A Brexit évi 40 milliárd eurójába kerülhet az EU állampolgárainak

Boris Johnson hivatalba lépése után világossá vált , hogy az elődje által szorgalmazott, minden lényeges kérdés rendezését későbbre toló kiválási egyezmény nem lesz életképes. A miniszterelnök kijelentette, hogy az aláírt megállapodás módosítására, az erről szóló tárgyalások újrairányítására éppúgy nem lesz mód, mint ahogy eddig sem volt. Az Egyesült Királyság tehát a mostani előrejelzések szerint megszünteti az Európai Uniós tagságát a jelenleg érvényes Brexit határidején, vagyis október 31-én.

A nem sok jóval kecsegtető megállapodás nélküli Brexit következményeiről készült egy tanulmány, amelyről a Bertelsmann Stifftung készített összegzést, és ennek lényegi tartalmát foglaltuk most össze.

Az elemzést Giordano Mion, a Sussex Egyetem közgazdásza és Dominic Ponattu gazdasági szakértő készítette. A tanulmány Európa mintegy 300 régiójára terjed ki.

Három év telt el az első uniós referendum után, és még mindig nem lehet tudni, hogy hogyan lép érvénybe a kiválási egyezmény. Egy dologban azonban biztosak lehetünk: az áru és szolgáltatások tekintetében minden jóval drágább lesz, a kialakuló gazdasági bizonytalanság számos vállalkozást súlyosan terhel majd. Ez hatalmas nyomást gyakorol a versenyképességre, a fogyasztásra és a befektetésekre, különösen akkor, ha az Egyesült Királyság és az EU között nem lesz megállapodás. Így az EU-s országok polgárainak (a britek kivételével) várható jövedelemcsökkenése évente eléri a 40 milliárd eurót.

De a „no deal Brexit” mégis leginkább a briteket sújtaná: az Egyesült Királyság állampolgárai számára évi 57 milliárd eurós visszaesést jelentene, ez egy főre számítva körülbelül 900 eurót tesz ki. Németország esetében a megállapodás nélküli kiválás évente nagyjából 10 milliárd eurós költséget jelentene, de Franciaországban és Olaszországban is szintén jelentős lesz az egy főre jutó jövedelemcsökkenés.

Az elemzők kihangsúlyozták, hogy az úgynevezett Soft Brexit nagymértékben enyhítheti a negatív következményeket. ( Nem hivatalosan gyakran használják a „puha Brexit” és „kemény Brexit” kifejezéseket, amelyek arra utalnak, hogy milyen lesz majd az Egyesült Királyság és EU kereskedelmi viszonya a kilépést követően. „Kemény”, ha a kereskedelem úgy zajlana a Kereskedelmi Világszervezet szabályai alapján, hogy közben nincsenek elfogadva a személyek szabad áramlásának törvényei. „Puha”, ha megmarad az EU közös piacában való tagság az áruk és szolgáltatások tekintetében, és a személyek szabad mozgása törvénykezésének bizonyos része is változatlan marad – szerk. megjegyzés ). A szerzők azt mondják, hogy a puha Brexit a német jövedelemcsökkenést öt milliárd euróra enyhítheti, szinte felére a kemény Brexithez képest. Az Egyesült Királyságban a mintegy 32 milliárd eurós veszteség szintén jóval szerencsésebbnek bizonyulna, mint egy kemény Brexit esetében (57 milliárd euró). A soft Brexit forgatókönyve szerint az EU-ban, az Egyesült Királyság kivételével, csupán 22 milliárd euró lenne a csökkenés a 40 milliárdhoz képest.

Amíg Európa szenved, Kína és Amerika nagyot aratna a Brexitből

A tanulmány azt is kimutatja, hogy néhány Európán kívüli ország jelentős kereskedelmi előnyöket szerezhetne a Brexit során. A szimulációk szerint az Egyesült Államok jelentősen profitálna a kemény Brexit esetén, és évente mintegy 13 milliárd euró értékű pozitív hatása lenne az USA gazdaságára. A kínai gazdaságnak évi mintegy 5 milliárd eurónyi pluszt, az orosznak már jóval kevesebbet, évi 260 millió eurót hozhatna a konyhára.

„Az európai kapcsolatokat negatívan érinti a Brexit. Ez drágábbá tenné az Európán belüli kereskedelmet, és vonzóbbá válhat a világ többi részével folytatott kereskedelem” – írják a szerzők.

Azok a régiók járnak a legrosszabbul, ahol erős az ipar és a kereskedelem

Az elemzés szerint különösen a dél-angliai régiók sínylenék meg a kemény Brexit következményeit. Ez a földrajzi közelségnek és az európai szárazfölddel fennálló szoros kereskedelmi kapcsolatoknak is köszönhető. Londonban is hatalmas mértékű veszteséget hozna a Brexit: csak London régiójában 5 milliárd euróra becsülik a kemény Brexit árát. Németországban a leginkább Düsseldorf és Köln közigazgatási kerületei lennének érintettek. Ezekben a régiókban a szerzők évi 650 millió euró (Düsseldorf) és 560 millió euró (Köln) csökkenéssel számolnak. Egy kemény Brexit esetén ezek az eredmények évente körülbelül 126 euró/ fő veszteséget jelentenek a német régiókban. De ne feledkezzünk meg az írekről sem: a szerzők szerint ott évente 720 euróval csökkenne az egy főre eső jövedelem.

A Brexit gyengíti a termelékenységet és versenyképességet – a kis- és középvállalkozások is aggódhatnak

A Brexit veszteségeinek fő okai a magas szintű áremelkedések és a termelékenység csökkenése. Az áruk és szolgáltatások jóval drágábbak lesznek azoknak a vámoknak köszönhetően, amelyeket az EU egységes piacán egyébként töröltek. A kevésbé hatékony kereskedelem az Egyesült Királysággal áremelkedésekhez vezet, mivel sok iparágban csökkenhet a verseny. Ez negatív hatással bír a cégek termelékenységére, mivel az új beruházások és a termékek innovációs fejlesztésének ösztönzése csökken. Mind a versenyhelyzet-, és mind a termelékenység csökkenése tehát magasabb árakhoz, így lassabb bérnövekedéshez vezet majd.