Miért zuhantak a héten az amerikai részvénypiacok és mit jelent ez ránk nézve?

A 2008-as válság óta nem látott zuhanásról írtak a nemzetközi gazdasági szaklapok, legalábbis, ami az amerikai tőzsde mutatóit illeti. A befektetők a terjeszkedési kilátások miatt aggódnak, közben pedig egyre fokozottabb a hangulat az Amerika és Kína közti kereskedelmi háború részvénypiacra gyakorolt hatása miatt. A tengerentúli tőzsdék szerdán bekövetkezett jelentős esése után Ázsiában is estek a részvényindexek, míg Európában mérsékelt elmozdulás mellett felemásan teljesítenek az irányadó részvényindexek .

– Lényegében az történt, hogy a New York-i tőzsde főindexe két nap alatt több mint 3%-ot zuhant – magyarázta megkeresésünkre Nagy Bálint Zsolt , a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi docense.

Milyen érték esetén beszélhetünk a tőzsde összeomlásáról?

– A tőzsdeindex egy olyan átlag mutató, amelyet bizonyos szempontok alapján, a piacon forgó legfontosabb részvények átlagából számítanak. Ez egyfajta gazdasági iránytű, megmutatja hogy merre tart a gazdaság. Általában a tőzsde összeomlásáról akkor szoktunk beszélni, amikor a napi abszolút értékben számított 4%-ot is meghaladja a zuhanás. Természetesen ez a meghatározás kissé szubjektív, mivel korábbi összeomlásáról, történelmi tapasztalatok és pánikok alapján alakult ki ez a konvenció. A 4 százalék nem egy tudományos képletből származó érték, hanem inkább hagyomány. Ehhez képest a két nap alatt történő 3 százalék nem közelíti meg ezt a szintet. Önmagában a mostani esetet nem tekintik pániknak sem a befektetők, sem a döntéshozók, sem a FED (Federal Reserve System, azaz az amerikai központi bank). Az viszont igaz, hogy ez a legkeményebb esés a 2008-as válság óta. Az is simán megtörténhet, hogy jövő héten még nagyobb zuhanással kell számolni, de egyelőre, ebben a pillanatban (október 3.) nem tudunk erről beszélni. Ezek a folyamatok rendkívül gyorsan változnak.

Milyen tényezők okozták a jelenlegi helyzetet?

– Most teljesen más az ok-okozati összefüggés, mint 2008-ban. Akkor egy rejtett rothadás volt az egész pénzügyi rendszerben, amivel lényegében senki nem számolt. Akkor az épp hatalmas optimizmusban és eufóriában senki nem számított arra, hogy be fog dőlni az egész ingatlanpiac. Ezzel szemben a mostani történet arról szól, hogy túl sok a bizonytalansági faktor, és mindenki fél, aggódik. Nem pánikról beszélek, hanem sokkal inkább egyfajta pesszimizmusról.

A zuhanás lényegében többféle, egymástól viszonylag független esemény miatt alakult ki.

Hszi Csin-ping és Donald Trump

1. Kereskedelmi háború Kína és az Amerikai Egyesült Államok között

Talán ezt lehetne megnevezni az egyik legrelevánsabb tényezőnek. Ez arról szól, hogy vámilletékeket szabnak ki a különböző import-termékekre. Ennek lényege, hogy minden multinacionális-, valamint minden exportőr-importőr külkereskedőnek a profitját le fogják csökkenteni, sőt, az eladásaikat is mérsékelik. A vámoknak igazából az a tétje, hogy bizonyos ágazatokban megmaradjanak a munkahelyek. Belátható, hogy ennek a globális gazdaságra való hatása elég egyértelműen negatív. A mostani intézkedések során úgymond elveszik a multiktól a pénzt, de a probléma az, hogy mindez nem az amerikai szénbányászok vagy vásárlók zsebébe megy. Ráadásul keletkezik egy úgynevezett holtteherveszteség , ami azt jelenti, hogy olyan pénzkiáramlás történik, ami nem megy senkihez, sehová. Ha úgy vesszük, az egész világ számára veszteséges egy ilyen háború. Senki nem tudja, hogy meddig fognak emelkedni a vámok, és mekkorák lesznek az ebből kifolyó profit kimaradások. Ezért bizonytalanok a befektetők és ezért „félnek” a tőzsdék is.

2. Wall Street-i adatok

Ugyanennyire fontosak azok a gyenge adatok, amelyeket nemrég a Wall Street-en közöltek. Azaz, azok az amerikai makrogazdasági mutatók, amelyek a bértáblák (payroll), illetve a feldolgozó ipar eredményeit mutatják.

3. Brexit

A héten adták át a végleges, Brexittel kapcsolatos megegyezési javaslatot a britek. Ha az EU nem bólint rá, minden bizonnyal megegyezés nélkül történik az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból.

4. Trump „impeachmentje”, azaz az ellene irányuló alkotmányos vádemelési eljárás

Donald Trumpot alkotmányos vádemelési eljárás fenyegeti, a folyamat vége akár az amerikai elnök alkotmányos úton történő elmozdítása is lehet, ami pedig bizonytalanságot és ezzel együtt turbulenciákat hozhat a tőkepiacokon.

5. Németország

Ez is szintén kiemelkedő tényező a régió bizonytalanságát illetően, hiszen a német feldolgozóipari adatok és az egész német gazdaság igen nagy lassulást mutattak. A mi szempontunkból talán ez a legaggasztóbb. Ebből akkor lesz hivatalos recesszió, ha az év végi GDP mínusz értékeket mutat majd. Egyelőre még nem ez a helyzet, de eléggé sötét felhők járnak a németek feje fölött.

6. A szaúdi olajfinomítót ért támadás

Ez olyan esemény, amelynek közvetlenül nincs nagy hatása, kivéve, ha beindul Irán és Amerika között egy háború. Ez kevésbé valószínű.

7. Hongkongi tüntetések

A 2019 nyarán milliósra duzzadt tüntetéshullám eredetileg a hongkongi kormány által beterjesztett, vitatott kiadatási törvénytervezet megakadályozását célozta. A tervezet lehetővé tette volna a kiadatást a kínai hatóságok felé, és ezáltal – a tiltakozók szerint – veszélyt jelent Hongkong szabadságára, autonómiájára nézve.

Romániát hogyan érinti az amerikai tőke bizonytalansága?

– Nekünk egyértelműen a német gazdaság lassulásától kell tartanunk. Romániában sok cég beszállítója a nagy német autógyártóknak, ott van például a szászsebesi Star Transmission, az egyik legnagyobb gyár Romániában. Természetesen más szereplőket is nagymértékben érinti a probléma. Ettől függetlenül, mi nem vagyunk olyan szinten kitéve a németországi kockázatoknak, mint például Magyarország.

Ami a tőzsdét illeti, a bukaresti tőzsdén (BET) csütörtök délután 0,37 százalékos volt a visszaesés, ami nem ad okot különösebb pániknak. Az igaz, hogy a bukaresti piac rendszerint együtt mozog a nemzetközi mozgásokkal, így egy nagy zuhanás begyűrűzhet hozzánk is, de nálunk a tőzsde annyira kicsi, hogy nem igazán érintheti nagy baj. Itt napi pár millió euró forgásáról beszélhetünk, ami nagyon kevés összeg egy teljes tőzsdének, emiatt nincs annyira összekötve a reál-gazdasággal, a globális kereskedelemmel és termeléssel. Magyarán ha a bukaresti tőzsde nem létezne, anélkül is működne a reál gazdaságunk. Sokkal inkább fontosabb, hogy a cégek milyen összeköttetésben állnak a nyugati partnerekkel. Ami számunkra igazán fontos, hogy a nyugati reál-gazdasági folyamatok hogyan gyűrűznek be a termelői-szolgáltatói cégeink életébe − mert ezek a tőzsdétől teljesen függetlenül működnek. A tőzsde nálunk a háttérben, mint egy screensaver , mutatja, hogy milyen a hangulat, más jelentősége nincsen. De ez természetesen csak Romániára igaz, Amerikában ez fantasztikusan fontos.