A borászoknak kihívás a klímaváltozás, a vásárlók meg nem értékelik a bioborok mögötti munkát

Bár a szőlő nem számít vízigényes növénynek, az elmúlt években tapasztalt szárazság és a nyári forróság egyre inkább megnehezíti a szőlészek dolgát. Általában elmondható, hogy az utóbbi időszakban körülbelül egy hónappal hamarabb kénytelenek befejezni a szüretet, mint korábban. A szőlőszemek sok esetben nem tudnak beérni rendesen, összetöppednek, megaszalódnak annak ellenére, hogy lényegében nincsenek rendesen beérve.

Serli Csilla szőlész, borszakértő szerint az elmúlt négy évben kezdték igazán érezni a szélsőséges időjárás által okozott problémákat. Idén májusban rengeteget esett, később pedig a hosszan tartó szárazság és a nagy melegek egyaránt kedvezőtlen hatással voltak a szőlőültetvényekre. Tavasszal a nagy sár miatt szinte lehetetlenné vált a talajművelés, nem tudtak kapálni, permetezni, továbbá a virágzás idején az esőzések akadályozták a beporzást, nehezen ment a kötődés.

Júniustól viszont beállt a száraz és a szokványosnál lényegesen melegebb időjárás, a hosszan tartó aszályt pedig megsínylették az ültetvények, holott a szőlő nem érzékeny különösebben a vízhiányra, mivel a gyökérzete mélyre hatol. A szüret időpontját sem könnyű meghatározni mostanában, augusztus végén, amikor a szüretet kezdeni szokták, ugyanis azzal a szokatlan helyzettel szembesültek, hogy a szőlőszemek cukor- illetve savtartalma egyaránt magasabb volt az optimálisnál.

A magas savtartalom a borok harmóniájára lehet kedvezőtlen hatással, a magas cukortartalom miatt pedig magas lesz a borok alkoholszintje, ami szintén nem kimondottan kedvező. Serli Csilla szerint inkább a kínai vevők keresik a magas alkoholtartalmú, lehetőleg olcsó vörösborokat, az európai piacon viszont inkább a 11,5-12 fokos borokat részesítik előnyben.

A betegségek terén is változóban van a helyzet, a korábban inkább elterjedt gombás fertőzések, a peronoszpóra, a lisztharmat, illetve a botritisz, azaz szürke rothadás helyett az elmúlt két évben egyre agresszívebben terjed a korábban csak hírből ismert fekete rothadás, mely ellen nehezebb védekezni. Ez a probléma hangsúlyosabban a biotermelést folytatókat érinti, mivel ők nem használhatnak felszívódó, csak kontakt szereket, utóbbiak pedig – különösen esős időszakban, a lemosódás miatt – kevésbé hatékonyak.

A szakértő úgy véli, a bioborok termelői nincsenek túl jó helyzetben, mivel a fogyasztói kultúra fejletlensége miatt a vásárlók kevéssé hajlandók fizetni a minőségi italokért, lényegében nem értékelik a biotermékek mögött álló rengeteg munkát. A jövőre való tekintettel úgy vélekedett, egyik megoldási lehetőséget az öntözés jelenthetné, azonban ez hatalmas befektetést igényel, ugyanakkor valószínűnek tartotta, hogy a fajtanemesítők a jövőben igyekszenek majd olyan új vonalak előállítására, melyek jobban bírják a megváltozott időjárási viszonyokat.