Miért van a koronavírus miatt gazdasági pánikhelyzet is?

A koronavírus járvány mindenekelőtt közegészségügyi probléma, de a gazdaságra gyakorolt hatása is igencsak jelentős lesz. Azt azonban senki nem tudja egyelőre, hogy hosszú távon milyen következményekkel jár. Az egyik forgatókönyv szerint megússzuk egy ideiglenes gazdasági visszaeséssel, de az is elképzelhető, hogy jelentősebb visszaesést szenvednek el a gazdasági nagyhatalmak, így az esetleges globális recesszió sem kizárt.

A koronavírus okozta sokk és a vele járó biztonsági intézkedések együttesen hatnak a keresletre és kínálatra, ezektől a hatásoktól függően alakulnak a gazdaságpolitikai válaszlépések. Ilyen körülmények között nagyon sokat nyom a latba, hogy milyen monetáris politikát követnek a jegybankok és milyen intézkedéseket hoznak meg a kormányok. Csak az biztos, hogy lépniük kell, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a nagyobb krízis elkerülése érdekében nemzetközi szinten koordinált intézkedések szükségesek a gazdaság támogatására.

Mi történt eddig?

1.Kínában nagyon visszaesett a gyártási kapacitás, a The Economist szerint 2020 első negyedévében akkora gazdasági visszaesés várható, amit Mao Ce-Tung (a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője annak megalapításától haláláig, akinek szociális-politikai programjai, emberéletek millióit követelték, valamint hatalmas éhínségeket okoztak) óta nem látott az ország. Az OECD becslései szerint a világ gazdaságának növekedése idén a 2009-es, szintén válságos időszakban elért szintre csökken majd.

Ennek az egyik oka az lehet , amire amúgy az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) friss jelentése is felhívta a figyelmet, hogy Kína létfontosságú a hosszú távú hitelezésben a fejlődő országok számára, így ha a visszaesés miatt a hitelezési kondíciók szigorodnak (ami egyébként is gazdasági lassulással jár), akkor a Kínával szoros pénzügyi kapcsolatban álló országok igen pórul járhatnak a járvánnyal.

2. Az amerikai és európai tőzsdék nagyon nagyot zuhantak. Kedden és szerdán kissé javult a helyzet, de a március 9-i kereskedést 7,8%-os zuhanásban zárta a Dow Jones Iparági Index, az S&P 500 7,6%-ot esett, amire utoljára 2008. október 9-én volt példa. Az index mostani zuhanása minden idők 20 legnagyobb esése között van. Az európai tőzsdéknél is elképesztő visszaesések voltak: Londonban hétfőn 7,18 százalékkal végzett alacsonyabban az FTSE-100 index, Frankfurtban 7,52 százalékkal csökkent a DAX index, a milánói tőzsde pedig 9,98 százalék indexveszteséggel zárt a hét elején. A veszteséget a koronavírus következményeivel szembeni félelmek és így az átcsoportosított befektetések okozták, de nagyban hozzá járul az is, hogy:

3. Az olaj ára a padlót nyalogatja, s egy látszólag gyerekes nézeteltérés miatt Szaúd-Arábia és Oroszország árháborúba keveredett. Így az olajár harminc százalékos veszteséget is elért a hét elején, ami az Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai számára együttesen napi több mint 500 millió dolláros bevételkiesést jelent. Az eredeti tervek szerint a nagy termelőket az OPEC tagjai arra késztették, hogy hosszabbítsák meg és növeljék a kitermelés korlátozását, erről azonban nem sikerült megállapodásra jutni.

Ez most akkor egy új gazdasági válság?

Ezt még túl korai így kijelenteni. Habár például Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő közleményben hangsúlyozta, hogya globális szintű becslések szerint az EU – rövid távon – a 2008-as pénzügyi világválsághoz hasonló krízisre számíthat, ezért uniós gazdasági ösztönző tervre van szükség a koronavírus okozta gazdasági és társadalmi károk enyhítésére.

Mindenesetre, a szükségszerű közegészségügyi intézkedések és megszorítások komoly károkat okozhatnak a gazdaságnak, a gyárak termelése akadozhat (sőt, egyes esetekben leállhat), így ellátási problémák lesznek, a kereskedelem és a világgazdaság rendszere megbomlik, nem is beszélve a KKV-k és kisebb gazdasági egységek nehézségeiről, akiknek nincs akkora tartalékkapacitásuk, hogy a kritikus időszakban „túléljenek”. A szaksajtó ezt kínálati sokknak nevezi. Kínálati sokk esetén általában az történik, hogy a termelési folyamatok akadozása miatt az árak megemelkednek.

A mostani helyzet viszont gazdasági szempontból azért nagyon bonyolult, merta járvány nem csak a termelésnek tesz keresztbe, hanem magát a keresletet is átalakítja, ezt külön keresleti sokként emlegetik a szakértők. A turizmus, a vendéglátóipar, a rendezvények vagy a közlekedési szolgáltatások iránti érdeklődés az emberek óvatossága miatt megcsappan, aminek elméletileg az a következménye, hogy csökken a gazdasági aktivitás, és csökkennek az árak.

Hogyan lehet kezelni ezeket a sokkhatásokat?

A kínálati sokk enyhítésére nincsenek túl jó gazdaságpolitikai intézkedések, gyakorlatilag az segítene, ha visszavonnák a termelést korlátozó intézkedéseket, azonban ez azzal a nem elfogadható rizikóval jár, hogy több beteget és halálos áldozatot követel a járvány. Pozitív gazdasági hatása van viszont, és a kínálati sokkot is csökkentené, ha a kormány növeli az erőfeszítéseket a betegség kezelésére, a gyógymód mielőbbi megtalálására, esetleg a termelést kevésbé korlátozó védekezési módszereket talál és vezet be.

A kínálati sokk, jelentős tovagyűrűző hatások nélkül, a járvány lecsengése esetén hamar elmúlna, csak nem mindegy, hogy milyen károkat okoz a gazdaságnak. A jelenlegi olajpiaci zavar ilyen szinten kiemelt téma, az olajfedezetek veszteségei akár későbbi likviditási problémákat is okozhatnak, főleg a kisebb társaságoknak.

A keresleti sokk esetében a gazdaságpolitika különböző fiskális és monetáris eszközökkel tudja pótolni a kiesést. Ide jöhet a költségvetési többlet felhasználása, adócsökkentés, és a monetáris politika esetében a kamatok mérséklése.

Miben segíthetik a válsághelyzet elkerülését a kormányok és a jegybankok?

Az IMF felhívta a kormányok figyelmét , hogy célzott intézkedésekkel kell segítsék a fogyasztókat és a vállalkozókat a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásaitól, amivel megelőzhetik az esetleges csődöket és elbocsátásokat. Ebben pedig a jegybankok is partnerek kell legyenek.

Konkrét javaslatként említik, hogy a kormányok potenciális lépésként készüljenek fel a jegybanki likviditásnövelés, adócsökkentés és készpénztranszferek lehetőségeire. A Portfólió is rámutatott , hogy a jegybankoknak különös jelentőségük van az ilyen helyzetekben, jelen esetben ezekkel a módszerekkel enyhíthetik a világgazdaság növekedésének kiegyensúlyozását:

• A legfontosabb, hogy likviditást kell biztosítaniuk és könnyebb hozzáférést a hitelpiachoz;
• És erőteljes fellépést kell tanúsítaniuk, amivel csökkentheti a félelmeket és a pszichológiai alapú tőkemenekülést.

Ilyen lépésekre már számos példa van, a világgazdaság szempontjából jelentős szerepet betöltő amerikai központi bank például múlt héten 50 bázispontos csökkentést hajtott végre, és további vágásokat is kilátásba helyezett. A brit központi bank (Bank of England) szerdán soron kívüli intézkedés során 0,75 százalékról 0,25 százalékra csökkentette alapkamatát. Mindkét intézkedés fő célja, hogy olcsóbb finanszírozással és likviditással lássák le a piacokat.

Romániában mi a helyzet?

Az Economica.net egy tanácsadó cég elemzésére hivatkozva azt írja , hogy a Romániában bejegyzett 600 ezer jogi személy 70%-ának semmilyen terve nincs a koronavírus okozta gazdasági jellegű nehézségek kezelésére. A gazdasági portál rámutat, hogy a járvány gazdasági hatásai elsősorban a kisebb vállalkozásokat fogják súlyosan érinteni, de az alapanyagokat előállító nagyobb termelők is nehéz gazdasági helyzetbe kerülhetnek.

A gazdasági portál egy másik elemzése szerint a szállítási szektor teljesítménye már jelzi a problémákat. A gazdaság ütőerének tartott szállítási cégek képviselői arról beszéltek az Economica megkeresésére, hogy a vállalkozásaik alig 50%-os kapacitással tudnak működni, az autók a garázsokban állnak, számos sofőrt karanténba helyeztek Európa-szerte, miközben a lízingdíjak és a banki kamatok befizetése egyre nehezebb helyzetbe hozhatja őket.

A koronavírus már most érzékenyen érintette a turizmus és a vendéglátóipart, az iparág becslések szerint már 20-30%-os visszaesés mellett működik.

Közben szakértők arról beszélnek , hogy az államnak nem szabad leállnia az infrastruktúra fejlesztésének folyamatával, és minden egyéb stratégiai programot folytatni kell, amelyek például a gáz szállítását vagy a természeti erőforrások kiaknázását jelentik, még akkor is, ha bizonyos nyersanyagok és a munkaerő ára növekszik.

A koronavírus hatásai várhatóan nagyon nem tesznek jót az állami költségvetésnek sem. A fő probléma az, hogy már a koronavírus nélkül is nagy költségvetési hiány volt várható idén, de most az üzleti tevékenység csökkenése és a gazdaság teljesítményének lassulása még kevesebb adókból befolyó bevételt eredményezhet, miközben a büdzsé kiadási oldala jelentősen növekedhet.

Források: The Economist, Portfolió, Napi.hu, Econonimca.net.