A lakásbankokat vagy az ügyfeleket mentette volna a kormány?

Egy nappal azelőtt, hogy a parlament megvonta volna a bizalmat a kormánytól, a Ludovic Orban vezette kabinet 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el. Később kiderült, a kormány azóta sok kritikát kapott akciója nem volt teljes, az utolsó pillanatban ugyanis Ion Ștefan fejlesztési miniszter előterjesztésére szavazni akartak annak a sürgősségi kormányrendeletnek az elfogadásáról is, amely becslések szerint több százezer banki ügyfelet mentesített volna azoknak az állami támogatásoknak a visszafizetésétől, amit az úgynevezett Bauspar rendszer részeként kaptak a lakáscélú megtakarításaik mellé.

A sürgősségi rendelet elfogadását végül elhalasztotta a kormány, mivel nem rendelkeztek minden szükséges jóváhagyással és véleményezéssel. Az érintett 700 ezer ügyfél (a számuk azért nem egyértelmű) így rövid időn belül másodszor szembesült azzal, hogy mielőtt még a kormány sürgősségi kormányrendelet kibocsátásával megoldaná a helyzetüket, megbukik. A pénzügyminisztérium, a fejlesztési minisztérium és a miniszterelnöki kancellária által megszövegezett rendeletet ugyanis a Dăncilă-kormány is szerette volna elfogadni Eugen Teodorovici akkori pénzügyminiszter előterjesztésére, de még mielőtt szavaztak volna róla, az a kormány is megbukott.

Mi az a Bauspar rendszer?

Az ügy részletei előtt érdemes kitérni arra, hogy mi is az a Bauspar rendszer. Egy nemzetközi szinten is széles körben alkalmazott, lakáscélú előmegtakarítási rendszerről van szó, amely Németországban már 1885-ben működött, nálunk viszont csak 2004-ben honosodott meg. Romániában egy olyan rendszer jött akkor létre, amely leginkább a francia modellre hajazott, és lehetővé tette, hogy az érdekeltek az úgynevezett lakásbankoknál úgy tegyenek félre lakásvásárlásra, építésre vagy felújításra, hogy közben állami támogatással egészülhetnek ki a megtakarításaik.

A rendszer fontos előnye, hogy azok az ügyfelek, akik legalább 5 éven keresztül megtakarítanak, a piacinál alacsonyabb kamatláb mellett vehetnek fel hitelt lakásvásárlásra. Emellett az állam a fejlesztési minisztérium révén a betétként elhelyezett összegek mellé prémiumokat is ad támogatásként. Korlátozás, hogy az állam által adott bónusz éves összege nem lehet magasabb 250 eurónál, de a bónusz összegét az adott évben elhelyezett betét 25%-ában határozzák meg. Ennek megfelelően, annak az ügyfélnek, aki a maximális állami támogatást szeretné megkapni, évente 1 000 eurót kell betétként lekötnie valamely lakásbanknál, de az állami támogatás maximalizálásához akár arra is lehetőség van, hogy a család több tagja is megtakarítási számlákat nyisson.

Miért kéri vissza az állam a támogatásokat?

Figyelembe véve, hogy a két Romániában működő lakásbanknál, a BCR Banca pentru Locuințenél, valamint az azóta névváltáson átesett Raiffeisen Banca pentru Locuințenél (az új név Aedificium) az ügyfelek száma elérte a 700 ezret, míg az így felhalmozott aktívák a 300 millió lejt, elmondható, hogy a rendszer, ha nem is kiválóan, de legalább működött 2015-ig. Akkor viszont az Országos Számvevőszék egyik vizsgálata rendellenességeket állapított meg. Az ellenőrök gyakorlatilag kétségbe vonták az állam által nyújtott és a két lakásbank által közvetített prémiumok jogszerűségét. Mi több, a két hitelintézetet arra kötelezték volna, hogy igényeljék vissza az ügyfeleiktől a prémiumokat, és térítsék vissza ezeket az összegeket az államnak.

A számvevőszék ellenőrei alapvetően három fő pontban állapították meg azt, hogy a prémiumok odaítélése nem a jogszabályoknak megfelelően történt. Kifogásolták egyrészt, hogy a támogatásoknak 18 éven aluli kedvezményezettjei is voltak, holott esetükben nincs lehetőség arra, hogy hitelt vegyenek fel. A hatóság szerint az sem felelt meg a jogszabályoknak, hogy 65 év feletti személyek is kaptak így prémiumokat, holott az időseknek szóló hitelek jellemzően szigorúbb feltételek teljesülése mellett vehetők igénybe. Harmadrészt, és ez okozza a legnagyobb fejtörést és vitát jelenleg, a kedvezményezett ügyfeleknek a számvevőszék ellenőrei szerint dokumentumokkal kellett volna igazolniuk, hogy a támogatásokat valóban arra a célra használták-e föl, amit a Bauspar rendszer megjelöl.

Hosszas jogi huzavona következett, nagy fordulatokkal

A két érintett lakásbank bíróságra vitte az ügyet. Azzal érveltek, hogy ők jóhiszeműen jártak el, a probléma forrása pedig elsősorban az, hogy a jogszabály, amely a lakásokat érintő megtakarítási rendszerre vonatkozik, nem elég egyértelmű. Azt is kiemelték – és ezt az álláspontjukat az ügyet érintő, sajtóban megjelenő kommentárjaikban is használták –, hogy a rendszerben ők csupán kezesként, illetve lebonyolítóként jelennek meg, és ellenezték azt az abszurd helyzetet, hogy az ügyfeleiken kellene behajtaniuk az állam által kiutalt prémiumokat. Azt is saját védelmükben hozták fel, hogy az állami támogatási programot lebonyolító fejlesztési minisztérium, akárcsak a bankok, azon az állásponton voltak, hogy nincs szükség a támogatás elköltését igazoló dokumentumokra, ha a megtakarítás folyamata meghaladta az öt évet.

A táblabíróság a bankoknak adott igazat az ügyben. Amikor pedig a parlamentben is elkezdtek dolgozni a jogszabály szövegének pontosításán, akkor az ügy látszólag megoldottnak tűnhetett.

A nagy fordulat akkor következett, amikor a Legfelső Ítélő- és Semmítőszék 2018-ban felülírta a táblabíróság döntését, kimondta, hogy a számvevőszék által megfogalmazott jogszabálysértések valóban fennállnak, a BCR Banca pentru Locuințe hitelintézetet pedig arra kötelezte, hogy büntetőkamatokkal együtt hajtsa be a pénzt azoktól az ügyfelektől, akik nem a jogszabályoknak megfelelően jutottak hozzá az állami prémiumokhoz, és fizessék vissza azt a minisztériumnak. A Raiffeisen lakásbankja esetében csak április első napjaiban lesz ítélet ugyanebben az ügyben, viszont borítékolható, hogy az kedvezőtlen lesz számukra, már csak azért is, mert a fejlesztési minisztérium is pert vesztett a számvevőszékkel szemben.

A lakásbankokat mentené a kormány?

Az ügy tehát kellően összetett ahhoz, hogy mindenki a szája íze, vagy éppen az érdeke szerint értelmezze. A román médiában megjelenő újságcikkek döntő többsége inkább a helyzet abszurditását, a jogszabályok eltérő értelmezéséből eredő intézmények közötti ellentéteket emelte ki. Voltak viszont, akik azt bizonygatták, hogy a végül el sem fogadott sürgősségi kormányrendelettel a PNL-kabinet a két lakásbankot mentette volna. Utóbbira példa Lia Olguța Vasilescu volt PSD-s munkaügyi miniszter Facebookon közzétett bejegyzése, igaz, attól nagylelkűen eltekintett, hogy korábban a saját pártja is hasonló sürgősségi kormányrendelet elfogadására készült.

Tény, hogy a két lakásbankot is rendkívül rosszul érinti a helyzet. Mindkét hitelintézetnél (a lakásbankok egyébként teljesen eltérő, szigorúbb feltételek mellett működnek, hiteleznek) az előre nehezen látható helyzetekben bevett módszert alkalmazták, céltartalékokat képeztek, a BCR BpL-nél még alaptőkét is kénytelenek voltak emelni. Egyelőre azt sem lehet tudni pontosan, hogy hány ügyfelet érinthet a másodfokon megszületett ítélet, amely többszöri halasztás után idén tavasszal már kötelezővé tenné a nem jogszerűen folyósított prémiumok visszatérítését. A szenátusban viszont van egy törvénytervezet (a PNL szerint ennek alapján készült a végül nem elfogadott sürgősségi kormányrendelet-tervezet), amely mentesítené az ügyfeleket ezeknek az összegeknek a visszafizetésétől, így az ügyfelek és az érintett bankok most főleg ennek az elfogadásában bízhatnak.

Címoldali kép: Eugen Vișan/Piaxabay