Biztosítási kisokos: mire figyeljünk kettős állampolgárként, vagy ha sízni indulunk?

A Pénzcsinálók új sorozatot indít, ahol szakértők bevonásával olyan témákat járunk körül, amelyekkel szinte minden nap szembesülhetünk, mégis csak kevesen rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, hogy eligazodjanak és jó döntéseket tudjanak hozni. Sorozatunk célja, hogy lehetőleg eloszlassuk az azzal kapcsolatos bizonytalanságot, ha valamilyen pénzügyi, gazdasági lépésre szánnánk rá magunkat.

Az első részben a biztosításokról és annak formáiról, a biztosításokkal kapcsolatos leggyakoribb tévhitekről és hasznos tudnivalókról lesz szó, Kerekes Bálint bróker segítségével, aki kérdéseink mentén tisztázza a helyzetet.

K.B.: A biztosítást úgy kell elképzelni, mint egy „cigánykasszát”: sok ember kifizet egy bizonyos összeget ahhoz, hogy a bajba jutottak abból részesüljenek. Minden a rizikóvállalásról és a károk esélyének kiszámításáról szól. A cégek úgy kalkulálnak, hogy statisztikák alapján meghatározzák azt az összeget, amelyet 100 embertől be kell kérjenek ahhoz, hogy egy ember kártérítését ki tudják fizetni. Fontos megjegyezni: a biztosítással nem gyűl a pénzünk, hanem azt a szolgáltatást vesszük meg, amely a pénzügyi felelősséget átveszi rólunk. Ez minden biztosítás esetében érvényes. A 100 lejből nem lesz 150 lej, mert a biztosító a rizikót vállalja át. Ez azt jelenti, hogy a biztosítóval megkötött szerződés periódusa alatt garantálnak egy bizonyos összeget, amelyet kliensként felhasználhatok bizonyos problémák esetén.

Biztosítások és kategóriáik

Romániában rengeteg típusú biztosítás létezik. Ahhoz, hogy könnyebben meghatározzuk, két nagy kategóriát kell figyelembe vennünk. Az első ilyen kategória az általános biztosítások , a második az életbiztosítások. Az általánoshoz tartoznak lényegében a kötelező biztosítások, valamint azoknak a fakultatív variánsai. Az életbiztosítási részhez tartozik a megtakarítás, befektetés, garantált szerződések, egészségügy, munkaképtelenség, súlyos betegségek stb.

Kötelező biztosítások – törvény által kötelez az állam, de nem profitál belőle

1. Kötelező lakásbiztosítás – PAD

A kötelező lakásbiztosításból befolyó összeg az egyedüli, ami egy állami szerv kasszájában landol. Az évi 20 euró az Országos Katasztrófavédelmi Alaphoz megy, amelyből fedezik a természeti katasztrófák okozta károk költségeit. A kötelező lakásbiztosítás kimondottan árvíz, földcsuszamlás és földrengés esetén véd meg. Egyéb típusú veszteségeket már csak a fakultatív lakásbiztosításokkal téríthetjük meg. Az országban igen kevesen fizetik a kötelező lakásbiztosítást, mert annak ellenőrzésére még nem alakítottak ki megfelelő infrastruktúrát. De ha mondjuk fakultatív lakásbiztosítást akarunk kötni, az első szempont az, hogy érvényes kötelező lakásbiztosításunk is legyen.

2. Kötelező gépjármű-biztosítás – RCA

Olyan dologra kötelezi a törvény az embert, hogy felelősséget vállaljon a saját viselkedéséért a közlekedésben. Egy esetleges baleset esetén a biztosítás átvállalja a rizikót arról a személyről, akivel majd balesetezni fog. Ez a különbség a kötelező és fakultatív autóbiztosítás között: ebben az esetben a kedvezményezett személy az, akivel majd megtörténik a baleset, csupán a fakultatív biztosítással fedezhetjük a saját kárunkat.

Az RCA esetében fontos szempont a bónuszrendszer szerinti kifizetés. Ez azt jelenti, hogyha például 8 évig nem okozunk balesetet (tehát kicsi lesz a rizikófaktorunk), bekerülünk egy bizonyos „bónusz 8-ba”, ami után a biztosítás reális értékének csak a felét kell fizetnünk.

Amit nagyon kevesen tudnak: a kötelező gépjármű-biztosítás óriási összegekre fed le, nagyjából 1.22 millió eurós anyagi károkra és 6,07 millió eurós erkölcsi károk fedezésére is alkalmas.

Társadalombiztosítások – ezek a kakukktojások

Ide tartozik az állami egészségügyi biztosítás (CAS), melyre a bruttó jövedelmünk 10%-át fizetjük, valamint a nyugdíj-biztosítás , amelyre 25%-os juttatást fordítunk.

A nyugdíjakkal és egészségügyi biztosítással kapcsolatos változások terén a politikum igen félrevezető volt: az emberek most sokkal gazdagabbnak érzik magukat, de közben semmi különbség nincs. 2017-ben volt az az óriási váltás, amikor minden társadalombiztosítási terhet az alkalmazottra tettek át. Addig az egyik részét az alkalmazó fizette, másik részét az alkalmazott. Közben jelentősen megnőtt a bruttó fizetés, miközben 3 év alatt a nettó fizetés reális emelkedése csupán 198 lej. Igazából csak egyetlen egy változás lépett érvénybe: a kötelező magánnyugdíj 5,1%-ról 3,75%-ra csökkent.

A kötelező magánnyugdíj története nagyon egyszerű: 2007-ben az Európai Unió tagjai lettünk, ők meg kijelentették, hogy az a nyugdíjrendszer, ami akkor Romániának volt, nem fenntartható. Ami igaz is volt. A jelenlegi nyugdíjrendszer úgy működik, hogy mi kifizetjük a nyugdíjat az államhoz és az állam leossza a nyugdíjat. Ennek értelmében nekem semmi garanciám nincs arra, hogy amikor én nyugdíjas leszek, majd lesz egy olyan személy mint én, aki fizeti nekem a nyugdíjamat. Ezért kötelezte az Európai Unió Romániát, hogy bevezesse a kötelező magánnyugdíjat is – foglalta össze a szakember.

Életbiztosítások

Sokan helytelenül használják, mert rengeteg olyan szerződés létezik, amelyet lényegében életbiztosításnak neveznek, de a konkrét célja más. Számos megtakarítási szerződéshez csatolnak egy életbiztosítási részt, mert így adómentességet élvez.

Az életbiztosításnak konkrétan egy formája van: a biztosított személy megvesz egy bizonyos összeget arra az esetre, ha meghal. A biztosítás általában független a halál okától, persze vannak kitételek: baleset, betegség stb. A biztosítást lehet pluszolni specifikus balesetek és más betegségek esetére. A biztosító társaság tehát átvállalja a rizikót, hogyha a klienssel történik valami, akkor egy bizonyos kedvezményezett személy megkapja azt a pénzt, amit előre megvásárolt.

Ezt általában úgy számolják ki, hogy az életbiztosítás a család költségeit kell lefedje. Statisztikailag egy haláleset után 5 év kell ahhoz, hogy egy család pénzügyileg helyreálljon. Ideális esetben egy életbiztosítás 5 évi jövedelmet kell lefedjen, de léteznek olyan szerződések is, amelyek ugyanerre a periódusra a jövedelemből származó kötelező költségeket térítik.

Életbiztosítást azért is érdemes kötni, mert halál esetén nemcsak a javak, de a tartozások is öröklődnek. Már a 20-as éveiben járó fiataloknak is érdemes ezen elgondolkodniuk, de fontos ugyanakkor, hogy konkrét célt tűzzenek ki maguk elé. Ugyanitt megemlíteném, hogy az életbiztosítás kifizetési összege nem változik, csak abban az esetben, ha növelni szeretnénk. Huszonévesen kisebb rizikóval kevesebbet fizetünk, ami addig tart, ameddig a szerződés határideje le nem jár. Az összeg csak egy kivételes esetben változhat, ha a biztosító statisztikailag 5%-os rizikókülönbséget érzékel.

Romániában nagyon kevesen kötnek kimondottan életbiztosítást. Ha az erre célra szánt biztosítási összeg átlagát vesszük országos szinten, akkor a biztosítottak havi jövedelmének négyszeresét fedi le az a pénzösszeg.

A romániai biztosítási piac

A biztosítási piac fejlődését negyedévenként szokták értékelni. Ez lényegében azt mutatja, hogy hányan kötöttek biztosítást és mennyi az a pénzösszeg, amit a biztosítók begyűjtöttek.

A romániai biztosítási piacra befolyó összeg az asig.ro román nyelvű portál alapján körülbelül 5,43 milliárd lejt tett ki 2019 első hat hónapjában, ami 7,8%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az általános biztosítások ilyen értelemben 8,7%-kal, az életbiztosítások 4,6%-kal növekedtek.

A piac kivétel nélkül minden évben fejlődik. 2007-ben volt egy krízishelyzet és azáltal egy visszaesés, a megtakarítások terén is akkor volt a legnagyobb vesztesége az embereknek, mert akkor, abban az állapotban sokan felmondták a szerződésüket még a határidő lejárta előtt. Viszont ha egy szerződést 10 évre kötünk és mondjuk 6 év után megszüntetjük, akkor természetes, hogy veszteséges lesz az illető szerződés. A biztosításokkal szembeni elégedetlenségek 70%-a ilyen jellegű problémából fakad.

Egyébként a piac fejlődése azt is jelenti, hogy a társadalmunk kezdi elfogadni a biztosítások fontosságát. 2010-től egyszerűen hatalmas haladás látható, ezt nagyon jól tükrözi a mi munkánk is. Akkor még nem létezett olyan, hogy valaki felhívjon azért, mert kellene neki egy biztosítás és tanácsokra van szüksége.

Piacvezetők

Ezt azért bonyolult meghatározni, mert óriási különbség van olyan tekintetben, hogy kinek van a legnagyobb forgalma és ki a megbízhatóbb. Ha abszolút értékű forgalomról beszélünk, akkor a gépjármű-biztosítók a piacvezetők, mert törvény által kötelezett biztosításról van szó. Ebben a szegmensben az olcsóbb biztosítási társaságoknak van a legnagyobb forgalmuk. Nekem nem szokásom őket ajánlani, egy teljesen egyszerű logika miatt: ott nehezebb a kifizetés, pont azért, mivel náluk van a legtöbb biztosítás, így náluk van a legtöbb káreset is. Ennek értelmében kicsit nehezebb, mondjuk úgy, hogy bürokratikusabb a visszaigénylés. Ami érdekesség, hogy a romániai autók körülbelül 23%-a nincs bebiztosítva még kötelező biztosítással sem.

Egyébként az asig.ro arról ír, hogy az összes biztosítások tekintetében, 2019 első hat hónapjában a biztosítók bruttó díjbejövetelének 98%-a 10 társaság köré koncentrálódott.

Ha az általános biztosításokat vesszük, ugyanebben a periódusban a sorrend a következő volt:

Ami az életbiztosításokat illeti, tavaly január és június között így nézett ki a sorrend:

Milyen esetekben vagyunk biztosítottak kettős állampolgárként?

Akkor nevezhetem magam teljes jogú állampolgárnak, ha adót fizetek. Magyarországon már az adózással garantált az egészségbiztosítás, Romániában akkor, ha a kötelező társadalombiztosítások ki vannak fizetve. A kettős állampolgárságot sajnos sokan félreértelmezik. Ha Magyarországra utazunk, akkor is érdemes legalább utazásbiztosítást kötni, mert nem vagyunk otthon, még akkor sem, ha kettős állampolgárok vagyunk. Az állampolgárság ilyenszerű érvényessége csak akkor létezik, ha van lakcímkártyánk. Magyarországon csupán az életmentő sürgősségi ellátás ingyenes, ugyanúgy, mint Európa bármely országában, sőt, ahogy a világ minden részén. Egyéb ellátásokért már komoly összegeket kell fizetnünk.

Érvényes hallgatói jogviszony esetén viszont biztosítottak vagyunk, mert ahhoz kötelezően letelepedési bizonylatot kell szerezni. Romániában is csak akkor fed le a társadalombiztosítás külföldi diákot, ha kiváltja a letelepedést igazoló okmányokat.

Milyen esetekben fed le az Európai Egészségbiztosítási kártya?

Csak és kizárólag a sürgősségi eljárásokat fedezi, bármilyen kezelés esetén inkább hazaküldenek. Ez a kártya Európa minden országában érvényes, egyfajta országok közötti együttműködés része. A kártyát lehet igényelni az egészségügyi tárcánál, nagyon hamar ki is küldik. Azonban érdemes arra figyelni, hogy ezt a kártyát nem minden kórház fogadja el.

Utasbiztosítás

Ilyenszerű biztosítás esetén érdemes olyan céget választani, amely nincs feketelistán az utazási célpontunknál levő kórházaknál. Feketelistára úgy kerülhet egy biztosítótársaság, hogyha késve fizeti a szolgáltatások költségeit. Ha valaki erre felkerül, nem fogadják el többé.

Általában egy külföldön történő baleset során készpénzben kell kifizetni a kezelést, majd hazatérés után indul a visszaigénylés folyamata. Persze lehet olyan biztosítást is kötni, hogy egy esetleges baleset során a biztosító azonnal fizessen (direct decont), ez természetszerűen többe kerül. Ilyen megfontolásból érdemes több pénzzel külföldre utazni, mint amennyit egyébként az utazásra szánunk.

Amit ilyenkor kötelező tenni: baleset esetén fel kell hívni a biztosítót, ők majd olyan kórházba irányítanak, ahol érvényes az adott biztosítás.

Ha külföldi tartózkodásunk során nem csak utazunk, hanem valamilyen extrém sportot is űzünk, akkor annak minden egyes részletét bele kell foglalni a biztosítási szerződés megkötésekor, mert ha ilyen esetben történik baleset, és nem tartalmazza például a „sportul de agrement” opciót, akkor hiába fordulunk a biztosítóhoz kártérítésért. A turisztikai biztosítás jóval olcsóbb, mivel számottevően kisebb a rizikó egy baleset bekövetkezésére, mint sportolás esetén.

Ami nagyon fontos!

Kiemelten figyeljünk arra, hogy minden ismert körülményt írjunk bele a biztosításba, mert ha nem, a biztosítónak joga van azt mondani, hogy ő nem a kliens által adott körülményekre szerződött, így nem jogosult a kártérítésre.

A visszaigénylés folyamata körülményes bürokratikus eljárás, ne gondoljuk soha, hogy a biztosítónak elég lesz egy számla. A káresetet be is kell bizonyítani. Egy sportbaleset esetén például szükség van orvosi látleletre, személyes dokumentumokra, számlaszámra, a balesetet és annak körülményeit igazoló dokumentumokra. Ez a procedúra akár több hónapig is elhúzódhat, viszont nem jelenti azt, hogy a biztosító nem fizet és nem tartja be a szerződésben fogalmazottakat.