A gazdaságilag erős megyék előnye ebben a tekintetben is borítékolható. Mi történik akkor, ha a lakosságszám szerint korrigáljuk a számokat?
Ilfov, Konstanca, Kolozs, Bihar megyék, valamint természetesen a főváros hívta le a legtöbb európai uniós forrást a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszakban – derül ki az európai alapokért felelős minisztérium által közzétett dokumentumból. A legrosszabbul ebben a tekintetben Teleorman, Ialomiţa, Giurgiu, Kovászna, Călăraşi és Hargita megyék szerepelnek, igaz, a kép jelentősen átalakul akkor, ha a megyék lakosságszáma alapján igazítjuk ki a sorrendet.
Amennyiben a megyék lakosságszáma szerint igazítjuk ki az adatokat, a kép jelentősen átalakul. A legjobban szereplő megyék sorrendjét Ilfov kezdi, majd Konstanca, Kolozs, Vrancea, Beszterce-Naszód, Fehér és Bihar megyék állnak előkelő helyeken. Az adatokból az is megállapítható, hogy Romániában mindössze 7 olyan megye van, ahol a mostani hét éves pénzügyi időszakban az egy főre jutó EU-s források meghaladják a 4 ezer lejt. Érdekesség, hogy az összesített adatok szerint viszonylag rosszul álló székely megyék közül a népesség szerinti korrekciót követően Hargita a 33. helyre, Kovászna megye pedig egészen a 25. helyig lép előre, és még a mindössze 30. Maros megyét is megelőzi.
Az önkormányzatok, vállalatok és civil szervezetek munkáját is mutatják az adatok
A minisztérium által közzétett adatok nemcsak a hatóságok és állami intézmények, hanem a vállalatok, civil szervezetek által megkötött szerződések értékét is tartalmazzák. A megyei szinten közölt adatok viszont egyelőre nem állnak összhangban azzal, hogy a minisztérium szerint júniusban már 23,6 milliárd EU-s forrásra rendelkezik Románia aláírt szerződéssel. Ez a 2014-2020-as időszakra elérhető teljes összeg 79%-a.
Igaz, a román kormányt és az európai alapokért felelős minisztériumot gyakran éri az a kritika, hogy nem feltétlenül az aláírt támogatási szerződésekből kellene kiindulni akkor, amikor az EU támogatások hatékony felhasználásáról beszélünk, hanem az úgynevezett abszorpciós ráta az igazán érdekes. Ez utóbbi ugyanis már azt mutatja, hogy mekkora az elérhető EU-s források tényleges felhasználása. Az európai alapokért felelős minisztérium szerint ez az arány most 30%-nál tart, ami 9,25 milliárd eurónak felel meg (az elérhető 31 milliárdból).
Legutóbb épp az RMDSZ tematizálta azt a problémát még az EP-választási kampányban, hogy bár valóban látványosan növekedett a szerződéskötések aránya az év első felében, de a szerződéskötéstől a pénzek valós felhasználásáig olyan hosszú az út, hogy félő, Románia újra jelentős forrásokat fog elveszíteni.
Csökkenhetnek az infrastruktúrára költhető források
Közben az EU soron következő hét éves költségvetéséről szóló vitában az is körvonalazódik, hogy Románia a 2021-2027-es pénzügyi időszakra 30,6 milliárd eurónyi lehívható forrással rendelkezhet.
Roxana Mînzatu európai alapokért felelős miniszter a Ziarul Financiar szerint azt nyilatkozta, hogy a következő időszakban ebből a több mint 30 milliárd euróból 17,3 milliárd euró regionális fejlesztésekre (épületek, felszerelések és helyi infrastruktúra) lesz elköltve, és az előző időszakhoz viszonyítva jelentősen fog emelkedni a szociális célokra elkölthető összeg, amely el fogja érni a 8,3 milliárd eurót. A források elsősorban szociális jellegű szolgáltatások működtetésére, képzési programokra is jóval nagyobb elkölthető összeget fognak biztosítani. Ennek a kiadási keretnek a bővülése viszont azt is jelenti, hogy a kohéziós alapokból jóval kevesebb pénz, körülbelül 4,5 milliárd eurónyi forrás fog csak jutni a nagy infrastruktúra projektekre, mint az autópályák, metró építésére.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!