Nyolc bő esztendő után szűkösebb évek jöhetnek

A világ gazdaságát nagyjából nyolc bő esztendő után újra recesszió, gazdasági visszaesés fenyegeti. Hat olyan okot gyűjtöttünk össze, amelyek miatt egyre több szakértő gondolja úgy, hogy ha idén még nem is, jövőre nagy valószínűséggel a gazdaság zsugorodására lehet számítani a világ számos országában.

1. A gazdasági törvényszerűségek szerint most visszaesésnek kell következnie.

Fellendülés, csúcspont (vagy késői növekedés), visszaesés, minimum pont (vagy recesszió) – a gazdaság ciklikus természete miatt törvényszerűen ezek a szakaszok követik egymást. A világgazdaságban pedig – figyelmeztetnek a szakértők – már legalább 8 évet tartott a bővülési szakasz, ami ugyan kifejezetten hosszú időnek számít, de most szinte törvényszerűen visszaesésnek kell következnie. Úgy tűnik, hogy a csúcsponton már túl vagyunk, és abban is megegyeznek a vélemények, hogy inkább „csak” egyszerű recesszióra kell számítani, mintsem egy 2008-hoz hasonló válságra.

2. A világgazdaság eddig tiltott szereken működött

– fogalmaz kisebb túlzással, de talán a lényegre rátapintva a Global Reporter egyik elemzése. Arra utalnak, hogy a 2008-as világgazdasági válságot a legnagyobb országok jegybankjai egy nem túl szokványos módszert használva akarták maguk mögött hagyni. A módszert mennyiségi enyhítésnek nevezték el, és a lényege, hogy a jegybankok nagy mennyiségű, olcsó pénzzel árasztották el a piacokat. Először az Egyesült Államok jegybankjaként működő Fed, majd az Európai Központi Bank kezdett el vállalati és állami kötvényeket vásárolni, a tranzakciókkal pedig tulajdonképpen plusz pénzt juttattak a gazdaságba.

A programok még a kritikusabb hangok szerint is elérték céljukat, a gazdaságba juttatott plusz pénz többletfogyasztást eredményezett, a nagyobb mennyiségű elérhető finanszírozás miatt (na meg az alacsonyan tartott kamatlábaknak is köszönhetően) nőttek a beruházások és a termelés, így többé kevésbé beindult a gazdasági növekedés is. Sokak szerint viszont ára is volt ezeknek a programoknak, több eszköz is felértékelődött, növekedett az ingatlanok ára, a finanszírozás alacsony költsége miatt pedig egyre nagyobb lett az eladósodottság mértéke. Ilyen körülmények között pedig kérdéses, hogy a bankok mennyire lesznek kaphatóak arra, hogy hitelekkel nyújtsanak támaszt a vállalkozások és a lakosság számára.

3. Kérdéses, hogy az Egyesült Államok közbe tud-e majd lépni valamilyen gazdaságélénkítő programmal.

Emlékeztek még Trump elnöknek arra a főként vállalatokat érintő adócsökkentési programjára, amellyel valóban rég nem látott módon sikerült felpörgetni az amerikai gazdaságot? Azért is emlékezetes, mert az elnök Twitteren kért kicsit több elismerést magának „a zseniális gazdaságpolitikája” miatt. Nos, azoknak az adócsökkentéseknek a gazdaságélénkítő hatása 2019 második felére már kezdett kifutni, és az Egyesült Államokban nem igazán körvonalazódik egyelőre olyan másik gazdaságélénkítő stimulus, amely szükség esetén támaszt nyújthatna a gazdaságnak. Sőt, inkább Kínával vannak elfoglalva.

4. Kifejezetten technikai okai is vannak a recessziótól való félelemnek

, amelyekre szintén érdemes röviden kitérni. 2007 óta most először a nyár végén ütötte fel a fejét egy nagyon ritka, de a tőzsdei kereskedők szerint vészjósló jelenség: a 2 éves lejáratú amerikai állampapír hozama meghaladta a 10 éves lejáratú állampapír hozamát. Az könnyen belátható, hogy nem normális jelenség az, ha egy rövidtávú értékpapír magasabb hozamot fizet, mint egy hosszabb távú, ráadásul az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy az ilyen fordított hozamgörbe a múltban a legtöbb alkalommal recessziót vetített előre.

Szintén vészjósló, és a közép-kelet-európai régió számára különösen fájó is lehet, hogy gyengélkedik az autóipar, de az elemzők szerint az ingatlanszektor is, valamint az elmúlt években bombaerősen növekedő amerikai részvénypiac is a gazdaság lassulását vetíti előre.

5. A slágertémák most juthatnak a csúcspontjukhoz.

Nincs ma már olyan világgazdaságról szóló elemzés, amely ne említené a brexitet és az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború kérdését. Nagy az egyetértés a szakértők között ugyanis abban, hogy egy rendezetlen brit kiválás nem csak Nagy-Britanniát sodorná recesszióba, hanem regionális szintű problémákat is jelenthet. Nagy-Britannia már most bajban van, a második negyedévben a brit gazdaság 0,2%-kal csökkent, a gazdaság állapotának fontos jelzőértékeinek számító, úgynevezett beszerzési menedzser indexek pedig arra mutatnak rá, hogy 2009-hez, vagy 2013-hoz hasonló rossz időket él most a brit gazdaság.

A brexithez tulajdonképpen kissé kapcsolódik is a másik fontos téma, az USA és Kína közti kardoskodás, hiszen a fejlemények itt is jelentős hatással lesznek a globális kereskedelemre. Ha a világ két legnagyobb gazdasága továbbra is vámokkal dobálózik egymás termékei irányába, akkor annak nem csak a termékek árának növekedése lesz a következménye, hanem a globális gazdaság lassulása, és az életszínvonal visszaesése is.

6. Németország valóban gyengélkedik.

Ha egy ország gazdasága két egymást követő negyedévben csökken, akkor technikai recesszióba lép. És sokakban megkongatta a vészharangot, hogy az amúgy is halovány formában levő német gazdaság az idei második negyedévben 0,1 százalékkal zsugorodott. Így most mindenki a harmadik negyedéves GDP-adatokra kíváncsi, a július-szeptember időszakban ugyanis el fog dőlni, hogy Németországban valóban felüti-e a fejét a recesszió.

A szakértők inkább arra hajlanak, hogy egyelőre nincs megállás, ha az egész évet tekintve növekedés is lesz, a harmadik negyedévben várhatóan még rosszabb lesz a német gazdaság teljesítménye. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy Németország a gazdaságpolitikai fegyelmének köszönhetően jelentős költségvetési többlettel is rendelkezik, így viszonylag nagy mozgástere van arra, hogy megküzdjön a jelenlegi helyzettel. Az MTI számolt be arról, hogy a német munkaügyi minisztériumban már munkahelyvédelmi és átképzési terven dolgoznak, a német gazdasági minisztériumban pedig, ha egyelőre nyilatkozatok szintjén is, de felmerült a vállalatokat sújtó adóterhek visszafogása, a személyi jövedelemadó csökkentése, valamint a beruházások serkentése a digitalizáció és a legfontosabb új technológiák területén.

A lista összeállításánál a Global Reporter, a The Economist és a Bloomberg elemzéseire is támaszkodtunk.