Önkormányzati beruházásokra lesz pénz, de oktatási reformokról ne ábrándozzunk

Nyilvánossá tette kedd délelőtt a pénzügyminisztérium a költségvetés-kiigazítás tervezetét, miszerint igen jelentős összegeket vonnak meg az oktatási, az európai alapokért felelős és kutatási tárcáktól, erről bővebben itt írtunk. Míg a tanügyminisztérium költségvetését 1,03 milliárd lejjel csökkentik, az önkormányzatok között 4,4 milliárd lejjel több pénzt osztanak szét.

Joggal felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért fosztják meg éppen azokat a tárcákat, amelyek kulcsfontosságúak, értsd oktatás, kutatás vagy akár éppen a vidékfejlesztés. A pénzügyminisztérium azzal indokolta tervezetét, hogy az átalakított büdzséből kívánják finanszírozni a fizetéseket és nyugdíjakat, illetve a környezetvédelmi illetékek visszafizetését is.

„Az lehet, hogy sokkal több pénzt kapnak majd az önkormányzatok, viszont továbbra is fennáll az az abszurd helyzet, amikor több millió lejes beruházási projekteket probléma nélkül le tudnak bonyolítani, de a közvilágításra nem lesz fedezet” – nyilatkozta megkeresésünkre Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ pénzügyi és mezőgazdasági bizottságának tagja.

Szerinte az lenne a legcélravezetőbb, ha a polgármesteri hivatalok működési költségproblémáit olyan módon könnyítenék meg, ha például a szociális segélyek indokolatlan költségeit visszametszenék, vagy legalább több hatáskört adnának a szociális juttatásokat jóváhagyó bizottság tagjainak a kinevezésében.

„A polgármester kap egy listát arról, hogy ki szabja meg a segélyeket, majd csodálkozunk, amikor makkegészséges emberek vígan élnek a segélyből, vagy éppenséggel a valóban rászoruló betegeken nem segít a gondozó. Ez hatalmas terhet jelent az önkormányzatoknak, és sajnos a 100%-os jövedelemadó visszaosztás nem bizonyult működőképes megoldásnak” – hangsúlyozta Tánczos.

A szenátor magyarázata szerint nagy valószínűséggel ebből a költségvetés-kiigazításból a beruházási projekteket fogják finanszírozni, és olyan helyeken összpontosul majd a finanszírozás, ahol jóval több volt az igény, mint amennyit a költségvetésből jóváhagytak az év elején. „Ilyen szempontból pozitív hatásról beszélhetünk, mert ez azt jelenti, hogy élő, működő projektek kaphatnak támogatást, helyi vállalkozók számára munkahelyeket tudnak biztosítani, a munkálatokban résztvevő cégek pedig adóznának” – mondta az RMDSZ szenátora.

Magyari Tivadart, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnökét arról kérdeztük, hogy a költségvetés-kiigazítás milyen hatással lesz az amúgy is bukdácsoló oktatási rendszerre, és lesz-e bármilyen esély reformokra az elkövetkező időkben. „Általában sokkal kevesebb közpénz jut az oktatásra, mint amire szükség volna, sőt, mint amit a különböző jogszabályok egyáltalán előírnának. Az idén egy enyhe növekedésre volt esély, ami még mindig elmaradt a szükségestől. Az oktatás jelen szinten való fenntartása is komoly gondokba ütközik, és most már biztosan kijelenthető, hogy költséges reformokra nem lesz lehetőség” – összegezte Magyari.

Az RMDSZ egyébként tavaly decemberben iktatott a parlamentben egy, az oktatási törvényt módosító javaslatcsomagot, amely többek között tartalmazta a kétszintű érettségi bevezetését (egy standard elvárásokra épülő, illetve emelt szintű), a kötelező délutáni oktatás és meleg ebéd biztosítását, illetve kérték az óvodai előkészítő csoportok létrehozását is.

A kedden közzétett költségvetési tervezet szerint a plusz bevételeket elsősorban a jobb adóbegyűjtésből származó 1,608 milliárd lejből és az adókból és illetékekből származó plusz 352,9 millió lejből kívánják elérni. De ugyanakkor a tervezetben 2,9 milliárd lejjel kevesebb áfa-bevétellel számolnak amiatt, hogy több pénzt utalnak a települések költségvetésének kiegyensúlyozására.

A dokumentum külön azt is kiemeli, hogy 481,7 millió lejjel több pénz folyik majd be a költségvetésbe, miután megemelik a cigaretta jövedéki adóját és újabb adókat rónak ki a magas cukortartalmú üdítőitalokra is.

A tervezet szerint 1,03 milliárd lejjel csökkentik az oktatási minisztérium költségvetését, 681,9 millió lejt veszít az európai alapok minisztériuma és 369,1 millió lejt a kutatási minisztérium. A mezőgazdasági minisztériumtól 310,4 millió lejt vonnak el, az üzleti környezetért felelős minisztérium 243 millió lejt veszít, a gazdasági minisztérium 225,6 millió lejjel kap kevesebbet. A kormány-főtitkárság költségvetése 143,6 millió lejjel lesz kevesebb, a víz- és erdőgazdálkodási tárca 138,9 millió lejjel kevesebből működik, a közlekedésnek 128,8 millió lejjel jut kevesebb.

A pénzügyminisztérium 2,243 milliárd lejjel kap többet (ebből 2,15 milliárd lej Románia hozzájárulása az Európai Unió költségvetéséhez), 566,352 millió lejjel növelték a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapot, 56,734 millió lejjel bővítették a hitelek visszafizetéséhez szükséges keretet.

A fejlesztési minisztérium 970,5 millió lejt kap pluszba, de még a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetése is gazdagodik 396,5 millió lejjel. A munkaügyi minisztérium 326,4 millió lejjel kap többet. A környezetvédelmi minisztérium költségvetését 92,2 millió lejjel növelték, amelybe belefoglalták a járművek környezetvédelmi illetékeként beszedett összegek megtérítését. A bel- és a külügyminisztérium költségvetését is aktualizálták, hogy az idei törvénymódosítások értelmében tudják megszervezni a novemberben esedékes államelnök-választásokat.