Sokat spórolhatunk azzal, ha energiatakarékos ivó- és szennyvíz-hálózatokat építünk

A Szilveszter Engineering – Think blue, go green startup cég azon Kovászna megyei kisvállalkozások egyike, amely a Startup Plus program során indulhatott el 2019-ben. Ezek a vállalkozások nagyrészt innovatív ötletek alapján valósultak meg és olyan területeket fednek le, aminek nincs még nagy piaca, főleg Székelyföldön. Az említett vállalkozás ivóvíz-tisztítási technológiák modellezésével, a vízveszteség kezelésével segít ipari szereplőknek úgy, hogy a hatékonyságra és a környezettudatosságra fekteti a hangsúlyt. Szilveszter Szabolcs alapítóval beszélgettünk.

Mit nyújt a szolgáltatásotok? Mit takar a Think blue, go green ?

– A vállalkozás nyújtotta szolgáltatások az újonnan kiépítendő vagy már működésben lévő környezteti technológiák mérnöki aspektusú tanácsadásán alapszik, ami a technikai, pénzügyi és nem utolsó sorban a környezeti fenntarthatóságot segíti elő. A jelszavunk a vízgazdálkodás területen belüli szakmai kompetenciánkat jelöli, problémamegoldás a fenntarthatóság nevében.

A kezdeményezésünk nem a társadalom széles körében ismert zöld mozgalmat takarja, tehát nem a klasszikus környezetvédelemmel foglalkozunk, hanem sokkal inkább technikai, ipari szinten képviseljük a környezet védelmét úgy, hogy az ipari tevékenységek gördülékenységét biztosítjuk.

Szolgáltatásainkat igénybe lehet venni akár zöld beruházás esetén, hogy technikai és környezetvédelmi szempontból a legoptimálisabb és legköltséghatékonyabb technológiát alkalmazzák az ipari szereplők. Rengeteg olyan eset van a B2B ipari piacon is, amikor gyakorlatilag zsibvásárba csöppen az ember, mert mindenféle technológiákat forgalmazó cégek úgy gondolják, hogy az övék a legjobb. Mi a mérleg nyelve szeretnénk lenni, segíteni abban, hogy az ipari szereplők olyan technológiába fektessenek bele, amire valóban szükségük van és ami hosszú távon is működik. Nem beszélve arról, hogy a folyamatosan változó és szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak is meg kell felelni. A mai világban nagyon könnyen fel tudják függeszteni az ipari szereplő tevékenységét, ha nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak.

Milyen területen tevékenykedtek?

– Az én szakmai tapasztalatom mentén a mi profilunk elsősorban az ivóvíz- és szennyvíztisztítás, mindamellett, hogy új technológiák beszerzésében, kiépítésében, valamint üzembe helyezésénél is segédkezünk. A már meglévő technológiák finomításához is jelentősen hozzá tudunk járulni olyan szinten, hogy innovatív módszerekkel, matematikai modellek segítségével, egyfajta modellezéssel optimizálni tudunk egy szennyvíztisztító állomást, vagy ivóvíz-hálózat hidraulikai modellezésével a vízveszteség csökkenés terén is segítséget nyújtunk.

Mivel egy ilyen szennyvíztisztító állomás teljes működési költségének 60-70 százaléka energiaköltségként fejezhető ki (ami legfőképp a reaktorok levegőztetése miatt van), ha már 5%-ot le tudunk faragni az éves költségvetésből, az már elképesztően sok anyagi spórlást jelent. Mindezt úgy, hogy elméleti síkon, modellek segítségével különböző működtetési stratégiákat dolgozunk ki.

Terveink szerint ivóvíztisztító állomások működésének optimalizálását is megcélozzuk, hogy minél kevesebb vegyszer és annál jobb minőségű víz kerüljön a hálózatba.

Háromszéken, és úgy amúgy Székelyföldön, mennyire van kereslet az ilyen típusú szolgáltatásokra?

– Egyelőre az egész ország területén kicsi a kereslet. Mivel Románia a vízgazdálkodás és hulladékgazdálkodás területén az EU többi tagországához képest nagyon el van maradva, (az, amit a kormány felvállalt jó 10 évvel ezelőtt, azt még nem nagyon tudta semmivel sem alátámasztani), így ez az optimalizálás némileg magánszférában működik, de víz és közmű szinten még nagyon nem, mivel maguk a szennyvízállomások önmagukban sem működnek mindenhol megfelelőképpen.

Csak egy példa: 2018 végén Románia lakosságának megközelítőleg 55% volt a szennyvíz-hálózatra csatlakozva, ebből 89,5% városi szinten és vidéki szinten mindössze 9,9%.Ezt tetőzi, hogy a lakosság majdnem 30%-ánál nincs házon belüli vízöblítéses WC sem.

Jelenleg élelmiszeripari szereplőkkel dolgozunk, tejgyár, chipsüzem szennyvíztisztítás technológiájának kiépítésében segítünk. Amit én tapasztaltam, hogy a frissen induló ipari szereplők már hajlandóbbak hasonló befektetésre, felismerik a helyzet komplexitását. Eddig szakmai ismeretségi körök által kaptunk lehetőségeket, nem kellett nagyon reklámozzuk a szolgáltatásainkat.

Az önkormányzatok nyitottak az ilyen jellegű szolgáltatásokra?

– Egyelőre még nem kerestek ilyen irányból. Most egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályok érkeznek, Románia is ratifikálta az ENSZ által megszabott 2030-as fenntartható fejlődési célokat. Így, ennek tükrében, reménykedünk, hogy a közszféra is hamarosan igénybe venné az általunk nyújtott szolgáltatásokat.

Szerinted az EU-s szankciótól való félelem vagy a feltörekvő ipari szereplők új mentalitása adja majd inkább a klienskört?

– Az eddigi tapasztalataim szerint a klienseink célja és kötelezettsége, hogy megfeleljenek az előírásoknak. Ettől eltekintve, egy Koppenhágában szervezett kurzuson szembesültem például azzal, hogy Amerikában magától értetődő az a szolgáltatás, amit mi nyújtunk.

Mindez azért is fontos, mert hazánkban egyes szennyvíztisztítók építésénél vagy fejlesztésénél előfordulhat, hogy a tervező mérnökök nem fektetnek hangsúlyt a költséghatékony továbbfejlesztési koncepciók elemzésére. Mondhatják azt, hogy a már meglévő rendszereket le kell bontani és újat építeni, nekünk pedig lehet olyan opciónk, ami ugyanazt az eredményt hozza ki, csak 30-40%-kal olcsóbban. Hogy a százalékok nagyságrendjét érzékeltessem: ha már 1 vagy 5 százaléknyi hatékonyságnövelést érünk el, akkor azzal már több 10 ezer eurót spórolhatunk évente, kisipar esetében komoly összegekről van szó.

Nekem az az utópiám, hogy olyan székelyföldi mérnöki csapattá váljunk, akik gyakorlatilag Romániát nemzetközi szinten tudják képviselni a víz- és szennyvíz-gazdálkodás, valamint más hasonló technológiák szintjén. Sok cég nem engedheti meg magának, hogy olyan szakembert alkalmazzon, aki átlát a különböző technológiák rendszerén, így mi egy féléves vagy éves konzultációval tudnánk biztosítani a fenntarthatóságot és a különböző szabványoknak megfelelő struktúrát. Szükség esetén ki is képezzük a cég szakembereit.

Létezik konkurencia?

– Konkurencia? Még jóformán piac sincs az optimalizálás terén. Modellezés szempontjából például egyáltalán nincs, szennyvíztisztítók modellezését szimulációs programok segítségével rajtunk kívül senki nem végzi itthon. Vízhálózat hidraulikai modellezésével, a vízveszteség minimalizálással már foglalkozik pár cég, de az nem tölti ki a piacot.

Számunkra nem a piaci verseny a kihívás, hanem az igény megteremtése, de főleg annak a tudatosítása, hogy műszaki tanulmány segítségével vagy minimális befektetéssel hatékonyabban és olcsóbban lehet egy adott technológiát üzemeltetni.

Honnan jött az ötlet, hogy ilyen vállalkozást indíts?

– Környezetmérnök vagyok, szennyvíztisztítás témakörben írtam a licensz szakdolgozatomat és doktori disszertációmat is. Oktatok a Sapientia Csíkszeredai Kar Biomérnöki tanszékén, valamint volt szerencsém a világ különböző pontjain dolgozni. Víz- és szennyvíz-technológia témakörben vezettem kutatást Ecuadorban egy vízközműnél, ahol egy körülbelül 140 ezres város ivó- és szennyvíztisztító állomásait optimizáltunk, vízhálózat hidraulikai modellezéssel foglalkoztunk, próbáltuk csökkenteni a hálózaton belüli vízveszteséget. Ott még egy helyi műszaki egyetemen tartottam előadást és vezettem államvizsga-dolgozatokat.

Végül itthon folytattam a tanítást és a kutatást a Sapientián, majd jött néhány szakmai konzultációs lehetőség is. Azután jött ez a Startup Plus pályázási lehetőség, és hát belevágtunk. Miközben ez a pályázás futott, még a Dél-Afrikai Köztársaság Fokváros egyik műszaki egyeteme, a CPUT is meghívott vendégoktatónak a szennyvíz-tisztítási technológiák modellezéséről.