Fatér Gyula: ez az időszak alapvetően meg fogja változtatni a munkakultúrát a cégeknél

Fatér Gyula szerint még mindig jó esélyünk van arra, hogy a jelenlegi válság viszonylag gyors lefolyású lesz. A hitelek költségének növekedésétől kevésbé kell tartani, a hitelhez jutás feltételei azonban, mint minden válságban, most is szigorúbbá válhatnak. Az OTP Bank Románia vezérigazgatóját a törlesztési moratóriumról, valamint a mostani helyzet munkakultúrára gyakorolt hatásairól is kérdeztük.

Mi a véleménye a kormány válságkezelési lépéseiről?

Fatér Gyula: – Véleményem szerint Európában mindenik ország nagyjából ugyanazt az utat követi, ebben nem látok jelentős különbségeket. Bizonyos országok előbb teszik meg a szükséges lépéseket, mások kisebb késéssel. A román kormány sok lépésről időben döntött, azt is mindannyian tudjuk, hogy a diaszpóra visszaáramlása viszonylag nehéz helyzetet teremtett a járvány kordában tartásával kapcsolatban. Mostanra viszont a helyzet stabilizálódni látszik, ezért szerintem nagyon fontos lenne válaszolni a hogyan továbbról szóló kérdésre is, de biztosan hamarosan erről is szó fog esni. Maga a vírus nyilván nem fog eltűnni, valahogyan együtt kell élnünk vele.

A bankokat és ügyfeleket érintő döntéseket illetően azt gondolom, hogy mindenki számára jó megoldás az a törlesztési moratórium, amelyet sürgősségi kormányrendelettel tettek lehetővé. Az persze bonyolítja a helyzetet, hogy a sürgősségi kormányrendelettől tartalmi szempontból eltérő jogszabályok is az alkotmánybíróság asztalára kerülnek. Kicsit tartok a jogi bizonytalanságtól, és persze attól is, hogy egy esetlegesen érvénybe lépő új jogszabály mit fog tartalmazni, hiszen mindenki a meglévő sürgősségi kormányrendelet alapján értesítette az ügyfeleit és fejlesztette le a saját rendszereit.

Mekkora volt az érdeklődés az OTP Banknál a törlesztési moratórium iránt?

– Én nem beszélnék múlt időben, mert elég komoly érdeklődés van jelenleg is. Érdemes arra is kitérni, hogy még mielőtt a törvényhozás részéről bármi hivatalossá vált volna, mi is bevezettük a saját moratóriumunkat. Azt éreztük, hogy erre a lehetőségre szüksége van az ügyfeleinknek, hiszen minden annyira hirtelen történt. Nemrég még gondtalanul sétáltunk a parkban, nem sokkal később már csak papírral mehettünk bárhová. Ez mindenki számára egy jelentős sokk volt, ezért az azonnali reakció mellett döntöttünk, nem vártunk a kormányzati megoldások megszületésére. A saját moratóriumunkkal felkínáltuk annak a lehetőségét, hogy amennyiben a lakossági ügyfeleink közül valaki nem tud fizetni a március 24. és május 29. közötti időszakban, akkor fizessen csak május 29-én. Ez egy nagyon rövid moratórium, de arra mindenképpen lehetőséget teremtett, hogy az ügyfeleink érezzék ebben a helyzetben, nem maradnak egyedül.

Emellett ott van a március végén meghirdetett kormányzati moratórium, amit gyakorlatilag másfél hete lehet igényelni. Az érdeklődők száma itt több ezresre tehető, és folyamatosan emelkedik. Arányaiban a vállalati oldalról van nagyobb jelentkezés, viszont darabszámban értelemszerűen a lakossági ügyfelek élnének többen ezzel a lehetőséggel. Egy-két hétnek azért még el kell telnie ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos adatok alapján pontosabb képet kapjunk az érdeklődés mértékéről. Jelenleg nagyon magas azoknak a száma is, akik inkább csak informálódás, a jogszabályok értelmezése miatt keresnek meg minket. Igyekeztünk minél több információt kitenni a honlapunkra , de persze még így is nagyon sok további kérdés felmerül.

Mennyire számít mély gazdasági válságra az OTP Bank Románia?

– Ez egy nagyon erős válság. Szerintem még mindig jó esélyünk van arra, hogy viszonylag gyors lefolyású lesz. Persze vannak viták arról, hogy ez most egy V vagy U alakú válság, véleményem szerint viszont alapvetően minden azon múlik majd, hogy mennyi idő alatt tudunk visszatérni a közel normális életvitelünkhöz, amikor legalább az iskolák működnek, az emberek dolgozni, és ha bizonyos korlátozások mellett, de vásárolni is járnak. Amíg ez nem történik meg, addig nincs esély arra, hogy visszatérjünk a régi számokhoz. Ebben a negyedévben nagyon komoly GDP visszaeséssel kell számolni. De mi alapvetően arra készülünk, hogy ez a válság rövid ideig fog tartani, és fokozatosan vissza tudunk térni a közel normális helyzetbe, amelyben egyébként az embereknek bankolásra és pénzre lesz szükségük, hogy fenntartsák a vállalkozásaikat.

Egy ilyen bizonytalanságokkal teli időszakban vélhetően nagyon sok banki ügyfélnél merül fel aggodalom azzal kapcsolatban, hogy miként fog változni a hitelek költsége, a havi törlesztőrészletek nagysága. Mit üzenne számukra, milyen várakozásaik lehetnek?

– A meglévő hitelek költségét nem lehet csak úgy változtatni. Ha fix kamatozású hitelről beszélünk, akkor a költség nyilvánvalóan nem változik, a változó kamatozású hitelek esetében a ROBOR vagy az IRCC alakulása befolyásolja a törlesztőrészletek nagyságát. Egyelőre viszont nem az látszik kirajzolódni, hogy ezek a referencia mutatók növekednének, sőt, az utóbbi időszakban inkább csökkenés figyelhető meg. Én a meglévő hitelek költségének növekedésétől kevésbé tartanék. Összességében azt sem gondolom, hogy ez a válság a hitelköltségek növekedését hozná, a válságokra ez egyébként sem jellemző. Ha viszont teljesen őszinték vagyunk, akkor el kell mondanunk, inkább az szokott a probléma lenni, hogy válságidőszakban a hitelhez jutás feltételei jellemzően szigorúbbá válnak. Nem gondolom, hogy ez a válság ebben a tekintetben más lenne.

Tehát elképzelhető, hogy a bankszektor levonja a tanulságokat, és például a hitelezés szempontjából a turizmus ezentúl egy sokkal kockázatosabb területnek fog számítani?

– Azt kell mondanom, hogy ez már megtörtént. Senki nem gondolta volna eddig, hogy egy idegenforgalmi egység azzal a helyzettel találhatja szembe magát, hogy egyik nap még 100 vendéget fogad, a következő nap egyet sem. Most történt valami olyan, amit nem láttunk előre. Nyilvánvalóan nem arra kell számítani, hogy ezután nem adunk hitelt az éttermeknek. De az biztos, hogy most már mást jelent egy étterem hitelezése, mint mondjuk két hónappal ezelőtt.

Gyorsul vagy inkább lassulni fog a romániai bankszektor konszolidációjának folyamata?

– Szerintem gyorsul. Ha bizonyos folyamatok benne vannak a rendszerben, akkor egy válság azt inkább fel szokta gyorsítani. Az előző világgazdasági válság is inkább ebbe az irányba hatott, ezt a bankoknak is nyilván végig kell tudni gondolni. Elsősorban a méretgazdaságossággal kapcsolatos kérdések számítanak ebben a tekintetben. Azt kell, hogy mondjam, a bankoknak kevesebb bevételük lesz a következő időszakban, ami azt is jelenti, hogy a kisebb bankszektori szereplők nehézségekkel fognak szembenézni abban az esetben, ha nem tudnak bizonyos hatékonyságot fenntartani.

Az OTP Bank Románia lát lehetőséget ebben az esetlegesen felgyorsuló folyamatban?

– Látunk lehetőséget, de alapvetően organikus növekedésre szeretnénk támaszkodni. Az elmúlt évben felállítottunk egy szerintünk nagyon jó stratégiát. Hallatlan nagy szerencsénk volt azzal, hogy tavaly belevágtunk ebbe, mert a bevezetett változtatások nagy segítségünkre voltak, amikor gyakorlatilag pár hét alatt sikerült átállnunk egy teljesen más működésre. Most egy sokkal szilárdabb, erősebb, összeszokott csapattal állunk elébe ennek a helyzetnek. Továbbra is az organikus növekedés a célunk, ha viszont akvirálásra nyílik lehetőség, akkor nyilvánvalóan azt is megvizsgáljuk, nem futunk el előle. Azt viszont megjegyezném, hogy sok paraméternek egyeznie kell, ebben a helyzetben egy ilyen döntést azért végig kell gondolnunk.

Ha már az átállásról beszélt, hogyan adaptálta magát az OTP Bank a járványhelyzethez?

– Az egyik első döntésünk az volt, hogy 600 ezer lejt adományoztunk három romániai kórháznak. Erre nagyon büszkék vagyunk, és meggyőződésünk, hogy az érintett intézmények Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Jászvásáron is nagyon jól fel tudják használni ezt a pénzt a mostani nehéz időkben.

Ami a szervezet adaptációját illeti, az már egy nagyon hosszú történet. Alapvetően viszont a kollégák biztonsága volt a legfontosabb. Bankon belül felállítottunk egy krízisbizottságot, amely naponta ülésezik. Ezen a krízisbizottsági ülésen minden döntéshozó ott van, ha valamilyen lépésre van szükség, akkor azonnal döntünk költségvetést, erőforrásokat, vagy bármilyen más témát érintő kérdésben. Erre szükség is volt, mert nyilván mi is küzdöttünk azzal kapcsolatos nehézségekkel, hogy hol tudunk maszkot vásárolni a kollégáknak, vagy hol lehet kézfertőtlenítőt beszerezni. Gyorsan döntöttünk arról is, hogy a bankfiókokban plexifalakat helyezünk el, illetve kézfertőtlenítőt bocsátottunk az ügyfeleink rendelkezésére, hogy ezáltal is védelmet nyújtsunk a kollégáknak és az ügyfeleinknek.

A központi kollégák 95%-a otthonról dolgozik. Csak néhány olyan munkakör van, amelyben bejárás nélkül egész egyszerűen nem lehet dolgozni, van olyan helyzet is, amikor jogszabályi kötelezettség miatt nem jöhet számításba az otthoni munka. Alapvetően jól sikerült ez az átállás, és véleményem szerint azért, mert a tavaly elindított program részeként mi már kialakítottuk azt a működési menetet, ahol az emberek agilis módszertannal dolgoznak, és ennek köszönhetően sokkal kevésbé vannak ráutalva arra, hogy fizikailag is jelen legyenek.

Ez az átállás annyira jól lezajlott, hogy igazából már a következő lépéseken gondolkodunk. Az ügyfelek jelentős része nem a banki ügyeivel foglalkozik most elsősorban. Teljesen jogosan szorultak háttérbe olyan kérdések, hogy hol érdemes számlát nyitni, vagy milyen feltételekkel lehet hitelt felvenni lakásvásárlásra. Most mindenki próbálja egy bizonyos ritmus szerint beállítani a saját életét, viszont ha elmúlik ez az időszak, mi szeretnénk a piacon azok között lenni, akik nem szomorkodnak, hanem új lehetőségeket kínálnak az ügyfeleiknek. Az egyik ilyen lehetőséget most az IMM Invest programban látjuk. Mindenképpen szeretnénk ehhez csatlakozni, és különösen a mikroügyfeleinknek, az elsők között felajánlani ezeket a megoldásokat annak érdekében, hogy ők is jobban tudják működtetni a vállalkozásaikat a következő időszakban.

Románia EU-s statisztikák szerint igencsak hátul van a bankkártyák használatát, vagy az online fizetést illetően. Mit gondol, ez az időszak jelenthet áttörést ebben a tekintetben?

– Ha Romániát és egy tőle nyugatra fekvő országot hasonlítunk össze, akkor véleményem szerint itt is megtaláljuk azt a réteget, amely legalább annyit, ha nem többet használja a bankkártyáját, és legalább annyira fejlett eszközöket használ, mint a nyugati országokban élő banki ügyfelek. Viszont itt sokkal nagyobb távolságok figyelhetőek meg társadalmi szempontból, sokkal nagyobbak a szélsőségek, mint más szerencsésebb országokban. Romániában sokaknak még bankszámlája sincs. Én inkább úgy közelíteném meg ezt a témát, hogy az igazán nagy kérdésnek az számít, hogy az eddig kizárólag készpénzt használó személyek rászoknak-e arra, hogy például egészségügyi megfontolásból érintős kártyával fizessenek.

De visszatérve a kérdésre: igen, várakozásaink szerint nőni fog a bankkártyát és az online fizetést használók száma. Ezzel a várakozással kapcsolatban igazán lényeges az is, hogy a mobilfizetéssel kapcsolatos megoldásokra is nagy hangsúlyt fektettünk. Akár Androidos telefonja, akár Apple készüléke van, nálunk minden ügyfélnek elérhetővé váltak a megfelelő fizetési megoldások. Amelyek nem mellékesen biztonságosak és kényelmesek is, még PIN-kódot sem kell beütni, hiszen a telefon azonosítja az ügyfelet, és még a nagyobb összegű kifizetéseknél is csak egy érintés az egész folyamat. Úgyhogy én emiatt is várok növekedést az ilyen fizetési megoldásokat használók körében. Az igazán nagy áttörést nyilván az jelentené, ha sikerülne a készpénzt kiszorítani a rendszerből. Ez a tapasztalatok szerint általában állami beavatkozás következtében lehetséges. Nagyon sokat jelenthet például az is, ha az állam a különböző juttatásokat vagy támogatásokat bankszámlára továbbítja.

Mostanában sokat lehet olvasni arról, hogy milyen hatása lesz a mostani időszaknak a vállalati kultúrákra. Például Romániában is több olyan nyilatkozatot lehetett olvasni, amikor vállalatvezetők bevallották, az otthoni munkával kapcsolatban katasztrófára számítottak, ehhez képest viszont lehet, hogy az alkalmazottak termelékenysége még növekedett is. Önöknél ezzel kapcsolatban mik a tapasztalatok?

– Saját tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy mérsékelt sikerrel jártunk akkor, amikor korábban az új programok indításakor elkezdtük népszerűsíteni az otthonról való munkavégzést. A járvány megjelenésével viszont a kollégák maguk ajánlották fel, hogy inkább hazamennek dolgozni, igaz, voltak olyan munkatársak is, akik az utolsó pillanatig kitartottak. Jelenleg még nem tudjuk teljes mértékben lemérni az otthoni munkával kapcsolatos hatékonyságot. Nem feledkezhetünk meg például arról sem, hogy most a gyerekek is otthon vannak. Nekem minden tiszteletem azoké az anyukáké és apukáke, akik most otthonról dolgoznak a gyermekeik mellől úgy, hogy szegények ki sem mehetnek a levegőre, ugyanakkor nyilván a gyermekeknek is vannak igényeik, foglalkozni kell velük.

Ugyanakkor az már látszik, hogy valóban lehet otthonról is dolgozni. Bizonyos tekintetben az emberek tömörebbek lettek, vannak anyagok, amelyek gyorsabban elkészülnek, és persze olyan munkák is, amiket így sokkal nehezebb csinálni. Hosszabb távon fogunk tudni csak következtetéseket levonni. Eddig sokan azt tartották, hogy az otthon végzett munka igazából nem is munka. Most viszont átkerültünk a másik oldalra, amikor sokan csak otthonról dolgozhatnak. Meg kell találnunk a középutat, nekünk ki kell fejlesztenünk azokat az eszközöket, amelyekkel az otthoni munkát hatékonyan lehet végezni. Emellett beszélnünk kell a nem teljesen evidens dolgokról is, például, hogy mire kell figyelni akkor, amikor videó értekezletet tartunk. Számos dolog van, amit menet közben tanulunk, de én szilárdan hiszem, hogy ez a mostani időszak alapvetően meg fogja változtatni a munkakultúrát a cégeknél.