Melyik megyékben vették fel a legtöbb hitelt, és hol van a legtöbb bankbetét?

Románia hitelezési és megtakarítási térképei jól kirajzolják, hogy hol vannak azok a térségek az országban, amelyek gazdasági szempontból előrébb járnak az átlagnál. A Román Nemzeti Bank (BNR) legfrisebb, októberi statisztikái alapján a lejben és devizában elhelyezett bankbetétek összesített értéke meghaladja a 176 milliárd lejt. Az viszont egészen megdöbbentő, hogy míg országos szinten 9 006 lej az egy főre jutó bankbetétek értéke, ezt az átlagot mindössze Kolozs megye (17 978 lej/fő), Szeben megye (10 921 lej/fő), valamint az együtt számolt Bukarest és Ilfov megye (35 982 lej/fő) átlaga haladja meg.

A statisztikák a lakossági megtakarítások mellett a nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett betéteket is tartalmazzák, így fontos megjegyezni azt is, hogy az adatokat, különösen a fővárosban és a nagyobb gazdasági központokban, a vállalatok megtakarításai kissé torzítják. Az viszont, hogy Romániában a bankban elhelyezett betétek 68%-a mindössze 7 megyében és a fővárosban összpontosul, újra arra mutat rá, hogy Románia megyéi között gazdasági szempontból hatalmas a szakadék.

Ennek a rendkívül nagy szakadéknak a meglétét támasztja alá a hitelekkel kapcsolatos jegybanki statisztika is. Számításaink szerint Romániában az egy főre jutó banki hitel országos átlaga 13 801 lej, ezt a szintet viszont mindössze a főváros és hat megye, Kolozs (21 645 lej/fő), Brassó (20 373 lej/fő), Temes (18 941 lej/fő), Konstanca (15 541 lej/fő) és Szeben (14 899 lej/fő) ugrották meg.

A hiteleknél az első hét megye és Bukarest 67%-át adja a teljes hitelmennyiségnek, és ha a betéteknél megjegyeztük, hogy érdemes tekintettel lenni arra, hogy a nagyobb regionális központokban, valamint Bukarestben a vállalatok torzíthatják az összképet, akkor ez a hiteleknél még nagyobb mértékben igaz.

Az alábbi térképeken az egy főre jutó banki hitelek és az egy főre jutó banki betétek alapján készítettük el Románia hitelezési és megtakarítási térképét. Az adatoknál a lejben és devizában felvett, illetve elhelyezett hitelekkel és betétekkel számoltunk:

A felvett hitelmennyiséget gyakran szokták az eladósodottsággal is párhuzamba állítani, viszont a hangsúly mindenképp a mértéken van. Megfogalmazhatjuk úgy is, hogy az „egészséges” eladósodottság jó, hiszen a hitelezési aktivitás és a gazdasági fejlődés között szoros pozitív kapcsolat van. Ezt bizonyítja az egy főre jutó banki hitelt megyei bontásban bemutató fenti térképünk is, amelyen azok a megyék szerepelnek jobban – Kolozs, Temes, Brassó, Szeben, Konstanca és Bukarest –, ahol pezsgő gazdasági élet is van.

Érdekességképp kiszámoltuk a hitel/betét arányt is, aminek két, talán kissé meglepő tanulsága van. Egyrészt, azok a megyék, amelyek a többiekhez viszonyítva jelentős hitelmennyiséggel rendelkeznek, nagyon sok esetben a betéteik alapján meg is engedhetik maguknak az abszolút értékben vett nagyobb eladósodottságot. Jó példa erre Kolozs megye, ahol ugyan messze a legnagyobb a lakosság és vállalatok által felvett hitelek mennyisége, a hitelek értéke (14,9 milliárd lej) nem sokkal haladja meg a betétekét (12,4 milliárd lej), így a hitel/betét arány mindössze 1,20.

Másrészt, és ez a téma sokrétűségét is jelzi, az „eladósodottsági térképen” a nagy regionális központokkal rendelkező megyék mellett olyan megyék is előkelő helyen vannak, amelyek bár rosszul szerepelnek az egy főre jutó betétek térképén, a felvett hitelek értéke kétszer magasabb, mint a betéteké. Iași (2,58), Temes (2,40), Brassó (2,36) megyék mellett Tulcea (2,32), Olt (2,22), Gorj (2,17) Botoșani (2,11), Giurgiu (2,09) és Arad (2,01) megyék esetében legalább kétszer akkora a hitelek állománya, mint a betéteké.

A másik véglet még inkább érdekes számunkra, hiszen számításaink szerint a legalacsonyabb hitel/betét mutatókkal Hargita (0,8), Neamț (1,02), Kovászna (1,15) és Hunyad (1,16) megyék szerepelnek. Hargita és Kovászna megye esete különösen érdekes, hiszen az egy főre jutó betétek tekintetében egyik székely megye sem áll különösebben rossz helyen (Hargita 20., míg Kovászna 28.), a banki finanszírozások tekintetében viszont úgy tűnik, hogy a székelyek különösen visszafogottak. Erre mutat rá az alábbi térkép is:

A cikk készítéséhez elvégzett számításainkat, valamint a felhasznált adatokat az itt letölthető táblázatban találjátok.