Kényszerszabadság: mit kell tudni a támogatások igényléséről?

Bár még mindig vannak kérdőjelek a kormány vállalatokat segítő intézkedéseivel kapcsolatban, egyre inkább körvonalazódik az a folyamat, amely mentén a bajba jutott vállalkozások igényelhetik a kényszerszabadságra (șomaj tehnic) küldött alkalmazottak juttatásainak átvállalását az államtól. Az elmúlt napokban az Országos Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (ANOFM) híváskezelő központot is létrehozott. A híváskezelő központ telefonszámát (

021/4444.000

)

minden érintettnek érdemes lejegyezni, az ügyfélkezelők kérésre akár a megyei ügynökségeket is kapcsolják. De a megyei ügynökségek akár az e-mailben megfogalmazott kérdéseket is igyekeznek célba juttatni. Az alábbi cikkben mi is összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat:

A megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökségek jelenleg az adatgyűjtés fázisában vannak – mondta el megkeresésünkre Kelemen Tibor , a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. Kelemen emlékeztetett, hogy ami a kényszerszabadságra nyújtott állami támogatások által megsegíthető, bajba került vállalatokat illeti, az elfogadott katonai rendelkezések értelmében két kategóriáról beszélhetünk: (1.) azokról a cégekről, amelyek a kormány által meghozott rendelkezések miatt voltak kénytelenek „bezárni az ajtót”, és (2.) azokról a vállalatokról, amelyek a kialakult gazdasági helyzet miatt kerültek rossz helyzetbe.

(1.)

Az első kategóriában azok a vállalatok tartoznak, amelyeknek a katonai rendeletek miatt részben vagy teljes egészében be kellett szüntetniük a tevékenységüket. Ilyenek a kávézók, éttermek, rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalatok stb.

(2.)

A második kategóriába azok a vállalatok tartoznak, amelyek a koronavírus következményeiként nehéz gazdasági helyzetbe kerültek. Ezeknek a vállalatoknak a képviselői saját felelősségre nyilatkozhatnak a vállalat helyzetéről, és a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem számít a bevételek csökkenésének mértéke. (Korábban ennél a kategóriánál két korlátozás is létezett: a támogatást csak azok a vállalatok kérhették volna, amelyeknek a bevétele 25%-ot esett a január-februári átlaghoz viszonyítva, és legfennebb az alkalmazottak 75%-ának esetében vehették volna igénybe a cégek az állami segítséget. Ezeknek a korlátozásoknak a törlését pénteken jelentette be Ionel Dancă , a miniszterelnöki kancellária vezetője.)

A támogatások az alkalmazottak alapbérének 75%-ára terjednek majd ki, de van felső korlát is: nem haladhatják meg a bruttó átlagbér 2020-as költségvetésben szereplő szintjének 75%-át, vagyis a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak legmagasabb bruttó bére 4 071,75 lej lehet (az 5 429 lejes bruttó átlagbér 75%-a). A támogatások összegét a román állam az Országos Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség, valamint a megyei ügynökségek által fogja kiutalni a szükséges iratok benyújtását követő 15 napon belül.

A támogatáshoz fel kell függeszteni a munkaszerződéseket és szükségállapoti tanúsítványra is szükség van

Kelemen Tibor elmondta, hogy az állami támogatás igényléséhez bizonyos lépések megtételére van szükség. Az első lépés, hogy a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak munkaviszonya felfüggesztésre kell kerüljön az alkalmazottakat nyilvántartó alkalmazásban, a Revisalban. Kelemen Tibor ebben a lépésben figyelmességre inti a vállalkozásokat: csak azok az aktív munkavállalók jöhetnek számításba, akiknek most a munkaviszonyuk felfüggesztésére van szükség a vállalat gazdasági helyzete miatt.

A nehéz helyzetbe került cégeknek emellett úgynevezett szükségállapoti tanúsítványokat kell lekérniük a gazdasági minisztérium honlapjáról , a platform március utolsó napjaitól lesz elérhető. A tanúsítvány letöltése teljesen online történik és egyéni felelősségvállalási nyilatkozat alapján bocsátják ki, két formában:

1-es típus (kék) – azok a vállalatok kapják, amelyeknek részlegesen vagy teljesen leállt a tevékenységük a hatósági intézkedések miatt (éttermek, kávézók stb.)

2- es típus (sárga) – azok a vállalatok kapják, amelyek nehéz gazdasági helyzetbe kerültek.

Kelemen Tibor az egyéni felelősségvállalással benyújtott nyilatkozatokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy bár most törekednek a minél egyszerűbb lebonyolításra, az elkövetkező években nagyon komoly ellenőrzésekre lehet számítani ezek valóságtartalmát illetően.

Elektronikusan kell leadni az iratokat

A támogatás igényléséhez szükséges iratokat teljes egészében elektronikusan kell leadni a megyék munkaerő-elhelyezéssel foglalkozó ügynökségeinél. Erre a célra egységes e-mail címeket fognak használni minden megye esetében, amelyek a [email protected] (például [email protected], abban az esetben viszont, ha a megye neve két szóból áll, akkor kötőjelt fognak használni, például [email protected]) formátumot követik. Erre a címre kell majd a támogatást igénylő vállalatvezetőknek április elseje után elküldeniük a gazdasági minisztérium által kiadott tanúsítványt, a nyilatkozatot, az alkalmazottak létszámával kapcsolatos információkat tartalmazó táblázatot és magát a támogatás igénylésére vonatkozó kérést.

Hogyan történik a kifizetés?

Kelemen elmondta, hogy április elseje után a megyei ügynökségek a szakminisztériumokon keresztül fogják lekérni az összegeket, és a lehető leghamarabb át fogják utalni a cégeknek. Az ügyvitelt tulajdonképpen a vállalatok fogják elvégezni, arra is kötelezettségük lesz a cégeknek, hogy visszatartsák és átutalják az állam fele a hozzájárulási kötelezettségeket (társadalombiztosítás járulék), a felfüggesztett munkaviszonyú alkalmazottaknak pedig szintén a vállalatok fogják átutalni a kényszerszabadság után járó nettó összegeket. A vállalatoknak 3 napjuk van a beérkező forrásokból kiutalni a kényszerszabadságra küldött alkalmazottakat megillető juttatásokat.

Mint Kelemen Tibor elmondta, jelen állás szerint április 16-ig fog ez a folyamat működni, hiszen az állam a technikai munkanélküliségre küldött alkalmazottak juttatásait egyelőre csak március 16. és április 16. között vállalta. Hozzátette, ha nem hosszabbítják meg ezt az állapotot, akkor a következő kéréscsomag benyújtása április 16. után lesz várható, és a támogatásokat szintén a megyei munkaerő-elhelyezésért felelős intézményeken keresztül fogják kifizetni.

Arra is rákérdeztünk a szakembernél, hogy amennyiben a kormány a hosszabbítás mellett dönt, akkor lesz-e lehetőség a folyamat folytatására, vagy a dokumentáció újbóli leadására lesz szükség. Elmondta, hogy ezzel kapcsolatban még a rendelkezések pontosítására lesz szükség, azonban feltételezi, hogy „aki egyszer már beesett a gödörbe, annak nem kell bizonyítania, hogy továbbra is a gödörben van”.

Az engedélyezett magánszemélyeket is támogatnák

A kormány az alkalmazottak mellett a nehéz helyzetbe jutott engedélyezett magánszemélyeket (PFA), és a magánvállalkozókat is a bruttó átlagbér 75%-át elérő egyszeri fix támogatással segítené a szükségállapot idejére. Ekkora támogatásra nyújthatnak be igényléseket a szerzői jogdíjakból, kulturális, kreatív tevékenységből élő személyek is.

A gyermekükkel otthon maradt szülők helyzete sem tisztázott a vakáció ideje alatt

A szakember elmondta, hogy a kormány a vállalatokat és alkalmazottakat támogató intézkedéseivel kapcsolatban még számos tisztázatlan kérdés van. Példaként azoknak a szülőknek a helyzetét hozta fel, akik a jelenlegi helyzetben 12 éven aluli gyermekekre vigyáznak otthon.

„Érdekes módon a törvény nem tér ki arra, hogy mi történik a vakációban. Közeledik a húsvéti vakáció, és bár az iskolai oktatás jelen pillanatban fel van függesztve, a gyermekek mégis intézményesített vakáción lesznek, hiszen a vakáció a tanügyi törvény értelmében továbbra is létezik, és felmerül a kérdés, hogy ebben az időszakban az érintett szülők vissza kell-e térjenek a munkába” – mutatott rá Kelemen a visszás helyzetre. Korábban Csép Éva Andrea , az RMDSZ képviselője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a Transindex nek, hogy a gyerekfelügyeleti szabadság nem vonatkozik a húsvéti vakáció idejére.

A megyei ügynökségek többsége felfüggesztette a láttamozást

A román médiában több olyan esetre is rámutattak az elmúlt időszakban, amikor a munkaerő-foglalkoztatási ügynökségeknél sorok alakultak ki amiatt, mert a munkanélkülieknek meg kellett jelenniük a havonta esedékes láttamozásra. Erre a felvetésünkre Kelemen Tibor elmondta, hogy ennek a helyzetnek a kezelése az intézményvezetőkre van bízva, de „többségében inkább az derül ki, hogy ezt a láttamozást felfüggesztettük. Több erről szóló közleményt is láttunk, és Kovászna megyében is ugyanezt fogjuk követni, hiszen szeretnénk csökkenteni azoknak az okoknak a számát, amiért az embereknek ki kell menniük az utcára, még akkor is, ha a munkanélküliek esetében 65 év alatti személyekről beszélünk” – mondta Kelemen Tibor.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az ügynökségek továbbra is folytatják az ügyfélfogadást. „Az ajtóink nyitva állnak azok előtt, akik munkát találnak, és szerencsére még mindig sokan vannak ebben a helyzetben, illetve azon vállalkozók előtt is, akik bővítenék tevékenységüket. Természetesen fogadjuk őket, foglalkozunk velük, de a megfelelő módszerrel járunk el: kesztyűs kézzel, maszkkal, illetve, amit lehet, elektronikusan intézünk” – mondta a szakember.

Kérdésünkre Kelemen Tibor elmondta, hogy jelenleg Kovászna megyében a vállalatoktól érkezett értesítések szerint körülbelül 600 embert érinthet tömeges elbocsátás.