Teljesen megváltoztatják az Első lakás programot

2019. június 11. – 16:00

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Még mindig vannak kérdőjelek az Egy család, egy otthon programmal kapcsolatban, az viszont már látszik, hogy a magasabb jövedelműeket kizárják.

Már júniustól jelentősen átszabná a pénzügyminisztérium az elmúlt évek egyik legsikeresebb kormányzati programját, az Első lakás programot. A változások annyira sokrétűek és mélyrehatóak, hogy a szabályozást megszövegező pénzügyminisztérium már korábban be is jelentette, hogy új néven fog tovább folytatódni a lakásvásárlást segítő állami program.

A változásokra a kormánypártok részéről megfogalmazott magyarázatok szerint azért van szükség, mert az eddigi garanciaprogram ugyan rengeteg embernek könnyítette meg a lakásvásárlás, de kevésbé volt szociális jellegű: egy viszonylag magas jövedelemmel rendelkező személy is ugyanolyan feltételek mellett vehetett igénybe az állami garanciavállalásnak köszönhetően alacsony kamatozású kölcsönt, mint egy alacsony jövedelemmel rendelkező lakásvásárló.

A program új neve Egy család, egy otthon lenne. A pénzügyminisztérium által sürgősségi kormányrendelet-tervezetként benyújtott jogszabály legfontosabb változásai pedig első olvasatra valóban a program szociálisabb jellegét erősítik. Ha június végén a kormány elfogadja sürgősségi kormányrendeletként a jogszabályt, akkor annak az egyik legfontosabb változása az lesz, hogy a kedvezményesen felvett lakáshitelekre ezentúl 0,9% és 5,5% közötti fix kamatlábat határoznának meg, amely aszerint módosulna, hogy mennyit keresnek a hitelesek, vagy éppen hány gyermekről kell gondoskodniuk.

Mit tudott eddig az Első lakás program?

Az Első lakás programban nyújtott állami garanciát a támogatási rendszer 2009-es indítása óta 260 ezer romániai vette igénybe. A program annyira kedvező feltételeket biztosított a lakásvásárlóknak, hogy a bankok adatai szerint 10 ingatlanhitelből 8-at az Első lakás keretében vettek fel a lakásvásárlók. A program egyik fő előnye az volt, hogy csupán 5%-os önrész vállalása mellett lehetett hitelre lakást vásárolni. Az állami garancia a legutóbbi verzió szerint az 5 évnél régebbi lakások esetében a lakásvásárlás összegének 40%-ára terjedt ki, az 5 évnél újabb lakásoknál pedig 50%-os volt az állami garancia.

Inkább az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket célozzák

Az új program részeként 570 ezer lejes plafont határozott meg a pénzügyminisztérium, a sürgősségi kormányrendelet-tervezetben emellett az is olvasható, hogy az önrész mértéke 5-10% lesz. A megvásárolható lakások esetében a szabályozás sokkal pontosabban határozza meg azt a lakáskategóriát, amelyek megvásárlásához a garanciaprogrammal az állam a jövőben hozzá kíván járulni. A tervezet szerint legalább kétszobás, 50 és 100 négyzetméter közötti területtel rendelkező lakások megvásárlása esetében lehet kérni az állami garanciát. Erre a korlátra lehetett számítani, hiszen Eugen Teodorovici pénzügyminiszter korábban többször is élesen felszólalt az ellen, hogy az Első lakás program már majdhogynem luxus-kategóriába is beillő lakások megvásárlását is lehetővé teszi.

Fontos változás az is, hogy az új programmal a korábbi, a hitel értékének legtöbb 50%-ára kiterjedő állami garancia mértékét is növelik. A tervezet szerint a román állam akár 80%-os állami garanciát is vállalhat.

Számít a jövedelem, és a család mérete

A leglényegesebb változást ugyanakkor a kamatterhekkel kapcsolatos módosítások jelentik. Míg az Első lakás program esetében a kamat egy legtöbb 2%-os kamatmarzsból, valamint egy a ROBOR (vagy az új referencia mutató, az IRCC) alapján számított változó komponens összegéből adódott, most teljesen felrúgják ezt a kamatszámítási módot. Az Egy otthon, egy család program részeként a hitel teljes futamideje alatt egy 5,5%-os fix kamatlábat alkalmaznak, amely azonban különböző esetekben csökkenthető.

Például 2,6 százalékponttal csökken akkor a fix kamatláb, ha a kedvezményes hitelt igénylő személy havi nettó jövedelme nem haladja meg a 6 ezer lejt. Ugyanekkora mértékben csökken akkor is a kamatláb, ha 7 ezer lejnél kisebb a nettó jövedelem egy két felnőttből álló „család”, vagy egy gyermek nevelőszülője esetében. Szintén 2,6 százalékponttal csökken a kamatláb akkor, ha 8 ezer lejnél alacsonyabb a jövedelem egy olyan családban, ahol egy gyermek van, vagy 9 ezer lejnél alacsonyabb a jövedelem egy olyan családban ahol kettő, illetve annál több gyermek van.

De nemcsak a jövedelem szintje, hanem a család mérete is számít. A rendelettervezet szerint a fentebb említett, jövedelmek alapján megállapított kamatkedvezmény mellett további 1 százalékpontos kedvezmény jár egy gyermek után (ha nevelőszülőkről van szó, akkor a kamatkedvezmény természetesen őket is érinti), illetve 2 százalékpontos kamatkedvezmény a két vagy annál több gyermeket nevelők esetében. A lakásvásárlók nem feltétlen csak a gyermekeik 18 éves koráig igényelhetik a gyermekek számára vonatkozó kedvezményeket, hanem akár gyermekeik 26 éves koráig, abban az esetben, ha azok felsőoktatási tanulmányokat folytatnak.

A rendelettervezet szerint 1 százalékponttal csökken a kamatláb abban az esetben is, ha a családban olyan személyek vannak, akik esetében súlyos fogyatékosságot állapítottak meg. A programnál a kamatkedvezmény-rendszert a pénzügyminisztérium úgy állította össze, hogy a kumulált kamatkedvezmény ne haladhassa meg a 4,6 százalékpontot, így a legalacsonyabb fix kamatláb 0,9% lesz, amellyel felvehető lesz a lakáshitel.

Milyen korlátozásokkal kell számolni?

A hitel csak olyan lakások vásárlására vehetik igénybe, amelyek 5 évesnél nem régebbiek. Viszont abban az esetben, ha az ingatlanon olyan állagmegőrzési munkálatokat hajtottak végre, vagy akár olyan beavatkozások, amelyeknek köszönhetően földrengésbiztossá tették az adott építményt, akkor az 5 évnél régebbi lakások vásárlására is igénybe vehető a hitel. A kormány az intézkedéssel az építkezési szektort, és a lakásállomány javítását kívánja támogatni.

Fontos korlátozás, hogy a kedvezményes hitelt nem vehetik igénybe 55 év feletti személyek, valamint viszonylag magas jövedelemmel rendelkezők sem. Abban az esetben, ha a jövedelem magasabb, mint nettó 8 ezer lej/fő, nettó 10 ezer lej/kéttagú család (amely egy felnőttből és egy gyermekből is állhat), nettó 11 ezer lej/háromtagú család, valamint nettó 12 ezer lej/két felnőttből és két gyerekből álló család, akkor az igénylést a sürgősségi kormányrendelet jelenlegi formája szerint el fogják utasítani.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!