Az állam bevételeinek 70%-a a közszférára és nyugdíjakra megy el jövőre

• Romániában a válság óta nem hajtottak végre olyan jelentős költségvetés-kiigazítást, mint a múlt héten.
• Főként az adókból és az európai alapokból származó bevételek maradtak el messze a várakozásoktól.
• Jövőre jelentős, 40%-os nyugdíjemelések lesznek, amit egyelőre nem lehet tudni, miből fedez a kormány.
• Az állam bevételeinek 70%-a az állami alkalmazottak fizetésére, a közigazgatási intézmények működtetésére, valamint nyugdíjakra fog elmenni 2020-ban. Egy magánszektorban dolgozó alkalmazottra 1,6 olyan személy jut, aki az államtól kapja a fizetését vagy nyugdíját.
• A kormány ennek ellenére kitart a nyugdíjak emelése mellett, sőt, még adókat is csökkent.

A múlt héten tetőzött, de még korántsem ért véget a román költségvetés hiányával kapcsolatos vita. A kormány által elfogadott költségvetés-kiigazítás megerősítette, hogy idén várhatóan messze nem fognak teljesülni az állami költségvetés bevételeivel kapcsolatos becslések. Míg az előző kormány 344,9 milliárd lejes bevétellel számolt az idei évre (ami Románia GDP-jének 33,5%-át elérő összeg), a pénzügyminisztérium friss kiigazítása szerint reálisan inkább csak 326,6 milliárd lej körüli összeg fog befolyni az államkasszába év végéig.

Románia (kiadások, bevételek) Infogram

A jelentős, 18 milliárd lejt is meghaladó eltérés ellenére a kormány úgy döntött, hogy a kiadásokat nem csökkenti, inkább csak átcsoportosításokat hajt végre. Így a költségvetési hiány tényleg drasztikus mértékben nőtt 28 milliárdról 44 milliárd lejre, ami GDP-arányosan 4,4%-os költségvetési hiánynak felel meg. A gazdasági szaksajtó egy része rámutatott, hogy a válság óta nem hajtottak végre ilyen jelentős kiigazítást a költségvetésben, a szakértők pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a következő évben tovább fognak nőni az állami kiadások.

Miért ennyivel alacsonyabbak a bevételek a várakozásoknál?

Főként két kategóriában maradtak el a bevételek: 10 milliárd lejjel kevesebb folyt be az adókból, illetékekből, társadalmi hozzájárulásokból, míg 8 milliárd lejjel kisebb összeg jött európai alapokból. Ezt a fenti táblázat bevételkategóriákra lebontva részletesen is mutatja.

Hogyan fordulhatott elő, hogy év végére ilyen jelentős legyen a költségvetési hiány? Az elemzők döntő többsége szerint a válasz nagyon egyszerű, a korábbi kormány a 2019-re szóló költségvetésnél túlzóan optimista volt, és 16%-os bevételnövekedésre számított 2019-re. Úgy becsülték, hogy a bevételek a 2018-as 295 milliárd lejről 343 milliárd lejre nőnek, miközben a gazdaság 5,5%-kal bővül. Ez utóbbi is problémákat okozott év végére, hiszen a gazdasági bővülést 5,5% helyett most már „csak” 4% körülire várják, a gyengébb gazdasági teljesítmény pedig a vállalatok által befizetett nyereségadó, az áfa, valamint az egészségbiztosítások csökkenésének formájában komplikálja tovább a dolgokat.

A nyugdíjemelések nagy kihívást fognak okozni a gazdaságpolitikusoknak

A Ziarul Financiar elemzése szerint a szeptemberben végrehajtott nyugdíjemelés költségvetésre gyakorolt hatása 8,4 milliárd lej volt. Pontosabban, ekkora többletkiadást okozott a költségvetésnek az, hogy szeptemberben a nyugdíjpont értéke 1 100 lejről 1 265 lejre, a garantált minimálnyugdíj pedig 640 lejről 704 lejre emelkedett.

Már ez a plusz tehet is jelentős, de a PSD által kidolgozott nyugdíjtörvény szerint 2020 szeptemberében további 40%-os emelés következik, aminek csak a következő év utolsó négy hónapjában 24,8 milliárd lejes költségvetésre gyakorolt hatása lesz. A nyugdíjtörvény alkalmazása 2021 egészében viszont már 51 milliárd lejes, 2022-ben 81 milliárd lejes többletkiadást eredményez. Az állami kiadások tehát jelentősen fognak nőni a következő években, azt viszont egyelőre nem látni, hogy miből fogják tudni fedezni a többletterheket.

A szakértők szerint több területet is érintő reformokra van szükség. Iancu Guda , a Banki-Pénzügyi Elemzők Romániai Egyesületének (AAFBR) elnöke arra hívta fel a figyelmet a Bursa.ro -nak adott interjúban, hogy az állam bevételeinek 70%-a az állami alkalmazottak fizetésére, a közigazgatási intézmények működtetésére, valamint nyugdíjakra fog elmenni 2020-ban, ami jelentősen szűkíteni fogja az állam mozgásterét a fejlesztések és állami beruházások terén. Guda szerint strukturális problémákkal állunk szemben, hiszen jelenleg egy magánszektorban dolgozó alkalmazottra 1,6 olyan személy jut, aki az államtól kapja a fizetését vagy nyugdíját.

Guda szerint reformokra van szükség, újra kell gondolni az állami alkalmazottak fizetésével és a szociális támogatásokkal kapcsolatos kiadásokat, a szerinte nem teljesen átlátható Helyi Fejlesztések Országos Programját (PNDL), valamint komoly reformokra van szükség az Országos Adóhatóságnál (ANAF) is. A szakértő szerint az intézmény ugyanis az elmúlt években nem igazán tudott előrelépéseket felmutatni a hatékonyabb adóbegyűjtés terén, még annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság becslése szerint a romániai fekete gazdaság továbbra is a legnagyobb az EU-ban, a román GDP 32%-át teszi ki.

A témában két neves romániai közgazdász is megszólalt. Daniel Dăianu , a Költségvetési Tanács elnöke, a jegybank igazgatótanácsának volt tagja arra mutatott rá , hogy a szociális kiadások növelésének (beleértve a nyugdíjakat is) két jelentős következménye lesz: egyrészt viszonylag rövid időn belül a GDP 10,6%-áról 14,35%-ára nőhetnek a szociális jellegű kiadások, másrészt minden egyéb tényező változatlansága mellett akár 8%-ra is nőhet a GDP-arányos költségvetési hiány. Valentin Lazea , a jegybank fő közgazdásza pedig a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, a költségvetési hiány elszabadulása csak abban az esetben állítható meg, ha a kormány visszavonja a nyugdíjak emelésére vonatkozó törvényt.

Ludovic Orban miniszterelnök azonban már többször is egyértelművé tette, hogy nem kívánnak változtatni a nyugdíjtörvény jelenleg is hatályos rendelkezésein, és a jövő évi állami költségvetés összeállításánál kalkulálni fognak a megnövekedett kiadásokkal. A jövő évi önkormányzati és parlamenti választások miatt egyébként is nehezen elképzelhető, hogy a PNL-kormány népszerűtlen politikai intézkedésekkel próbálkozzon.

Egyelőre inkább csak a kérdések sokasodnak, Ludovic Orban miniszterelnök ugyanis inkább adók eltörlésével kapcsolatban tett bejelentéseket: a PNL visszavonná a kapzsisági adót is tartalmazó 114-es sürgősségi kormányrendeletet, valamint törölnék az üzemanyagra kivetett jövedéki adót. Mindkét esetben azzal érvelnek, hogy az intézkedések rendkívül károsak az üzleti szférára nézve, viszont a jövedéki adó idén 2,7 milliárd lejt, a 114-es sürgősségi rendelet 300 millió lejt hozott az államkasszának.