A megyékben elérhető nettó fizetésekhez hasonlítottuk a lakások árát.
Románia „modernkori történelmében” most a legjobb lakást venni – állapította meg nem is olyan rég egy amerikai tulajdonban levő hazai ingatlantanácsadó cég tanulmánya. Az elmúlt években tapasztalható ingatlanárnövekedések után kissé meglepően ható állítást azzal magyarázták, hogy ugyan valóban jókora ugrás következett be az elmúlt időszakban a lakásárakban, de ezzel egy időben jelentősen nőtt a romániaiak átlagos jövedelme is. Példaként felhozzák azt is, hogy egy bukaresti, 50 négyzetméteres kétszobás lakás árát már kevesebb mint 9 év alatt lehet megkeresni, ha valaki nettó fizetése az átlagbérnek megfelelő.
A jelentés azonban, mivel „bukaresti” lakásárral, országos átlagbérrel számolt, nem igazán árult el sokat arról, hogy mi lehet a helyzet az erdélyi megyékben ebben a tekintetben. Annak számoltunk utána, hogy figyelembe véve az átlagbérek megyei szintjét, valamint a különböző megyeszékhelyeken elérhető lakásárakat, Erdély jelentősebb városaiban hány évet kell dolgozni ahhoz, hogy megvásároljunk egy 50 négyzetméteres, kétszobás lakást. Először viszont induljunk ki az átlagbérek 2018-as szintjéből megyei bontásban:
A fenti térkép nemcsak azért érdekes, mert megmutatja a jövedelmi különbségeket, hanem mert az ingatlanárak változását jellemzően a jövedelmek szintje is jelentősen befolyásolja, itt elég csak azt felhozni példaként, hogy azokban a megyékben a legmagasabbak a négyzetméterenkénti árak, ahol a legmagasabbak a jövedelmek is. A nettó átlagbér 2018-as szintje az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság adatai szerint a fővárosban (nettó 3 726 lej), Kolozs megyében (3 150 lej) és Temes megyében (2 978 lej) volt a legmagasabb, Vrancea (2 022), Hargita (2 045) és Beszterce-Naszód (2 095 lej) a legalacsonyabb.
Ha szeretnénk megtudni, hogy átlagosan hány évet kell dolgozni egy lakásért, akkor a nettó átlagbérekből (adózás utáni, kézbe kapott fizetésekből) kiindulva érdemes számolni. Nehéz dolgunk van viszont akkor, ha legalább a megyeszékhelyek esetében próbálunk releváns információkat kapni arról, hogy mekkora egy négyzetméternyi ingatlan átlagos értéke.
Mi az Imobiliare.ro oldal egyik tavaly megjelent elemzéséből indultunk ki, ahol több megyeszékhely esetében is találtunk erre vonatkozó adatokat. Az itt olvasható elemzésből kiderül például, hogy míg Kolozsváron és Bukarestben a legdrágábbak a lakások, 1 520, valamint 1 290 euró egy négyzetméter (arról többször is írtunk, hogy az ingatlanszektor szempontjából Kolozsvár az ország legdrágább városa), addig a kisebb városokban ennél „barátságosabb” áron lehet ingatlanhoz jutni: Marosvásárhelyen 1 000 euró, Nagyváradon 950 euró, Csíkszeredában 900 euró, Szatmárnémetiben 790 euró*, Sepsiszentgyörgyön 780 euró*, Besztercében 710 euró egy négyzetméter lakás. *Sajnos az említett városok közül nem mindegyik esetben tért ki az elemzés a lakásárakra, mi viszont Szatmárnémeti és Sepsiszentgyörgy esetében, mivel viszonylag nagy mennyiségű adatot találtunk a hirdetések között, átlagot számoltunk az eladó lakások áraiból úgy, hogy kihagytuk belőle a kiugró értékeket.
Az alábbi ábrán nemcsak erdélyi, hanem néhány Kárpátokon túli város esetében is összesítettük a négyzetméterenkénti árakat:
A fenti ábrával kapcsolatban talán érdemes egy kisebb kitérőt tenni Csíkszereda miatt. A Hargita megyei megyeszékhelyről az elmúlt időszakban több cikk is született, amely a lakáshiány miatti magasabb lakbérekről, illetve magas lakásárakról szólt. Az Imobiliare ingatlanközvetítő adatai szerint is Csíkszeredában valóban viszonylag drágák a lakások a Hargita megyei jövedelmekhez viszonyítva. Az adatok szerint a sokszor dicsért Nagyszebenben is hasonló, 900 euró/négyzetméteres áron lehet lakást vásárolni.
Így nem meglepő az sem, hogy Csíkszereda viszonylag rosszul áll azon az alábbi térképen, amelyen azt összesítettük, hogy az adott megyékben elérhető havi nettó átlagbérekből kiindulva hány évet kell dolgozni ahhoz, hogy a megyeszékhelyeken lakást vásárolhasson valaki:
Az ábrával és a számítási móddal kapcsolatban persze kritikaként meg lehet fogalmazni, hogy egyáltalán nem életszerű az, ha valaki éveken át, egyéb kiadások felmerülése nélkül félre tudná tenni a teljes havi keresetét egy lakásra. A gyakran használt számítási módszer (hol hány évet kell dolgozni) természetesen inkább arra mutat rá, hogy hol mennyire nehéz lakást vásárolni. Ennek alapján pedig inkább az állapítható meg, hogy a gazdaságilag fejlettebb, pezsgő ingatlanszektorral rendelkező városokban van nehezebb dolga annak, aki egy kicsi, 50 négyzetméteres lakás megvásárlására adja a fejét.
Akinek pedig ezeket a számokat látva elment a kedve a lakásvásárlástól, a cikk végén bónuszként böngészheti egy kétszobás lakás havi lakbére szerint felállított „erősorrendet” a megyeközpontok között:
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!