Mit lehet tudni a banki törlesztések moratóriumának lehetőségéről?

Kisebb módosítások után már hétfőn éjszaka megjelent a hivatalos közlönyben a banki törlesztések akár 9 hónapos felfüggesztését is lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet. Arról egyelőre csak találgatni lehet, hogy a bajba jutott hitelesek mikortól élhetnek a moratórium lehetőségével, a rendelet alkalmazási módszertanának napokban várható közzététele ugyanakkor számos kérdést is segíthet megválaszolni. Összefoglaltuk, hogy mit lehet tudni és melyek a kérdőjelek a rendelettel kapcsolatban.

Hogyan és mekkora időszakra kérhető a moratórium?

A sürgősségi kormányrendelet szerint a törlesztőrészletek fizetésének felfüggesztése 1 és 9 hónap közötti időszakra, legfennebb 2020. december 31-ig kérhető, a rendelet megjelenésétől számítva 45 napon belül. Az ügyfelek levélben vagy e-mailben igényelhetik majd a felfüggesztést, de ha valamilyen okból kifolyólag ezeknek a csatornáknak a használatára nincs lehetőség, az ügyfelek szóban, akár telefonon is közölhetik a bankkal a kérésüket.

Azt várhatóan az alkalmazási módszertan fogja részletezni, hogy pontosan milyen időtartamokra kérhető a felfüggesztés, ugyanis a sürgősségi kormányrendelet erről nem feltétlen rendelkezik. Források szerint a pénzügyminisztériumnál felmerült annak a lehetősége is, hogy az eljárás még egyszerűbbé tétele érdekében az adósok csak május, június, szeptember és december között, tehát 1, 2, 6 és 9 hónapos moratórium mellett dönthessenek.

Kik és milyen feltételek mellett kérhetik?

A sürgősségi kormányrendelet szerint magánszemélyek, engedélyezett magánszemélyek (PFA), magánvállalkozók (ÎI), szabadfoglalkozásúak, családi vállalkozások és olyan jogi személyek (a sürgősségi kormányrendelet alapján az viszont egyelőre nem világos, hogy a halasztás lehetőségét a kis- és közepes vállalkozások mellett igényelhetik-e nagyvállalatok is) kérhetik a törlesztőrészletek felfüggesztését, akiket negatívan érintettek a járvány gazdasági következményei.

Bár Florin Cîțu pénzügyminiszter korábban egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a negatív gazdasági hatásokkal kapcsolatos korlátozás gyakorlatilag a legtöbb banki ügyfélre igaz, a rendeletben mégis szerepel az a szigorítás, hogy a jogi személyeknek a gazdasági minisztériumtól kék vagy sárga szükségállapoti tanúsítványt kell igényelniük a törlesztés felfüggesztéséhez. A kék tanúsítványt azok a jogi személyek kapják, akiknek a kormány szükségállapot alatt hozott intézkedései miatt jelentősen vagy teljesen csökkenteniük kellett a tevékenységüket (pl. éttermek, kávézók stb.), a sárga tanúsítványt pedig azon vállalatoknak állítják ki, akiknek a járvány gazdasági következményei miatt legkevesebb 25%-kal csökkent a bevételük. Mindkét tanúsítványtípust egyéni felelősségvállalási nyilatkozat alapján állítják ki.

A halasztást csak azokra a hitelekre kérhetik az ügyfelek, amelyek esetében a szükségállapot bevezetésének időpontjáig nem volt elmaradás. Abban az esetben viszont, ha egy ebben a helyzetben levő ügyfél kifizeti az elmaradásait a szükségállapot időpontjáig, akkor szintén jogosult lehet a törlesztés felfüggesztésének igénylésére. Szintén fontos korlátozás, hogy a fizetésképtelen vállalatok nem jogosultak a törlesztés halasztására. A sürgősségi kormányrendelet szerint ezt az Országos Cégbíróság honlapján elérhető adatok alapján fogják ellenőrizni.

Milyen hiteltípusokra vonatkozik a rendelet?

Jelenleg nem egyértelmű, hogy a moratóriumról szóló rendelet a személyi hitelek, a jelzáloghitelek és a vállalatoknak nyújtott hitelek mellett vonatkozik-e például a hitelkártya tartozásokra, a folyószámlahitelekre vagy a hitelkeretekkel kapcsolatos adósságokra, ezt várhatóan az alkalmazási módszertan részletezni fogja. A sürgősségi kormányrendelet viszont egyértelműen vonatkozik a lízingszerződésekre.

Hogyan változik a hitel futamideje és a kamatok?

A sürgősségi kormányrendelet szerint a törlesztés felfüggesztése esetén a hitel futamideje meghosszabbodik a halasztás időtartamával. Abban az esetben viszont, ha a halasztás miatt az ügyfél életkora a lejárat idejére meghaladja a hitelezőkre vonatkozó szabályozásokban foglaltakat (65 év), akkor a hitelt úgy strukturálják át, hogy az megfeleljen ezeknek az korlátozásoknak. Ennek főként a lakásvásárlásra felvett hiteleknél van jelentősége.

A törlesztés felfüggesztése alatt esedékes kamatokat tőkésíteni fogják, és hozzá fogják adni a tőketartozáshoz. Ez gyakorlatilag azt jelenti az ügyfelek számára, hogy kamatot fognak fizetni a most elhalasztott kamatokra is.

Kivételt képeznek ez alól a jelzálog-hitelesek. Esetükben az elhalasztott kamatot nem a tőketartozáshoz adják hozzá, hanem külön kezelik, és 0%-os kamatot számítanak fel rá. A sürgősségi kormányrendelet szerint a jelzálog-hitelesek 5 év alatt fogják kifizetni a felfüggesztett kamattartozásaikat, és ezek törlesztését már közvetlenül a felfüggesztés lejárta után meg kell kezdeniük.

Megéri halasztást kérni a hiteleseknek?

Ennek a kérdésnek elsősorban az ingatlanhitellel rendelkező ügyfelek számára van igencsak nagy tétje, és esetenként eltérő lehet a válasz arra a kérdésre, hogy megéri-e kérni a halasztást akkor is, ha az adós nincs nagyon nagy bajban. Egyrészt azért, mert az eltérő hitelkonstrukciók más és más helyzetet teremthetnek: sok adósnak az első 5 évben fix kamatozású a hitele, utána viszont változó kamatozás lép érvénybe, és a kamatterheket a bankközi kamatok mozgatják, amelyeknek az alakulását nehéz megjósolni előre. A napokban például a jegybanki intervenciók hatására erősen estek a bankközi kamatok, aminek hatására kisebb késéssel, de csökkenni fognak a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletei is.

Szintén eltérő helyzetet teremthet, hogy a jelzáloghiteles éppen hol tart a törlesztésben. Mivel a törlesztés elején a törlesztőrészletben a tőketartozásnál nagyobb arányban szerepel a kamattartozás, egy újonnan felvett hitel esetében sokkal nagyobb hatása van az átstrukturálásnak, mint a lejárathoz közelítő hitelek esetében.

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban relevánsak lehetnek a Profit.ro gazdasági portál számításai is. Egy 250 ezer lejes jelzáloghitel esetében, 5,5%-os éves kamattal és 25 éves futamidővel számolva a havi törlesztőrészlet jelenleg olyan 1 535 lej körül alakul. Egy kilenc hónapos halasztás azt jelentené, hogy kamat tőkésítése miatt (egy újonnan felvett hitel esetében) körülbelül 10 247 lejjel növekedne a hitel tőketartozása, amely 60 hónap törlesztőrészletei között kerülne egyenlő leosztásra. Ebben az időszakban 11%-kal, vagyis 171 lejjel nőve a havi törlesztőrészlet, amely így elérné az 1 706 lejt. A Profit.ro elemzője azt feltételezte, hogy a kamat változatlan marad és a hitel futamidejét 9 hónappal meghosszabbítják.

A szenátus „kijavította” a sürgősségi kormányrendeletet

A fenti kérdés megválaszolását és a bajba jutott hitelesek helyzetét tovább bonyolítja, hogy mindössze egy nappal azután, hogy a sürgősségi kormányrendelet megjelent a hivatalos közlönyben, a szenátus is elfogadott egy törvénytervezetet a hiteltörlesztések felfüggesztésének lehetőségéről.

A PSD által benyújtott tervezet, amelyet a Pro Románia és az ALDE is támogatott, az RMDSZ pedig javaslatokkal egészített ki, abban hozná a legnagyobb változást a kormány által elfogadott rendelethez képest, hogy kimondja, a felfüggesztés a hitel futamidejének meghosszabbítását jelenti, és nem lehet felszámolni többletköltségeket a halasztást kérő adós számára. A tervezetben külön cikkely tiltja meg, hogy a felfüggesztés ideje alatt esedékes kamatokat és banki jutalékokat nem lehet tőkésíteni, tehát megtiltja a kamat utáni kamatfizetést.

A szenátusban elfogadott tervezet kedvezőbb feltételeket biztosít a banki részletek befizetésében elmaradással rendelkező ügyfelek számára, hiszen esetükben nem kérnék, hogy a halasztási kérelem benyújtása előtt kifizessék az addig felhalmozott tartozásaikat. A moratóriumot emellett a végrehajtás alatt álló személyek és fizetésképtelen cégek is kérhetik, csakúgy mint a kormányrendelet, ez a tervezet is vonatkozna a lízingügyletekre.

A PSD a szenátusi szavazást követően közleményt adott ki azzal a felütéssel, hogy „kijavították” a kormány rendeletét. Ahhoz viszont, hogy a tervezet törvényerőre emelkedjen, következő lépésben a képviselőháznak is meg kell szavaznia. Erre van is esély, a PNL ugyanakkor már a szavazást követően bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon fogják megtámadni a tervezetet, ami további fordulatokhoz vezethet az ügyben.

Bankok: az egyéni megoldások jobbak

A sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban a Romániai Bankok Egyesülete (ARB) is megszólalt, inkább kritizálva a készülő rendelkezéseket. Az érdekvédelmi szervezet által közzétett álláspont szerint a járvány által sújtott ügyfelek helyzetére, mind a magánszemélyek, mind a vállalatok esetében, egyénileg kellene megoldásokat kínálni. A szövetség közleményében óva intette a döntéshozókat attól, hogy általános érvényű, minden ügyfél helyzetét ugyanazokkal az intézkedésekkel megoldani kívánó rendelkezéseket fogadjanak el, mert véleményük szerint az nem nyújt valós segítségeket sem az adósok, sem a gazdaság számára.

Rámutatnak, több hitelintézet is „megértette”, hogy a jelenlegi helyzetben segítséget kell nyújtaniuk az ügyfelek számára, azonban a törlesztés sok esetben „abszolút szükséges” elhalasztásáról azt követően kellene dönteniük a bankoknak, hogy elemzik az ügyfelek helyzetét, illetve azonosítják azt is, hogy esetenként nincs-e szükség további könnyítésekre.

A bankok egyesülete rámutat, a jelenlegi helyzetben a bankrendszer erőforrásait optimálisan és körültekintően kellene igénybe venni. Szerintük az ügyfelek széles körére érvényes könnyítések miatt félő, hogy a bankszektor a jelenlegi válság utáni kilábalási időszakban lendületet veszít a hitelezési tevékenységében, ami szerintük azért is jelent gondot, mert Románia gazdaságának talpra állításában kulcsfontosságú szerep jut majd a hitelintézeteknek.

Romániában a szükségállapot kihirdetése óta több bank is könnyítéseket vezetett be, jellemzően a törlesztések elhalasztását kínálta fel az ügyfelei számára. Amíg a törlesztések felfüggesztésének lehetőségéről szóló kormányrendelet alkalmazási módszertana nem jelenik meg a hivatalos közlönyben, a bankok többsége továbbra is elérhetővé teszi a saját megoldásait az ügyfelek számára.