A romániai aktív cégek legnagyobb aránya a kereskedelemben tevékenykedik

A romániai vállalkozások 2018-ban összesen 1517 milliárd lejnyi forgalmat bonyolítottak le. Ebből 42% a fővárosi régióban bejegyzett cégek részesedése, az erdélyi székhelyű cégek részesedése 28%. Az 1 milliárd lej feletti éves forgalommal rendelkező 136 vállalat közül 78-nak a fővárosi régióban van a központi székhelye.

A cégaktivitásban és -teljesítményben mutatkozó erdélyi régiók közötti különbségeket a legnagyobb mértékben az urbanizáltság foka magyarázza. A székelyföldi régió mutatói a legalacsonyabbak Erdélyen belül, a vállalkozói aktivitás és a cégek üzleti forgalma egyaránt elmarad az erdélyi átlagtól. A székelyföldi régió hátránya a nagyvárosok hiányának tudható be, ennek hatását kiszűrve mutatói jobbak Észak-Erdélynél vagy Dél-Erdélynél. A legnagyobb cégsűrűség Közép-Erdélyre jellemző mindegyik méretkategóriában, Dél-Erdély és Bánság esetében a nagyobb cégek jelenléte kiemelkedő.

Erdélyen belül a komplex ipar jelenléte Dél-Erdélyben és Bánságban kimagasló, a könnyűipar súlya Székelyföldön és Észak-Erdélyben relatív magasabb. A szellemi szolgáltatások ágazata Közép-Erdélyben (elsősorban Kolozs megyében) erős. A szállítási ágazat súlya Partiumban relatív nagyobb, mint a többi erdélyi régióban.

Cégaktivitás Románia nagyobb régióiban

A 2018-as mérlegadatok alapján összesen 525 184 cég működik Romániában, ami 1000 lakosra vetítve 26,1 vállalkozást vagy vállalatot jelent. Erős különbség észlelhető a főváros és környéke, valamint az ország többi régiója között: míg Bukarestben 56, Ilfovban 60 vállalkozás jut ezer főre, Erdélyben 27, Havasalföldön 20, Moldvában pedig csupán 18. A fővárosi régió kivételével az átlagos ezer főre vetített cégsűrűség értéke 22,2.

A relatív eloszlásokat tekintve ez azt jelenti, hogy míg Bukarestben és környékén Románia lakosságának 11%-a lakik, a cégek 23%-át ide jegyezték be. Erdély esetében a cégek aránya követi a lakossági arányt, Havasalföldön és Moldvában viszont jelentősen elmarad ettől.

Az elemzésben szereplő romániai vállalkozások 2018-ban összesen 1517 milliárd lejnyi forgalmat bonyolítottak le, ebből 42% a fővárosi régióban bejegyzett cégek részesedése. Az erdélyi székhelyű cégek részesedése 28, a havasalföldieké 21, a moldvaiaké pedig csupán 8,5%.

A főváros és a többi régió közötti különbség nagyon látványos abban is, hogy mekkora a bejegyzett cégek mérete. Az 1 milliárd lej feletti forgalmat bonyolító 136 vállalat közül 78-nak Bukarestben (ezek között több állami cég is van) vagy Ilfovban van a központi székhelye, Erdélyben 31, Havasalföldön 21, Moldvában pedig mindössze 6 ilyen céget regisztráltak.

Általános mintázatként az is látszik, hogy 10 millió lejes forgalom felett már fokozatosan növekszik annak az esélye, hogy a vállalat székhelyét a fővárosba vagy környékére helyezzék. Erdélyi bázissal a cégek 35%-a rendelkezik, a nagyobb méretkategóriákban viszont ez az arány 30, illetve 23%-ra csökken (100 millió–1 milliárd közötti, illetve 1 milliárd lej feletti forgalmú vállalatok esetében).

A kis és közepes cégek esetében megfigyelhető, hogy a cégek megoszlása régiók között nagyjából hasonló. Az erdélyi cégek aránya a 100 ezer lej alatti, a 100 ezer–1 millió lej közötti és az 1–10 millió lej közötti forgalomkategóriában egyaránt 35,5% körüli, és ez meghaladja az erdélyi népesség arányát Románián belül (33,7%).

Cégaktivitás Erdélyben

Erdélyben 2018-ban összesen 186 173 vállalkozás működött, ami ezer lakosra vetítve az országos átlaghoz nagyon közeli, 27,4 ezrelékes vállalkozássűrűséget eredményez. Az erdélyi cégek teljes üzleti forgalma 427 710 milliárd lej volt, ami egy lakosra vetítve mintegy 63 ezer lejt jelent.

Az erdélyi régiók közül a székelyföldi régió mutatói a legalacsonyabbak, a vállalkozói aktivitás és a cégek üzleti forgalma egyaránt jelentősen elmarad az erdélyi átlagtól. Míg az erdélyi lakosság 7,7%-a lakik Hargita és Kovászna megyében, a vállalkozások csupán 5,8%-a működik itt, ezek pedig az Erdélyben bonyolított forgalom csupán 4,1%-áért felelősek. Ezzel sereghajtók a régiók egy lakosra jutó üzleti forgalom szerinti rangsorában is, ami alig haladja meg az erdélyi átlag felét (33 724 lej). Beszédes az is, hogy a 100 millió lej feletti forgalmat bonyolító 515 erdélyi cég közül csupán 20 székelyföldi, ami a nagyvállalatok mindössze 3,9%-át jelenti. Hargita és Kovászna megyében egyébként az alsó-közepes méretű (1–10 millió lej közötti forgalmat lebonyolító) vállalkozások vannak átlag feletti arányban.

A vállalkozói aktivitás és teljesítmény szempontjából valamivel jobban, de szintén átlagon alul teljesítenek az észak-erdélyi és a partiumi régiók is: 21,8, illetve 25,8-as cégsűrűséggel, valamint 39 205, illetve 50 536 lejes egy főre jutó forgalommal. Ezekben a régiókban is az alsó-közepes, illetve a kisebb forgalmú cégek fordulnak elő az átlaghoz képest nagyobb arányban.

Dél-Erdélyben és Bánságban a cégek aránya szinte tökéletesen igazodik a lakosságarányokhoz, és ez átlaghoz közeli vállalkozássűrűséget jelent. Egy főre jutó forgalmuk viszont messze meghaladja az erdélyi átlagot, mindkét régióban 70 000 lej felett teljesítenek. A nagyobb forgalomsűrűség annak is köszönhető, hogy a legtöbb nagyobb méretű céget ebben a két régióban találjuk (az 515-ből 280-at).

Végül Közép-Erdélyt azért érdemes külön említeni, mert a cégek sűrűségének átlagát ez a régió húzza fel (35,8), és itt a legnagyobb az egy lakosra jutó üzleti forgalom is (76 536 lej). A két nyugati régiótól leginkább abban különbözik, hogy cégméret szerint itt nagyobb a változatosság:Közép-Erdélyben Kolozs megyének köszönhetően átlag feletti arányban található kis forgalmú mikrovállalkozás és nagyvállalat egyaránt.

Összesítve elmondható, hogy Székelyföld és Észak-Erdély esetében a kis és közepes cégek sűrűsége kisebb az erdélyi átlagnál, de magasabb, mint a nem erdélyi területek átlaga (a fővárosi régiót kivéve). A lakosság arányához képest több cég létesült Közép-Erdélyben. Ez fennáll úgy a kis és közepes cégeknél, mint a 100 millió lejnél nagyobb forgalmúaknál. Dél-Erdély és Bánság esetében a nagyobb cégek jelenléte kiemelkedő. A Partiumban a kisebb cégek aránya a lakosság arányával közel megegyező, a nagyobb cégekből viszont kevesebbet találunk.

A cégaktivitásban és -teljesítményben mutatkozó régiók közötti különbségeket a legnagyobb mértékben az urbanizáltság foka magyarázza. A nagyvárosok és ezek vonzáskörzetében található községek ebben a tekintetben nagyon hasonlóan viselkednek, gazdasági értelemben összefüggő térségeket képeznek.Nagy előnnyel – lakosságarányuk csaknem kétszeresével – vezetnek mind a vállalkozások sűrűségét, mind pedig azok forgalmát illetően. A méret szerinti eltérések a nagyvároson és vonzáskörzetén kívül is számítanak: minél nagyobb egy település, annál intenzívebb a vállalkozói aktivitás, és annál nagyobb a cégek forgalma is. A közepes méretű városok az erdélyi átlagot enyhén meghaladó mértékben, a kisvárosok átlag alatt teljesítenek. Ettől is messze elmaradnak a nagyvárosoktól távol eső községek mutatói: ugyan az erdélyiek több mint harmada lakik ezekben a falvakban, a cégek csupán 17%-ának van itt a székhelye, amelyek a teljes üzleti forgalom alig 8,8%-át bonyolítják.

Mivel az erdélyi magyarok jelentősen alulreprezentáltak a nagyobb cégsűrűséggel rendelkező Dél-Erdély és Bánság régiókban, és néhány százalékkal alacsonyabb a jelenlétük a nagyobb és közepes méretű városokban is, nem meglepő, hogy a magyar dominanciájú és a többségében magyar lakosságú településeken a vállalkozói aktivitás alacsonyabb. Az erdélyiek 12,1%-a él olyan településen, ahol a magyarok többségben vannak, ehhez képest a vállalkozásoknak csak 8,7%-a van itt bejegyezve, amelyek az üzleti forgalomnak csupán 7,4%-át bonyolítják le. A lakossági arányokhoz viszonyítva azokon a településeken a legnagyobb a cégaktivitás, ahol a magyarok száma 250 fő alatti.

Megyei szintű eltérések az erdélyi cégek aktivitásában

Az erdélyi megyék közül a legtöbb céget Kolozs (31 249), Temes (23 168) és Brassó (18 934) megyékben jegyezték be. A cégsűrűség tekintetében szintén Kolozs megye emelkedik ki (45 cég jut 1000 lakosra), majd ettől jelentősen lemaradva Brassó (34), Temes (34) és Bihar (30) megyék következnek. A másik végleten Krassó-Szörény (14), Kovászna (19) és Hunyad (20) megyéket találjuk, ahol kevesebb mint 20 cég jut 1000 lakosra.

A cégsűrűség és a lakosságra vetített üzleti forgalom között nagyon erős a kapcsolat, utóbbinál a megyék sorrendje viszont enyhén módosul, az élen Temes (96,6 ezer lej forgalom/lakos), Brassó (92,6) és Kolozs (91,4) követik egymást, a sort pedig Krassó-Szörény (21,8), Hunyad (30,3) és Kovászna (30,4) zárja. Ha csak a községeket nézzük, a cégsűrűség rangsorát Kolozs, Temes és Brassó megye vezeti. Az utolsó helyeken pedig Szatmár, Máramaros, Kovászna és Krassó-Szörény községei vannak.

A megyei szintű adatokból az is kiderül, hogy a vállalkozások sűrűsége és az üzleti forgalom a gazdaság általános teljesítményének egyik legfontosabb mutatója. A vállalkozások ezer főre jutó száma és az egy főre jutó GDP közötti korrelációs együttható értéke 0,8, a forgalomsűrűség és a GDP között pedig 0,67.

Cégaktivitás ágazatok szerint

Romániában minden cégnek van egy regisztrált főtevénysége (CAEN principal) és opcionálisan lehet emellett több melléktevékenysége is. Az Erdélystat rendelkezésére álló adatbázisban csak a cégek főtevénysége van feltüntetve. Ezt használják arra, hogy a cégeket főágazatok alá csoportosítsák. Ez nem jelenti azt, hogy a cégek minden alkalmazottja ugyanezen CAEN kód alatt dolgozna, tehát az elemzés eredményei nem vetíthetőek ki az alkalmazottak ágazatok szerinti megoszlására. A szakértők megjegyzik, hogy tisztában vannak azzal is, hogy a cégek melléktevékenységére eső részét nem tudják kimutatni, ezért a statisztikák valamennyit torzítanak, de az ágazati elemzést így is jó közelítésnek tekintik.

A cégek tevékenységi körének az elemzésekor a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR/CAEN/NACE) szereplő 21 nemzetgazdasági ágat 10 nagyobb kategóriába vonták össze.

Az ipart két külön csoportba sorolták. Az első csoportba sorolták a jellemzően tradicionális könnyűipari ágazatokat, ahol az ágazati átlagos keresetek a legalacsonyabbak az összes ipari ágazaton belül. A könnyűiparba a következő ágazatokat sorolták: élelmiszergyártás; textília gyártása; ruházati termékek gyártása; bőr, bőrtermék és lábbelik gyártása; fafeldolgozás; fonott áru gyártása; bútorgyártás, valamint az egyéb feldolgozóipari tevékenységek. A komplex iparba minden olyan ágazatot belefoglaltak, amely nem része a fentebb meghatározott könnyűiparnak. Ezen belül a legnagyobb forgalommal a következő ágazatok rendelkeznek: közúti jármű gyártása, gép, gépi berendezés gyártása, valamint a gumi- és műanyagtermék gyártása. Emellett a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás főkategóriát is idesorolták.

Az építőipart külön főkategóriaként tartották meg.

A nemzetgazdasági ágazatok között egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a szolgáltatói (tercier) szektor. A szolgáltatásokon belül is vannak ágazatok, amelyek magasabb bérezéssel járnak, magasabb képesítést is követelnek, és nem mellesleg magasabb átlagos termelékenységet is mutatnak. Azért, hogy ezt a kategóriát külön vizsgálják, a szolgáltatásokat is két csoportba sorolták. A kereskedelmet, turizmust és szállítást külön főkategóriaként mutatták be.

A romániai cégek 30%-a (az összes cég forgalmának 39%-a) a kereskedelemben tevékenykedik. Ebben az ágazatban ugyanúgy találhatóak mikrovállalkozások, közepes méretű és nagy cégek egyaránt.

Éves forgalom szerint a második legnagyobb ágazati kategória a komplex ipar. Az ebbe az ágazatba tartozó cégek forgalma az összes cég forgalmának 24%-át adják. Ide 22 ezer cég esik (a cégek 4,2%-a). Bár vannak kisebb cégek is, jellemzően a nagy és óriás cégek adják a szektor forgalmának a zömét. A könnyűipar részesedése cég darabszám szerint 4,9%, forgalom szerint pedig 6,1%. A könnyűiparban is jellemzően nagyobb cégeket is találunk, de egy fokkal kisebbeket, mint a komplex ipar esetén. Mint látható, a könnyűipar és a komplex ipar alá nagyjából egyező számú cég esik, viszont a komplex iparban tevékenykedő cégek forgalma közel négyszerese a könnyűipari cégekének.

A szellemi szolgáltatások részesedése cég darabszám szerint 22%, forgalom szerint pedig 7,7%. Ebben az ágazatban felülreprezentáltak a mikrovállalkozások (1 millió lej alatti éves forgalommal). Az egyéb szolgáltatások részesedése cég darabszám szerint 12%, forgalom szerint 5,1%. Ebben az ágazatban is jelentős a kisebb cégek aránya, de a közepes cégek forgalma is jelentős (10–100 millió lej közötti éves forgalommal).

További nagyszámú céget van az építőiparban és a szállítás területén. A 3 legkisebb forgalommal rendelkező ágazat a mezőgazdaság, bányászat és a turizmus.

Erdélyben a komplex ipar a legnagyobb ágazat, 135 milliárd lejes üzleti forgalommal. A szellemi szolgáltatások ágazata a könnyűipar, szállítás és építkezés után következik. Cég darabszám szerint az ágazatok sorrendje Erdélyben: kereskedelem, szellemi szolgáltatások és egyéb szolgáltatások.

Az aktivitási ágazatok súlya az egyes régiókban

A cégek tevékenységcsoport szerinti megoszlását régiók szerint vizsgálva, látható, hogy jelentős regionális eltérések vannak. A fővárosi régióban felülreprezentáltak a kereskedelmi cégek. Ennek oka, hogy itt van bejegyezve több országos tevékenységet folytató cég: országos kereskedelmi láncok, személygépkocsi- és üzemanyag-forgalmazó cégek székhelye is jellemzően itt van.

Erdélyben az ipari, Moldvában a kereskedelmi és könnyűipari ágazat súlya jelentősebb. Dél-Romániában pedig egyrészt a komplex ipar részesedése kiemelkedő – köszönhetően az itt levő két személygépkocsi gyárnak –, másrészt a mezőgazdaság, lévén, hogy itt vannak a legnagyobb mezőgazdasági gazdaságok és kereskedőcégek.

A szerzők megvizsgálták a cégek forgalmának ágazatok szerinti megoszlását régiók szerint, figyelembe véve a cégek méretét is. Míg a nagy és óriás cégek esetében a fővárosi régió részesedése domináns a legtöbb szektor esetében, a kis és közepes cégek (a legtöbb 10 millió lej éves forgalom) esetében a regionális megoszlás valamivel kiegyenlítettebb. A legtöbb 10 millió lej éves forgalmú cégek esetében is felülreprezentáltak a bukaresti cégek, ezen belül leginkább a szolgáltatások terén. Egyedül a könnyűipar az az ágazat, ahol a bukaresti régió részesedése az ágazat forgalmából közelíti a régió lakosságának arányát az ország népességéből.

Ha kiveszik az 1 milliárd lej fölötti éves forgalmú cégeket, Erdély részesedése lakosságarányos, és megfigyelhető, hogy az ipari ágazat Erdélyben felülreprezentált.

Erdélyen belül Dél-Erdélyben és Bánságban jelentős a komplex ipar (ezen belül leginkább a jármű- és gépberendezés gyártása), a könnyűipar súlya Székelyföldön és Észak-Erdélyben magasabb. Feltűnő Székelyföldön a komplex ipar nagyon alacsony részesedése az itteni cégek forgalmából. A szellemi szolgáltatások súlya Közép-Erdélyben (leginkább Kolozs megyében) magasabb, alacsonyabb Székelyföldön, Partiumban és Észak-Erdélyben.

A szállítási ágazat súlya Partiumban relatív nagyobb, mint a többi erdélyi régióban. Az építkezés Közép-Erdélyben és Észak-Erdélyben jelentősebb. A mezőgazdaság részesedése a régióbeli cégek forgalmából Partiumban a legnagyobb, a legkisebb viszont Közép-Erdélyben. A turizmus súlya mindenhol kicsi, valamivel magasabb Székelyföldön.

Erdélyi városok és községek céges mutatói regionális összehasonlításban

Mint látható, a cégaktivitásban mutatkozó különbségeket a legnagyobb mértékben az urbanizáltság foka, illetve a városok mérete, községek esetében pedig a nagyvárosoktól való távolság magyarázza. Ezt egy többváltozós statisztikai magyarázó modellel (ún. regresszióelemzéssel) is vizsgálták. Ez azért fontos, mert a látszólagos összefüggések sok esetben képesek arra, hogy elfedjék a valódi statisztikai relációkat. Például a településméret és régió összefügg, hiszen a két székelyföldi megyében nincs igazi nagyváros, se nagyvárosi vonzáskörzet. Emiatt például előfordulhat, hogy egy olyan összefüggés, ami azt mutatja, hogy a románlakta települések jobban teljesítenek, téves, hiszen lehetséges, hogy valójában csak arról van szó, hogy a nagyobb települések teljesítenek jobban, de ezen túl az etnikai arány már nem számít. Az itt használt lineáris regressziós eljárásokban így pontosabb, árnyaltabb képet adhatnak az egyes tényezők befolyásának irányáról és erősségéről.

Az elemzést az adminisztrációs egységek szintjén végezték, figyelembe véve a település típusát, az erdélyi régiókat és a magyarok arányát a településen. Ebből az derül ki, hogy a cégsűrűségben mutatkozó eltéréseket javarészt a nagyvároshoz való közelség magyarázza – ha ezt kontroll alatt tartják, akkor az említett regionális különbségek is jelentősen csökkennek, Székelyföld lemaradása meg is szűnik, sőt, szignifikáns előnyre tesz szert Észak-Erdéllyel, Dél-Erdéllyel és Partiummal szemben. Ez azt a korábbi megállapítást igazolja, hogy a székelyföldi községek és kisvárosok vállalkozói aktivitása ugyan meghaladja a kategóriánkénti átlagokat, arra viszont messze nem elég, hogy a nagyvárosok hiányából fakadó hátrányokat ellensúlyozza.

A képet tovább árnyalja az az eredmény is, hogy mindegyik régióban és településkategóriában ott nagyobb a vállalkozások ezer főre jutó aránya, ahol a magyar népesség aránya nem éri el a 20%-ot. Ez a hatás azonban gyenge, további ellenőrzést igényel.

Az alábbiakban különböző településtípusok szerinti rangsorokat mutattak be, és kitértek néhány főbb magyarlakta település céges tevékenységprofiljának vázlatos leírására is.

A 100 ezer lakosnál nagyobb városokat vizsgálva (a fővárost kizárva) megfigyelhető, hogy cégsűrűség szerint az erdélyi nagyvárosok a mezőny első felében találhatók. Az első 3 helyen Kolozsvár, Nagyvárad és Brassó áll. A legkevesebb egy főre eső vállalkozás Szatmárnémetiben figyelhető meg, de még így is megelőz több nem erdélyi nagyvárost, közöttük Krajovát vagy Galacot. Ami a tevékenységi ágazatokat illeti, Kolozsvár esetében kiemelték a szellemi szolgáltatások és az építkezések relatív nagyobb súlyát. Nagyvárad esetén a szállítás, Marosvásárhely esetén a komplex ipar forgalomrészesedése kiemelkedő.

A 20 és 100 ezer lakos közötti városok erdélyi cégsűrűségi rangsorát Beszterce vezeti, ezt követi Gyulafehérvár és Zilah. Jó helyezést ért el a székelyföldi városok közül Székelyudvarhely és Csíkszereda. Szászsebest kiemeli a többi közepes város közül az egy főre eső céges forgalom rendkívül magas értéke, e szerint Szászsebes a nagyvárosokat is megelőzi. Ennek magyarázata az, hogy itt több nagyobb, külföldi befektetéssel létesült cég tevékenykedik. Az erdélyi középvárosok cégsűrűségi rangsorának végén néhány Hunyad megyei volt bányászváros (Petrilla, Lupény, Zsilyvajdevulkán) is fellelhető, de olyan városok is, mint Nagyenyed vagy Máramarossziget.

A kisebb városok erdélyi cégsűrűségi rangsorát a Brassó megyei Vidombák vezeti, ezt követi Predeál és a Szatmár megyei Avasfelsőfalu. A nagyobb számban (35% fölötti arányban) magyarlakta kisvárosok közül Szalonta, Margitta és Gyergyószentmiklós cégsűrűsége magasabb a kategória átlagánál. Balánbánya, Sárköz és Székelyhíd viszont jóval a kisvárosok átlaga alatti céges aktivitást mutat.

Alább ismertették a nagyobb számban magyarlakta kis- és középvárosok céges tevékenységi ágazatainak rövid jellemzését, kiemelve a településen relatív nagyobb súllyal rendelkező ágazatokat:

Nagykároly: kereskedelem, komplex ipar;Nagyszalonta: könnyűipar, kisebb mértékben komplex ipar;Margitta: szállítás, építkezés;Csíkszereda: kereskedelem, építkezés, szellemi szolgáltatások;Székelyudvarhely: kereskedelem;Gyergyószentmiklós: kereskedelem, könnyűipar;Sepsiszentgyörgy: szállítás;Kézdivásárhely: könnyűipar, mezőgazdaság;Szováta: turizmus, könnyűipar.

A nagyvárosi vonzáskörzetben levő erdélyi községek cégsűrűségi rangsorát Újszentes, Gyüreg (Temes) és Szászfenes (Kolozs) vezetik. A nagyobb számban magyarlakta nagyvárosi vonzáskörzetben levő községek közül nagyobb cégsűrűséggel rendelkezik Koronka (Maros), Hegyközpályi és Bors (Bihar). A Kolozsvár, Temesvár, Szeben, Nagyvárad és Brassó közelében levő községek cégsűrűsége kiemelkedő. Ellenben a Szatmárnémeti és Nagybánya vonzáskörzetében levő községek jellemzően alacsonyabb cégsűrűséggel rendelkeznek.

A nem nagyváros melletti, egyéb községek átlagos cégsűrűsége Kolozs, Temes és Hargita megyékben a legmagasabb. Alacsony viszont Szatmár, Máramaros és Krassó-Szörény megyékben. A nem nagyvárosi vonzáskörzetben levő és legalább 35%-ban magyarlakta községek közül Fenyéd (Hargita), Szilágynagyfalu (Szilágy), Árkos (Kovászna), Szék (Kolozs) és Haraklány (Szilágy) vállalkozássűrűsége relatív magas.

Az elemzés az Erdélystat oldalán érhető el.