Csángóföldre is felfigyelnek a regionális fejlesztési stratégák

Csángóföld egy viszonylag elszigetelt régiónak számít még ma is, és nemcsak a földrajzi elhelyezkedése miatt, hanem az ott élő magyar kisebbség szempontjából is. A köztudatban még mindig elsősorban a népviseletbe öltözött, templomba járó emberek képe kapcsolódik a térséghez, akik olyan körülmények között élik mindennapjaikat, ahol olyan alapvető infrastrukturális beruházások is hiányoznak, mint például a települések megfelelő közúti összeköttetése. Még 2015-ben Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének akkori elnöke egy budapesti sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy a szövetség egyértelmű állásfoglalása, hogy amagyar nyelv oktatása mellett fokozott hangsúlyt kellene fektetni a csángóföldi gazdasági beruházásokra és a turizmusra is.

A CSAK2020 – Csángóföldi Közgazdasági Kerekasztal nemzetközi konferencia egy első gazdasági és stratégiai lépésnek tekinthető ebben a törekvésben, amelyet első alkalommal rendeznek meg hétvégén, augusztus 24-30. között a Bákó megyei Kosteleken.

Ahogy a szervezők közleményükben írták, az esemény célja, hogy a vállalkozók, döntéshozók, gazdasági szakemberek és a helyi csángó magyar fiatalok bevonásával egy valós képet alkossanak a csángóföldi magyarok aktuális élethelyzetéről, illetve, hogy ennek a régiónak a gazdasági és kulturális potenciálját makro- és mikrogazdasági szempontok szerint újraértelmezzék.

Egy magas szintű vidékfejlesztési program veheti kezdetét

„Ha a hivatalos statisztikákat vesszük figyelembe, jelenleg alig 40 ezren beszélik a csángó tájnyelvet. Ez a szám folyamatosan csökken, úgy ahogy az országos tendenciáknál is megfigyelhetjük: a fiatalok elköltöznek, lényegében a tizenévesek és az idősek maradnak. Pont az aktív és munkaképes generáció hiányzik, azok, akik tudnának fejleszteni, vagy akiknek egyáltalán lennének ötletei arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne az egész gazdaságot dinamizálni. Ők azok az emberek, akik a környező megyei hivataloknak jelezni tudnának, hogy szükség lenne akár útra, infrastruktúrára vagy ilyen alapvető beruházásokra, mert abban sem nagyon bővelkednek. Például Kostelek is egy olyan zsákfalu, ahova konkrétan nem vezet út az utolsó kilométeren, és hogyha esik az eső, akkor nehezen lehet megközelíteni a keletkező vízmosások miatt” – részletezte Kozma Dávid, az esemény főszervezője.

„Makro- és mikrogazdasági szempontból egyelőre összemosódnak a dolgok, mert elsősorban meg kellene teremteni azokat az esszenciális körülményeket, hogy egyáltalán lehessen valamiféle gazdasági potenciálról beszélni”– hangsúlyozta Kozma arra a felvetésre, miszerint a csángó régióban milyen versenyképes lehetőségeket látnak.

A főszervező egyelőre főleg az érintetlen természetben lát potenciált

„Ez egy olyan zóna, ahol a legtöbb egy négyzetméterre eső különböző gyógynövény található, tehát azok a tehenek, amelyek ott legelnek, a lehető legnagyobb tápértékű tejet adják. Maga a környezet, a táj érintetlensége létező turisztikai potenciált jelenthetne. Nagyot dobna a mostani helyzeten, ha például a helyiek tudnák fogadni a turistákat, és mondjuk léteznének olyan platformok, ahol lehetne reklámozni a térség nyújtotta lehetőségeket. Székelyföldhöz képest sehol sincs ennek a régiónak a reklámozása” – részletezte a konferencia főszervezője.

Az ötnapos rendezvény programjában olyan előadók nevei szerepelnek, mint például Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő, vagy Horváth Anna , az RMDSZ ügyvezető alelnöke. De ott lesz Tánczos Barna szenátor, Nagy Attila, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia ügyvezetője, Gyerkó László , a Romániai Közgazdász Társaság elnöke, Nyisztor Tinka etnográfus, Dobó István , aCED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Szabadkai Regionális Képviselet részéről, Kudlik Zoltán , a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság elnökségi tagja, Cilip Árpád , a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynöksége igazgatója, Bíró Barna Botond Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Szakács Paál István , a Hargita Business Center igazgatója, János Ferdinánd , a Garden Proiect ügyvezetője, Hamvas László , a Debreceni Egyetem képviselője és még sokan mások.

A főszervező arról is beszámolt, hogy azért emelik nemzetközi szintűvé ezt a találkozót, hogy minél színesebb, minél több szakmai területről, országos és nemzetközi tapasztalatokkal érkező szakemberek vitassák meg, hogy milyen szinten lenne érdemes befektetni ebbe a régióba.

„Ezeket az embereket érdekli ez az ügy, sőt, vannak közöttük olyanok, akiknek csángó felmenőik vannak” – árulta el Kozma.

Nyilatkozata szerint a konferencia lényege, hogy egy interaktív kerekasztal alkalmával ezek a szakemberek találkozzanak a helyi magyar képviselettel és közös perspektívát alakítsanak ki regionális fejlesztési stratégiákról, amelyek elméleti szinten, nagy vonalakban működőképesek lehetnek, és valódi opciókat adhatnak ennek a vidéknek. „Ebből kiindulva egy következő konferencia során már konkrétabb projektekről is tudunk beszélni” – tette még hozzá.

Még nem tudni, hogy kik lesznek a befektetők

Arra a felvetésre, miszerint a program a magyar állam Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programjának kiterjesztése által valósul-e meg, Kozma azt nyilatkozta, hogy a tervek szerint a program elsősorban EU-s forrásokra alapozna, ezért szerepelnek a programpontokban olyan előadók, akik az ilyen jellegű források lehívásában szakértők, valamint lesznek olyan előadások is, amelyek a jelenlegi és következő EU-s pénzügyi ciklusokat tárgyalják.

„Igazából fel kell térképeznünk, hogy milyen forrásokból tudunk átcsoportosítani, és Székelyföld mintájára Csángóföldön is indítani hasonló projekteket. A körülmények adottak, hogy klónprojektet összehozzunk. Tehát a magyar állami támogatások sem kizártak, igazából ki kell fürkésznünk, hogy milyen lehetőségeink vannak” – magyarázta.

Ami a konkrét projektekhez szükséges tudományos kutatásokat illeti, minden a hétvégi rendezvény után fog letisztázódni. „Miután lajstrom alá vettük, hogy mire kell koncentrálnunk, azután fognak eldőlni azok a számok és azok a kérdések is, amelyeket majd hosszú dokumentációban részletezni fogunk a sajtóban is” – reagált továbbá kérdésünkre a konferencia szervezője, aki azt is kihangsúlyozta, hogy nem szeretnék, ha ez a projekt is kudarcba fulladna, mint sok hasonló kezdeményezés. Elmondása szerint a korábbi próbálkozások azért nem voltak hosszú életűek, mert nem térképezték fel eléggé a valós állapotokat.

A rendezvény részletes programját a csak2020.zalapitvany.eu honlapon érhetik el. Résztvevőként augusztus 22-ig lehet jelentkezni a honlapon található regisztrációs űrlap kitöltésével. A részvétel ingyenes, de a helyek száma korlátozott. A résztvevőknek napi háromszori étkezést és szállást is biztosítanak.

További információ a [email protected] címen igényelhető.

A rendezvényt a Z Generációért Alapítvány és a Klebelsberg Kuno Szakkollégium közösen szervezi.