Egy törvénytervezettel változtatnának a minimálbér megállapításának módján. Mennyit kapna egy szakmunkás, és mennyit egy mesteri diplomás alkalmazott?
Benyújtottak a szenátusba egy törvénytervezetet , amelyet ha elfogadnak, jelentősen nőne Romániában a diplomás alkalmazottak fizetése. A három PSD-s képviselő által jegyzett tervezet ugyanis arról rendelkezne, hogy az alkalmazottak képesítése, valamint végzettsége alapján egyfajta hierarchia jöjjön létre, amelyben az alábbi szorzók alapján számolják ki a legalacsonyabb fizetéseket:
A tervezet gyakorlatilag 11 képzettségi vagy felkészültségi szintet határozna meg, és a különböző képzettségi szintek esetében szorzókat vezetne be. Egy felsőoktatási diplomával rendelkező, a tevékenységi körének megfelelő területen szerzett doktori diploma esetében például egy alkalmazott legalacsonyabb fizetése a minimálbér 2,8-szorosa kell legyen. Egy egyetemi diplomával rendelkező személy legalacsonyabb fizetése 2,2-szerese kell legyen legalább a minimálbérnek, míg az alapképzés mellett mesterképzést is elvégző alkalmazottak havi munkabére legalább a minimálbér 2,5-szörösét kell elérje.
A tervezet a felsőoktatási diplomával nem rendelkező személyekkel ugyán már nem bánna ennyire bőkezűen, de a szakiskolát és a líceumi képzést vegzettek esetében is 1,20-as, a posztlíceumi képzést végzettek esetében 1,25-ös szorzót határozna meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a 2 080 lejes januártól érvényes minimálbérből indulunk ki, akkor egy szakképzett munkás legkisebb munkabére bruttó 2 496 lej lenne a tervezetben meghatározott 1,2-es szorzóval számolva, de legalább ennyit kellene keresnie egy szakiskolát vagy egy líceumot végzett alkalmazottnak is.
Ha továbbmegyünk a hierarchia következő szintjeire, akkor viszont egészen magas számokat kapunk. A felsőoktatási diplomával rendelkezők esetében ugye januártól megemelt, 2 350 lejes minimálbért fogadott el a kormány. A szenátusba benyújtott mostani rendelkezés szerint viszont egy felsőoktatási diplomával rendelkező személy, akit olyan munkakörbe alkalmaztak, ahol feltétel az egyetemi diploma, legalább 4 576 lejes bruttó fizetést kapna, akinek pedig mesteri diplomája is van, bruttó 5 200 lej kellene legyen a fizetése. A tervezet a doktori fokozattal rendelkezőknek bruttó 5 824 lejes minimális fizetést határozna meg.
Arról, hogy ezek a bruttó munkabérek mit jelentenének adózás után, alább mutatunk egy gyors számítást:
Mekkora esélye lehet a tervezetnek?
A szenátusba benyújtott tervezetet 38 képviselő írta alá, és az aláírók névsora pártok szerint eléggé megoszlik, PSD-s, PNL-s, USR-s, ALDE-s és RMDSZ-es képviselő is van az aláírók között, de kézjegyével látta el a tervezetet Marius Budăi munkaügyi miniszter is. Az RMDSZ-ből Csép Éva Andrea Maros megyei képviselő, a munkaügyi és szociális védelmi bizottság tagja támogatta aláírásával a tervezetet.
A tervezet indoklásában az szerepel – az olyan általános kijelentések mellett, miszerint biztosítani kell az alkalmazottak munkabérének védelmét stb. –, hogy az intézkedésre azért van szükség, hogy egyensúlyt teremtsenek a közszférában jelentősen megemelt bérek, és a versenyszférában elérhető fizetések között. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek többször is szót emeltek az ellen, hogy az állam a közszférában dolgozók fizetésének emelésével a magánszférát is béremelésekre kényszeríti annak érdekében, hogy az állami intézmények és vállalatok javára ne veszítsék el a legjobb alkalmazottaikat, akkor arra lehet számítani hogy a vállalati szféra erősen tiltakozni fog a viszonylag nagy meglepetésre benyújtott tervezet, és vélhetően semmilyen hatástanulmány nélkül megállapított szorzók ellen.
A tervezet benyújtása miatt pedig nagy valószínűséggel újra előjön az a vita is, amely utoljára tavaly év végén került reflektorfénybe a 2 350 lejes „diplomás minimálbér” bevezetésénél. Ez a vita arról szól, hogy valóban a diplomásokat segíti-e az állam akkor, amikor az egyetemet végzett alkalmazottak esetében magasabb munkabér kifizetésére kényszeríti a vállalatokat? Esetleg ez nem-e jelent hátrányt számukra a felsőoktatási diplomával nem rendelkező munkavállalókkal szemben a munkaerőpiacon? Ráadásul a megválaszolandó kérdések listája most bővülhet azzal a felvetéssel is, hogy vajon hány kisebb hazai vállalkozás nehéz helyzetbe kerülése árán lehet olyan minimálbért megállapítani, amely itthon tartja a diplomás fiatalokat.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!