldi és külföldi videokonferencián is részt vettek. „A vendéglátóhelyek rövid távon nyilván meghoznak minden biztonsági intézkedést a turisták egészségének megőrzése érdekében. Olyan tisztasági és fertőtlenítési protokollokat léptetnek életbe, ami a romániai minimális előírásokat messze túllépik. A következő időszakban a közösségi terekben kihelyezett fertőtlenítő adagolók, a távolságtartó intézkedések még velünk lesznek. Ugyanakkor vannak intézkedések, amelyek hosszabb távon is megmaradnak, mint például a gyors check-in, ami lehetővé teszi, hogy a vendég valamilyen formában már előre kitöltse a bejelentkezési lapot, és érkezéskor azt csak aláírja” – magyarázta Molnár.

Bár mindannyian bizakodva várják az újraindulást, azzal is tisztában vannak, hogy jó ideig nem fognak tudni visszatérni a régi kerékvágásba – mondta Gassner Wolfgang. „Új idők jönnek, a túlélés időszaka, amelyben alkalmazkodnunk kell a körülményekhez. Már mindenki készülődik, de még várjuk az egészségügyi előírásokat, amiket be kell tartanunk és tartatnunk. Az újraindulás sem lesz könnyű, mert a vállalkozásoknak többletkiadásokkal kell számolniuk, és ezeket a költségeket nem tudják beépíteni az áraikba” – mutatott rá Gassner.

Elmondása szerint ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt időszakban érkeztek megkeresések a turistáktól. „Reméljük, hogy Tusnádfürdő elhelyezkedésének, adottságainak és alkalmazkodó képességének köszönhetően, előnyben lesz az elkövetkező időszakban a túlzsúfolt desztinációkkal szemben. Véleményem szerint ez a szezon a kisebb panzióknak, kulcsosházaknak fog kedvezni, és a természetközeli élmények lesznek a keresettebbek. Csoportos bejelentkezésekre, kirándulásokra, team-buildingekre nem számítunk, mi is csak kisebb létszámú, zártkörű csoportoknak, családoknak szervezünk programokat, az egészségügyi szabályok szigorú betartásával” – mondta Gassner Wolfgang.

A tiszta levegőben bíznak Sóvidéken is

A természetközeli turizmus vonzerejében bíznak a Sóvidéken is. Moldován László , a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke megkeresésünkre elmondta, már most 50%-os visszaeséssel számolnak a helyi turizmusban. „Az év első két hónapja viszonylag jól alakult, márciusban és áprilisban viszont kiestek a parajdi turizmus szempontjából rendkívül lényeges vakációk. Most abban reménykedünk, ha nem is június 1-től, de június közepétől elkezdenek szállingózni a turisták. Amikor nincs csúcsszeszon, Sóvidéken nagyon tiszta a levegő. Bízunk benne, hogy a következő időszakban inkább a falusi turizmus fog dominálni, nem pedig a városi vagy a tengerparti üdülések” – mondta Moldován László.

A szakember Parajd környékén nem tud olyan turisztikai vállalkozásról, amely csődbe ment volna, ez szerinte annak is köszönhető, hogy az elmúlt években szép nyereségek mellett működtek a helyi turisztikai szolgáltatók. Rámutatott, hogy a szegmensben működő vállalkozások közül különösen az éttermek kerülhetnek nehéz helyzetbe, mert a mostani kényszerleállás miatti nehézségek mellett annak a veszélye is fennáll, hogy a szakképzett pincérek és szakácsok a megélhetésük biztosítása érdekében elmennek külföldre.

„Már most vannak foglalások július-augusztusra, és az is jó jel, hogy akik az év első két hónapjában már foglaltak, azok sem mondták vissza a nyár második felére jegyzett időpontjaikat” – mondta Moldován László, aki kérdésünkre arra is kitért, hogy inkább belföldi turistákkal tudnak számolni, hiszen a külföldi turisták jelentős része lemondta a július-augusztusi foglalását. Igaz, a külföldi turisták hiánya nem feltétlenül jelent akkora érvágást a sóvidéki turizmus számára, hiszen az elmúlt 10 évben nagyot változott a turisták származási hely szerinti összetétele: Moldován szerint a Parajdra és Szovátára érkező turisták 80%-a már belföldi volt az elmúlt években.

A Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke szerint nem állnak le a fejlesztésekkel, dolgoznak azon, hogy rendbe tegyék a túraútvonalakat, a parajdi wellnes központot is teljesen felújítják, és sikerült nyerni egy fontos pályázaton is, amely a Sószoros megőrzését támogatja. „Bízunk abban, hogy ahol fejlesztések vannak, ott csak beindul a turizmus is. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a turistáknak szabadban eltölthető időt biztosítanak. Úgy látjuk, hogy az emberek a bezártság után most ki akarnak menni a természetbe, ezért mi is bízunk a természetközeli turizmusban” – mondta Moldován László.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!