Mivel import vetőmagon él a mezőgazdaság, komoly gondok lehetnek az idei vetéssel is
2020. március 23. – 17:24
frissítve
Az agroökológia szószólói szerint a járvány miatt kialakult helyzet jól példázza, hogy miért végzetes hiba az élelmiszerellátást világszinten néhány cégtől tenni függővé.
Bajba kerülhetnek a nagybani mezőgazdasági termelők, a koronavírus-járvány miatt, ugyanis lehetséges, hogy nem jutnak időben hozzá a vetőmagokhoz.
A revista-ferma.ro számításai szerint a kukorica- illetve a napraforgó esetén a vetőmag 90%-át importáljuk Olaszországból, Spanyolországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból. Mivel a járvány miatt egyes szállítmányokat már visszamondtak, illetve másoknál késésre lehet számítani, valószínűleg 140 ezer hektárnyi kukoricát nem sikerül elvetni időben, ami 1,2 millió tonna terméskiesést jelent, a napraforgónál pedig 230 ezer hektáron késhet vagy maradhat el a vetés, 700 ezer tonnás kiesést okozva. Mint írják, megtörténhet, hogy az idén kukoricatermesztésre szánt területek 25%-a, illetve a napraforgó-termesztésre szánt területek 30%-a marad parlagon. A zöldségek terén sem állunk jobban, ezek esetén a vetőmag 80%-a érkezik külföldről és a legnagyobb beszállító, Hollandia is tett már olyan bejelentéseket, miszerint lesznek szállítmányok, amelyeket visszamondanak.
„llyenkor jövünk rá, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva a nagy cégeknek. Úgy is mondhatnám, hogy most látszik, hol van a kialakult rendszernek az Achilles-sarka. Mi régóta mondjuk, hogy veszélyes dolog az, ha olyan helyzetbe hozzuk magunkat, hogy ne legyünk képesek garantálni a saját élelmiszer-ellátásunkat. Jelenleg a romániai termelők a vetőmagok és a vegyszerek jelentős részét külföldről importálják, például az USA-ból és Kínából” – mondta a Transindex érdeklődésére Szőcs Boruss Miklós Attila , az Eco Ruralis parasztérdek-védő egyesület elnöke.
A fiatal gazdálkodó szerint az utóbbi években oly mértékben koncentrálódtak a földterületek és a feldolgozóipar, hogy nem állunk messze attól, hogy a világ élelmiszerpiacát mindössze három cég uralja. Hozzátette: azokat a gazdálkodók, akik háztájiban ökotermelést folytatnak, lényegében nem érinti a külkereskedelem akadozása, mivel sokkal nagyobb az autonómiájuk.
Amint arról már írtunk, az Eco Ruralis a Via Campesina nemzetközi érdekvédő szervezet tagjaként évek óta harcol a kis területen, ökológiai módszerekkel gazdálkodók érdekeiért. Állításuk szerint nem igaz az, hogy csakis a hatalmas monokultúrákat megdolgozó nagyvállalatok képesek ellátni élelmiszerrel az embereket illetve az állattartókat. Mint mondják, erre képesek a kisebb farmok is, melyek ráadásul egészségesebb élelmiszert állítanak elő és a termőföldet sem teszik tönkre, sőt, az élőhelyeket sem rombolják olyan mértékben, mint a multik. EU-s szinten is terjesztettek már elő olyan határozati javaslatokat, melyek a kis gazdaságokat segítenék, nemrég pedig sikerült elérniük, hogy az ENSZ határozatban állt a kistermelők mellé. Ezek célja az úgynevezett élelmiszer-szuverenitás (újbóli) megteremtése, hogy elismerjék az embereknek azon jogát, hogy meghatározzák saját élelmiszer-ellátási és mezőgazdasági rendszerüket, és befolyásolni tudják az azzal kapcsolatos politikákat.
„Romániának korábban megvolt a szuverenitása az élelmiszer-ellátás terén. Az 1940-es évekig lényegében önellátóak voltak a háztáji gazdaságok. A kommunizmus sokat ártott ennek a rendszernek, az 1990-es években azonban volt egy ruralizációs folyamat, sokan kapták vissza a földjeiket, és sokan költöztek ki falura gazdálkodni, újból elővéve a nagyszüleink által használt fajtákat” – magyarázta Szőcs Boruss Miklós Attila.
Hozzátette: az elmúlt körülbelül 20 évben azonban, a mezőgazdaság iparosodásával egyre több külföldi vetőmagot kezdtek el használni a falun gazdálkodók is, és mivel ezek a fajták kényesek, egyre több – főleg külföldi – vegyszert is. Hangsúlyozta, az élelmiszer-önrendelkezés terén nagyon fontos a tájfajták megőrzése és fenntartása. Ezek olyan zöldség- és gabona- és gyümölcsfajtákat jelentenek, melyeket hosszú ideje termesztenek egyazon területen, így jól alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz. Emiatt messze nem olyan vegyszer-igényesek, mint külföldi, sokszor hibrid fajták, és stabil termést adnak kedvezőtlen időjárási viszonyok között is. Mivel ellenállóbbak, a belőlük készülő élelmiszerek is egészségesebbek, hisz nem, vagy alig igényelnek vegyszeres kezelést. További előnye a háztáji gazdaságoknak, hogy sokkal többféle haszonnövényt termesztenek, a biodiverzitás miatt pedig kevésbé sérülékenyek. Például, ha egy betegség kipusztítja az egyik kultúrát, a többi képes pótolni a kiesést.
Szőcs Boruss rámutatott még egy komoly hibájára a mezőgazdaságot is behálózó multunacionalista rendszernek. Mivel a termény jelentős részét tőzsdéken értékesítik, az itthon megtermesztett élelmiszer külföldre kerül, a hazai szükségletet pedig importból fedezik. A nagybani termelők már vetés előtt szerződnek a terményre a kereskedőkkel, így kisebb rizikóval kell számolniuk. Ez főleg a gabona esetén érvényes: a hazai termés jelentős részét Irakban és Egyiptomban adják el, az itthoni szükségletet pedig többnyire orosz importból fedezik. Elmondta: a zöldségek piaca is átalakulóban van, a paradicsomnak és az uborkának is egyre nagyobb hányadával kereskednek a tőzsdei spekulánsok, ami még inkább kiszolgáltatottá teszi az élelmiszer-ellátó rendszerünket.
Az Eco Ruralis elnöke szerint a szervezetük által nyújtott szolgáltatások iránt egyre nő az igény: úgy számol, hogy tagságuk a tavalyi 12 ezerről idén 15 ezerre nő. Ebben jelentős szerepe van egyebek mellett az ingyenes vetőmag-osztási programjuknak, melynek keretében tájfajták szaporítóanyagával látják el az érdeklődőket. Mint megtudtuk, idén 3 ezer igénylőre készültek, és lényegében két nap alatt 3200-an igényeltek tőlük tájfajta magokat. Az elnök szerint aki lemaradt, pénzért még vásárolhat jófajta szaporítóanyagot a termelőktől.
Mint megtudtuk, jelenleg 30 gazdálkodó ajánlja fel a vetőmagjai egy részét az ingyenes programjuk számára, melyet a Buzó megyei „paraszti génbankjukban” gyűjtenek össze, ebből kapnak az érdeklődők egy-egy kisebb mennyiséget.
Szőcs Boruss hozzátette: politikai konszenzusra lenne szükség ezen a téren, mert jelenleg a nagyipari mezőgazdaságot támogatják a kisebb gazdálkodókkal szemben. Holott nagyon fontos lenne, hogy a háztáji gazdaságok által képviselt értékek ne vesszenek el. Elmondta, reméli, a döntéshozók most jobb belátásra térnek, nem úgy, mint a 2008-as gazdasági válságot követően. Akkor nem változtattak a támogatáspolitikán, holott világosan látszott, mennyire sokat jelent, hogy az ökogazdálkodók és az általuk fenntartott biodiverzitás jóvoltából volt mihez visszatérni. Úgy vélte, jó lenne végre belátni, hogy a paraszti gazdaságok és a tájfajták jelentik az élelmiszer-önrendelkezés kulcsát, és emiatt ajánlott támogatni őket, mivel sokan kerültek nehéz helyzetbe és sokan hagynak fel a gazdálkodással.
Nyitóképünk illusztráció, Jerry Zhang/unsplash.com
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!