Az egyik legtöbbet kritizált amerikai bank is bejelentette, hogy enged a civilek nyomásának. És az is lehet, hogy az eurózóna jegybankjának is zöld célkitűzései lesznek.
A klímaváltozás veszélybe sodorja az emberi lét ma ismert formáját – áll abban a jelentésben, amelyet a JP Morgan közgazdászai néhány napja az ügyfeleiknek küldtek ki. Az amerikai bank jelentésében a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ami a klímaváltozást illeti,
beavatkozás nélkül katasztrofális következményekkel kell számolni.
Bár a jelentésben a bank még kiemelte, a két közgazdász véleménye nem feltétlenül képviseli a JP Morgan általános álláspontját, a bank jókora meglepetést okozva hétfőn bejelentette , hogy felhagynak a szénbányászat és a sarkköri oljakitermelési projektek finanszírozásával, és azt a célt tűzték ki, hogy 200 milliárd dollárral finanszírozzanak fenntartható projekteket.
A JP Morgan elemzése és mostani bejelentése azért is érdekes, mert korábban a klímaaktivisták gyakran kritizálták a bankot amiatt, mert jelentős összegekkel finanszírozott fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos beruházásokat – mutat rá a BBC . Volt olyan tavaly publikált elemzés is, amely szerint a JP Morgan az a bank, amely a legtöbb finanszírozást nyújtotta 2019-ben energiacégek számára annak érdekében, hogy azok fosszilis energiahordozók termelésével kapcsolatos beruházásokat hajthassanak végre.
Mi áll a jelentésben?
A David Mackie és Jessica Murray – a JP Morgan közgazdászai – által készített, szokatlanul kemény hangvételű elemzésben a szakértők azt írják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás a következő évtizedekben tovább hat majd az éghajlatra, és nagy valószínűséggel egy visszafordíthatatlan folyamattal állunk szemben. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a klímaváltozásnak hatása lesz a gazdasági növekedésre, az egészségügyre és a várható élettartam alakulására is. Figyelmeztetnek, hogy a problémák feszültségeket okozhatnak a vízkészletek tekintetében, éhínséget idézhetnek elő, a migráció jelentős növekedéséhez vezethetnek, rombolhatják a biodiverzitást, és nem utolsósorban, politikai konfliktusokhoz is vezethetnek. Azt is írják, hogy:
„nem tudjuk kizárni a katasztrofális következményeket, amikor az emberi lét a jelenleg ismert formájában veszélybe kerülhet”.
Mackie és Murray szerint a klímaváltozás hatásainak enyhítésére 0-ra kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást 2050-re. Megoldást is javasolnak, amely segítene a cél elérésében: szerintük globális adót kellene kivetni a szennyező energiahordozókra. Azt viszont a jelentésben is beismerik, hogy ez nem fog mostanában megtörténni, hiszen
„egy globális problémával állunk szemben, amelynek a kezelésében egyelőre nem számíthatunk globális megoldásra”.
A jelentés szerzői rámutatnak, ez azért is van így, mert:
- a fejlett országok amiatt aggódnak, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó intézkedések visszavethetik a versenyképességüket, az intézkedések negatív hatással lesznek a munkahelyekre,
- és az is bonyolítja a kérdést, hogy a szegényebb, fejlődő országokban a karbon-intenzív tevékenységeknek jellemzően kedvező hatása van az életszínvonal növekedésére.
Persze azt is meg kell jegyezni, hogy a JP Morgan nem most először figyelmeztetett a klímaváltozás veszélyeire, viszont eddig nem igazán fogalmazott meg ilyen markáns véleményt. Egy tavaly tavasszal megjelent elemzésükben még csak annyit írtak, hogy a klímaváltozás olyan globális kihívás, amely kockázatokat jelent a vállalatoknak, és a hatásait megérezhetik a bevételeiken.
Most viszont úgy döntöttek, hogy ők is engednek a civilektől és ügyfelektől érkező nyomásnak, ami az elmúlt időszakban egyre erősebbé vált. Van olyan szervezet például, amely kicsit pozitívabb szemlélettel, azokat a pénzügyi intézményeket listázza , amelyek vállalták, hogy nem finanszíroznak ezentúl sarkköri olajkitermelési projekteket. A listára a mostani bejelentéssel a JP Morgan is felkerült.
A jegybankok tehetnék a legtöbbet?
A klímaváltozás kérdése miatt a hitelintézetek mellett a jegybankokra is egyre nagyobb nyomás helyeződik. Bár mostanában számos olyan szakmai vélemény is napvilágot látott, miszerint a finanszírozást végző intézmények és a jegybankok nem menthetik meg a világot a klímakatasztrófától – a felelősség pedig a kormányokat és a pénzügyi szabályozókat terheli –, vannak jegybankok, amelyek a jelek szerint komolyan elgondolkodtak azon, hogy szerepet vállaljanak a klímahelyzet kezelésében. A jegybankok egyik feladata ugyanis a rendszerszintű kockázatok kezelése.
A klímaváltozás pedig rendszerszintű kockázat.
Ennek a történetnek Christine Lagarde , az Európai Központi Bank új elnöke lehet az egyik főszereplője, aki korábban ígéretet tett arra, hogy a klímaváltozás kérdése fontos szerepet kaphat akkor, amikor az EKB-nál 2003 után először felülvizsgálják a monetáris politikával kapcsolatos stratégiát.
Lagarde arról is beszélt, hogy a jegybank alkalmazottainak nyugdíjalapja már most olyan vállalatokba fekteti a megtakarításokat, amelyek alacsony szén-dioxid kibocsátással rendelkeznek. Hogy ezt az utat az EKB az eszközvásárlási programjai során is követhetné-e, arról megoszlanak a vélemények. A New York Times szerint szinte borítékolható, hogy az EKB igazgatótanácsában sok ellenzője lenne egy ilyen javaslatnak.
A téma viszont sok elemző fantáziáját beindította. Ugyanis nagy hatása lenne a piacokra annak, ha az EKB egyszer csak úgy döntene, az eszközvásárlási programjának végrehajtása során – amikor vállalati kötvényeket vásárol annak érdekében, hogy befolyásolja a piaci kamatlábakat – kizárná azoknak a vállalatoknak a papírjait, amelyeknek nagy az ökológiai lábnyoma. Egy ilyen döntés duplán csapásként érintené a nagy szennyezőket, hiszen a magánbefektetők vélhetően a jegybankot követnék, a fenntartható vállalatok kötvényeit vásárolnák (ezzel gyakorlatilag hitelezve azokat), és lemondanának a szennyező vállalatok papírjairól.
Lagarde a felvetésre, miszerint az EKB igazgatótanácsának egyes tagjai megkérdőjelezik azt, hogy a jegybanknak lehetnek-e klímaváltozással kapcsolatos feladatai, azt válaszolta: „Tisztában vagyok ezzel, de annak a veszélyével is tisztában vagyok, ha nem teszünk semmit”.
Arra a kérdésre, hogy az inflációs cél mellett lesz-e a jegybankoknak károsanyag-kibocsátással kapcsolatos célkitűzésük – meg hogy egyáltalán van-e esély erre a pár éve még nagyon meredeknek tűnő változásra –, nem mostanában fogunk választ kapni. Az a trend viszont már egyértelműen látszik, hogy egyes iparágakat már kevésbé, vagy legalábbis nem szívesen hiteleznek a bankok.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!