Lazacáron lehet a disznóhús, drágulhat a kenyér, ugyanakkor levegőhöz juthatnak a hazai tejtermelők

Szőcs Boruss Miklós Attilát , az Eco Ruralis parasztérdek-védő szervezet elnökét arról kérdeztük, hogy milyen folyamatokkal kell számolnunk az élelmiszer-ellátás terén most, hogy az önellátásra való képesség fontossága egyre nyilvánvalóbbá válik. Gondoljunk csak arra, hogy – importálható cikkek hiányában – romániai cégek kezdtek el gyártani például egészségügyi maszkokat és lélegeztetőgépeket. A fiatal kalotaszegi gazdálkodó korábban is nyilatkozott portálunknak arról, hogy létfontosságú lenne az élelmiszer-önrendelkezés újbóli megteremtése. Hogy a külföldnek való kiszolgáltatottság miért végzetes, azt jól példázza a küszöbön álló vetőmag-krízis is, amelynek nyomán idén a hazai termőföldek harmada-fele bevetetlen maradhat.

Általánosságban elmondható, hogy a kisebb, ökológiai gazdaságok helyzetbe hozása jelentené a helyes irányt, azaz ez lenne kívánatos szociális, egészségügyi és természetvédelmi szempontból egyaránt. A nagy biodiverzitással rendelkező kicsi farmok jól teljesítenek kedvezőtlen időjárás és kórokozók terjedése esetén, valamint olyan helyzetekben, mint a mostani, amikor egyre döcögősebbé válik az élelmiszer, az alapanyagok és a vetőmagok külföldi beszerzése.

Az élelmezést érintő első jelentős intézkedés az volt a kormány részéről, hogy a szükségállapot kihirdetésekor bezáratta a termelői piacokat, nehéz helyzetbe hozva gazdálkodókat. Erről viszont pár nap után lemondtak, a piacok pedig újra kinyitottak. Amint Szőcs Boruss Miklós Attilától megtudtuk, az általa vezetett egyesület és más, gazdálkodókat támogató szakszervezetek nyomására gondolta meg magát a kormány, egyébként helyesen.

Nem új keletű probléma, azonban most még inkább érezteti a hatását az, hogy a szupermarketek nem hajlandóak a hazai kisgazdaságoktól vásárolni az élelmiszert, előnyben részesítve a nagy beszállítókat. A napokban is tettek közzé felhívást gazdaszervezetek annak érdekében, hogy vásároljanak tőlük például zöldségféléket, azonban a válasz most is az volt, hogy hozzanak létre a termelők társulásokat, hogy állandó ellátást tudjanak biztosítani a szupermarketek irányába.

„Ez lényegében csak kényelmi kérdés a nagy üzletláncok számára, mert egyszerűbb nekik a multiktól vásárolni. A gazdálkodók, sajnos, nem igazán hajlanak arra, hogy társulásokba tömörüljenek. Ennek egyik okát valószínűleg a kommunizmus alatt szerzett rossz tapasztalatok jelentik” – magyarázta Szőcs Boruss. Hozzátette: örömmel látja, hogy más típusú, termelőket és fogyasztókat egyaránt tömörítő együttműködési hálózatok felé nyitottabbak a gazdák.

Egyre népszerűbbek a házhoz szállítást is biztosító kezdeményezések, aminek a karanténintézkedések még inkább lendületet adtak. Példaként megemlítette a „Cutia ţăranului” (a paraszt doboza) nevű kezdeményezést, mely ígéretesnek mutatkozik. Mint elmondta, a kormány is látja, hogy segíteni kéne ezen a helyzeten, így elindított egy kezdeményezést, egy online adatbázist , aminek célja a közvetítés a termelők és az áruházláncok között. Az elnök szerint a jelen állapotok között nem kellene a szupermarketeknek elvárniuk, hogy a gazdálkodók a bíróságot és a különféle hatóságokat járják azért, hogy társulásokat jegyezzenek be, sokkal rugalmasabban kéne hozzáállniuk a kérdéshez. Ahhoz pedig, hogy a gazdálkodók kedvezőbb helyzetbe kerüljenek hosszabb távon is, és el tudják adni a terményt, hatósági támogatásra is szükség lenne. Sajnálattal tette hozzá, hogy az új, liberális mezőgazdasági miniszter, Adrian Oros mindeddig nem mutatott különösebb érdeklődést a gazdatársadalom problémái iránt. „Csak a piacgazdaságot látja, és úgy gondolja, a kisgazdálkodói réteg el fog tűnni a következő 10 évben” – mondta Szőcs Boruss.

Komoly problémák lehetnek továbbá a disznóhús-ellátás terén. Miután az afrikai sertéspestis miatt tízezer szám ölték le az állatokat, Románia a szükségletek 70%-át exportból fedezi, elsősorban Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Magyarországról. Azonban úgy tűnik, számos ország afelé tart, hogy egyes ágazatokban felfüggeszti a kivitelt a hazai készletek biztosítása érdekében. Ez pedig Szőcs Boruss szerint dráguláshoz vezethet, szélsőséges esetben a disznóhús ára a lazacéval vetekedhet majd. A problémát ebben az ágazatban az is súlyosbítja, hogy a gazdálkodóknak nincsenek tartalékaik. A multiknak kedvező és a háztáji sertéstartókat hátrányosan érintő szabályozás miatt a falusaik csak saját használatra tartanak disznót, hiába kínálna valaki jó árat, nincs honnan eladjanak sertéshúst.

Rámutatott: ebből is látszik, mennyire elhibázott a szabályozás e téren, és hogy mennyire rossz az a tervezet, mellyel meg akarnák tiltani a disznók háztáji gazdaságokban való szaporítását. Az elnök szerint a sertéstartás terén is érvényes az, ami a zöldségek és a gabonafélék esetén: a kistermelők jobb minőséget állítanak elő, a farmjaik pedig nem annyira sérülékenyek, mint a tízezres telepek. A grain.org cikke szerint bár a sertéspestis elterjedéséért jórészt a nagyipari disznótartók voltak a felelősek (az élő állatok, valamint a takarmány szállítása és a zsúfolt telepeik miatt), a háztáji sertéstartók húzták a rövidet, mivel a járvány kezelése során a kisgazdálkodókat sújtó és a multikat támogató intézkedéseket hoztak. Például 2018-ban 29 ezer egészséges állatot öltek le romániai háztáji gazdaságokban annak érdekében, hogy védjék a nagy farmokat. A betegség ennek ellenére tovább terjedt, és több mint 200 ezer disznót öltek meg végül a nagy farmokon is. A multik viszont biztosítással rendelkeztek és közpénzt is kaptak bőven támogatásként, míg a gazdálkodókon alig-alig segítettek. A lap példaként megemlíti az egyik Brăila megyei farmot, melynek holland tulajdonosa – akit egyébként az ottani alkalmazottak soha nem láttak – 36,5 millió eurót kapott az EU-tól, miután két farmján kb. 200 ezer állatot öltek le a járvány miatt. Ezek egyike, egy 140 ezres telep egyébként Európa második legnagyobb disznófarmja volt. Mint írják, a multik a sertéspestis-járványt – a hatóságok segítségével – lényegében a piacok feletti befolyásuk megerősítésére használták fel.

A tej- és tejtermékek terén Szőcs Boruss nem lát ellátásbeli gondokat, lévén hogy Európában „történelmi távlatú túltermelés” van. Itt inkább az elosztással vannak gondok, hazait kéne ez esetben is vásárolni inkább. Az itteni szarvasmarhatartóknak nem megy túl jól, mivel az európai tejkvóták 2015-ös megszüntetése óta hátrányba kerültek a külföldi – magyarországi, lengyelországi és csehországi – beszállítókkal szemben. Ez egyébként kitűnően látszik a szupermarketek polcain, ahol szinte kizárólag külföldi vagy külföldi alapanyagból készült termékek láthatók.

Székelyföldön is van például olyan üzem, mely az olcsóbb lengyel tejet dolgozza fel, bár itthon is lenne kínálat. A hazai gazdálkodókat nehéz helyzetbe hozzák a tejben található baktériumok számára vonatkozó szigorú előírások is, melyeknek komoly hűtőrendszerek hiányában nem tudnak megfelelni. Emiatt ki vannak szolgáltatva a nagyvállalatoknak, melyek 80 bani körüli áron vásárolják fel tőlük a tejet, melyet többszörös, akár 8-9-szeres áron adnak tovább. Az elnök szerint ez esetben is a társulás lenne a megoldás, hogy a gazdáknak legyenek saját hűtőtartályaik, mert így magasabb áron adhatnák el a tejet és nem kényszerülnének sokan arra, hogy felhagyjanak a tehéntartással. Hozzátette: a háztáji gazdaságokból származó tej esetén több ország – például Olaszország, Spanyolország – kért és kapott derogálást az EU-tól, így lazább feltételek mellett forgalmazhatnak. Szőcs Boruss Miklós Attila szerint viszonylag jó megoldásnak számítanak nálunk a tejautomaták, melyek lényegében hűtőtartályok és a kisgazdák töltik fel őket friss tejjel, csak ezekből is több kéne és nagyobb kapacitásúak.

Érdeklődésünkre elmondta, a tejipari termékek terén egyelőre nem lát változást, a külföldi behozatal most is folyik. Amennyiben a koronavírus-járvány miatt felfüggesztenék az importot, jobb helyzetbe kerülnének a hazai termelők, mert vélhetően magasabb áron adhatnák el a tejet. Ez nem feltétlenül jelentene drágulást a boltokban, de ha nőnének is az árak, az emelkedés nem lenne jelentős mértékű. A sertéshússal ellentétben tehéntejből túltermelés van, a gond inkább az, hogy a külföldi tejet fogyasztjuk, miközben a hazai gazdálkodók tönkremennek.

A gabonaellátásban szintén gondot okozhat a piacgazdaság révén kialakult rendszer, mivel a hazai termést a gabonatőzsdéken értékesítik, eladják külföldnek, az itthoni szükségletet pedig importból fedezik. Mivel a napokban a legnagyobb exportőrnek számító Oroszország és Ukrajna is bejelentette , hogy maximálják az exportálható mennyiséget, várhatóan fel fog menni az ára, ami valószínűleg a kenyér drágulásához vezet majd.

Persze, ezeket az elképzeléseket felülírhatják a szükségállapot során hozott rendkívüli szabályok, például ha az állam befagyasztja az élelmiszerárakat. Szőcs Boruss szerint a koronavírus-járvány miatt kihirdetett rendkívüli állapot plusz eszközöket ad a kormányok kezébe, amelyeket arra is használhatnának, hogy az élelmiszer-önrendelkezés irányába mozduljunk el, támogatva a gazdálkodókat, amennyiben más érdekek nem írják felül ezeket a szempontokat. Elmondta: mindenképp érdemes volna átalakítani az élelmiszer-termelésünket, és a hosszú ellátási láncok helyett minél rövidebbeket kialakítani, bevonva a döntéshozatalba a helyi gazdálkodókat és a fogyasztókat is. Ez ajánlott lenne „békeidőben” is, rendkívüli helyzetekben pedig, mint most is láthatjuk, létfontosságúnak bizonyulhat.

Nyitókép: Miro VRLIK/unsplash.com