Mennyit költünk arra, hogy a karácsonyunk a hagyományokhoz illő legyen?

Mondhatnánk, hogy a karácsony nem a költekezésről szól. Bármennyire is szívből megéljük, vagy kerüljük az ünnep kapitalista nyomását, a családi összejövetel, az ünnepi étkezés és ajándékozás igen erős hagyománnyal bír Erdélyben.

Nehéz meghatározni, hogy mennyi pénzt költünk a karácsony megünneplésére, mert minden háztartásban mások a szokások. De pontosan a szokásokból indulunk ki, amikor a karácsonyi hagyományokról és költekezésről beszélünk. Ennek alapján a mainstream karácsonyi étkeket vesszük sorba a teljesség igénye nélkül. Az ajándékozást most teljesen figyelmen kívül hagyjuk, hiszen a nem élelmiszer alapú vásárlás túlságosan sokszínű.

Az élelmiszerárak meghatározásánál több szolgáltató árait mustráltuk, hogy némileg helytálló átlagot tudjunk feltüntetni a változatos felhozatalból.

Szenteste: töltött káposzta és bejgli

A töltött káposzta alapvető hozzávalója a savanyú káposzta. Ennek piaci átlag ára 7 lej/kg.

Az előre darált őrölt hús ára nem sokban különbözik, bármilyen típusú hús adja az alapját. A disznóhúsos átlaga 19 lej/kg, a marhából készült csak kicsivel drágább, 23 lej/kg. A vegyes készítésű massza átlagosan 20 lej/kg-ba kerül. De ne felejtsük ki a tejfölt sem, 300 g 15%-os átlagosan 6 lej.

A fél kilós bejgli átlag 18 lejbe kerül, egy kalács pedig 10 lejbe.

Tehát szenteste, egy egyszerű és hagyományos 4 fős vacsora ára megközelítőleg 60 és 70 lej közé tehető.

A disznótoros étkek továbbra is a toppon

Egy kolozsvári hús- és hentesáru boltban érdeklődtük afelől, hogy a karácsonyi készülődés alkalmából melyek azok a termékek, amelyek a legjobban fogynak. Nem nagy meglepetés, a disznótoros étkek, mint például a kolbász vagy tepertő, nagyon népszerűek, de az üzletvezető szerint egyre többen vásárolnak kacsacombot is. A kacsacomb népszerűségét némileg emelheti az a tény, hogy nem mindenhol lehet hozzáférni.

Ez évben kirobbanó disznópestis eléggé felfordította a disznóhús piacát, rádaásul november elején olyan intézkedésekkel is próbálkozott az állam, hogy korlátozzák a háztáji gazdaságban történő sertések tartását, megtiltva, hogy több mint 5 példányt lehessen tartani. Az Agrointel mezőgazdasági szaklap megjegyezte, hogy míg a minisztérium által közvitára bocsátott tervezet a 30 kilogrammot meghaladó súlyú állatokról beszélt, a végleges verzióból ez kikerült, így ez a korlátozás a malacokra is vonatkozott.

Az üzletvezető szerint, a karácsonyi időszakra mintegy 30 százalékkal drágultak a disznóhúsból készült termékek.

A sertéssonkát akarattal hagytuk ki a táblázatból, hiszen magát a disznó combot sokféleképpen készítik el és értékesítik. A füstölt, egész sonkát (lábszárral együtt) körülbelül 30 és 40 lej/kg között értékesítik a piacon.

A pulyka, mint az ünnepi vacsora díszétke, nagyrészt a nyugatról érkező tradíció. Egy egész pulykát már átlag 20-30 lej/kg-ben árulják, a felső comb átlagosan 26 lej/kb-ba, a pulyka mellét átlag 34 lejben értékesítik.

Élelmiszerre egyébként jóval többet költünk az ünnepek alatt

Egy bukaresti kutatóközpont a romániai városi közegben élők átlagos ünnepi költekezését mérte fel. A kutatásban szerepelnek a nagy városok (100 ezer + lakos), közepes városok (30 ezer – 100 ezer közötti lakos) és a kisvárosok (30 ezer alatti lakos) egyaránt. Magát a karácsonyi költekezést élelmiszerek és nem élelmiszerek kategóriák szerint határozták meg, ennek alapján az élelmiszerekre (hús, káposzta, gyümölcs, stb.) átlagosan 788,13 lejt költenek a városi lakosok, nem élelmiszerekre pedig átlag (ruházat, lábbeli, kozmetikumok, dísztárgyak stb.) 492,07 lejt.

Azoknak is nőtt a kiadása 2019-ben, akik az ünnepek alatt elutaznak, vagy éppen kirándulnak: 872,80 lejt költenek átlagosan, szemben a 2018-as 835,52 lejes költségvetéssel. A 2015-ös csúcsponthoz nem fűztek magyarázatot a kutatás összefoglalójában.

Külön kiszámították az átlagköltekezését azoknak is, akik az ünnepeket étteremben vagy kint a városban töltik. Itt is némi emelkedés tapasztalható az előző évhez képest:

Az ajándékvásárlás átlagköltségét is összefoglalták. A megkérdezettek legnagyobb arányban ruhaneműt, édességet, játékokat és kozmetikumokat vásárolnak.

Érdekesség továbbá, hogy a válaszadók 26%-a azt nyilatkozta, hogy olyan ajándékot szeretne, amelyet nem tud megengedni magának. A válaszadók 21,7%-a említette a különböző elektronikai termékeket (laptop, telefon, táblagép, háztartási gépek stb.). A válaszadók 4,3%-a pedig nem engedheti meg magának azt a bőséges ünnepi étkezést, amelyet kívánna.